Eger - napilap, 1937/1

1937-03-06 / 37. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. március 6. tosságát és az ipartörvény-novellá- ban megindult az első lépés az ár­rombolás megtorlására. A kontár­kodás kérdésében egyetlen célra­vezető eszközt abban látna az ipa­rosság, ha a megrendelőre is bün­tetést szabnának ki a törvényben. — Az uj törvény az iparosság kezébe adja saját sorsának irányí­tását. Az eredmény akkor lesz meg­felelő, ha az iparosság komoly gon­dolkodással, a kezébe adott jogok súlyának és jelentőségének felisme­résével tudja az iparostársadalmat irányítani. Mint minden közös nagy munkánál, itt is félre kell tenni az egyéni érdeket. Gondolatvilágunkat, célkitűzéseinket alá kell rendelnünk a közös érdekeknek, a közös irá­nyításnak és ez minden esetben eredményt, előhaladást, jobb jövőt fog biztosítani. Ezekben az átala­kulási időkben meg kell találnunk egymást, szorosan kell megfognunk egymás kezét és ebben a kézfogás­ban benne kell lennie a szeretet­nek egymás megbecsülésének, a ma­gyar iparos őszinte, egyenes, tiszta lelkének. Az általános helyesléssel fogadott beszámoló után az 1936. évi ipar- törvényt ismertette Halmay Sán­dor. Ezután pedig egy érdekes újí­tást szavazott meg egyhangú hatá­rozattal a közgyűlés. Szajlay Sán­dor indítványára elhatározták, hogy az Ipartestület kontár-ellenőrt fo­gad tel, akivel kinyomoztatja min­den bejelentett esetben a kontáro­kat és gondoskodik megfelelő meg­torlásról. A részleges tisztújítás eredménye a következő volt: Alelnökök: Lanther János, ifj. Taray József, Ivánszky Lajos. Elöljárósági rendes tagok : Do- mán Béla, Gönczy Pál, Erdélyi Jó­zsef, Révész Menyhért, Csépányi Bálint, Gaál Lajos, Csányi Gyula, Elek Miklós, Farkas János, Pöpl Bálint, Vidinszky Kálmán, Magda Miklós. Ipartestületi szék: Kienle György elnök, Erdődy István alelnök, vitéz Megyery Adolf, Bodnár Flórián, Gerő Ede, Kohola Jenő, Pléh Ist­ván rendes tagok. Számvizsgálók: Reskovits Miklós, Pléh István, Mezey Jenő. Ügyész: dr. Kertay Sándor ügy­véd A közgyűlés az elnök éltetésével az esti órákban ért véget. EMERICANA A gyöngyösi Emericana Con- ventjének kedd este fél 6 órai gyűlésén a kultúrházban Lendvai István publicista „Aktuális katolikus kérdések“ címen tart előadást. A műsoron még több értékes szám szerepel. Az Egér-Gyöngyös! Újság gyöngyösi szerkesztősége és kiadóhivatala: Szent Bertalan u. 1. Telefonszám 322. Országos eredményekkel dolgozik az egri Cserkesznorma A Szent Kristóf öregcserkészek rajgyűlése Eger, március 5. Az egri 780 sz. Szent Kristóf cser­készcsapat öregraja csütörtökön dél­után 6 órakor ünnepélyes rajgyű­lést tartott a Szent József inter- nátns fogadótermében. A gyűlésen megjelentek Papp Antal ny. állam­titkár, az Országos Cserkészszövet­ség elnöke, Henkey Honig Vilmos ny. tábornok a II. miskolci cser­készkerület elnöke is, a gyöngyösi és mezőkövesdi társalakulatok kül­döttei, a főpapság, a vármegye elő­kelőségei, ezenkívül az öregraj nagy­számban megjelent tagjain kívül a város értelmiségéből is igen sokan, akik együttérezuek a cserkészgon­dolattal. A rajgyűlés imával kezdődött, a zászlófelvonás után pedig a részt­vevők elmondták a tíz cserkésztör­vényt. Vitéz ifj. Hunyor Sándor apród és Illényi Elemér szavaltak el lel­kesen egy-egy verset, majd dr. Mé­száros Béla öregraj vezető megnyi­totta a gyűlést, közvetlen szavak­kal üdvözölve a megjelenteket. Is­mertette az egri Cserkésznorma megindulásának körülményeit, a már- már csupán parázsló hazafias érzés felszítására és a jövőért való fele­lősség által életre hívott alakulás kezdeti nehézségeit, később a ta­gok lelkes munkája révén megerő­södését; célkitűzéseit: az egyház és az iskola mellett a cserkészet könnyed és gyakorlati pedagógiájá­val emberebb emberré és magyarabb magyarrá alakítani a cserkészliliom hordozónak egyéniségét. Ezután Pálos Bernardin dr. cisz­terci gimn. tanár tartott előadást: Kötelességeink nemzetünkkel szem­ben — nemzeti öntudat címen. A történeti filozófia módszerességével, kiművelt fölényes tudással, rész­letekbe menő figyelmességgel és megkapó őszinteséggel rajzolta meg a magyarság sajátos lelki alkatát, amely meghatározza történelmi sze­repét, politikai orientációját is. Ezt a délibábokat kergető, álmodozó faj lát Széchenyi kiáltó lelkiisme­rete sem tudta felrázni, s Magyar- ország nagy parlag maradt, amelyet nagy nemzeti bűnök: hiúság, a szalmaláng-buzgóság, a közrestség és irigység s ennek szülöttei a párt­viszály és uralomvágy nyűgei szo­rítottak. Azóta is így van. Pedig csak belső reformokon keresztül valósíthatók meg a nemzeti célok. A nemzeti erények politikájára van szükség, amely elsősorban köztisz­tességet követel. A harmincévesek, a háborús nemzedék meddő kriti­kai nacionalizmusa is inkább ne- gációt, mint haladást jelent. — Széchenyi felelősségével, a magasabb etika utján, az erkölcs és gondolat alázatos szolgálatában vállalt élet­sors az igazi nemzeti öntudat s nem szélsőséges és ködös theóriák vakbuzgó jelszó-lelkisége. A nemzeti feladatokról szólva négy pontban fogalmazta meg az előadó a tennivalókat: a népiélek telítése nemzeti öntudattal, amit a propaganda, nevelés és a katonai szolgálat mozdíthat elő eredmé­nyesen. Második, de legfontosabb: a parasztság szociális felemelése s ezzel a nemzeti erők gyökerének megerősítése. A nemzeti kultúra művelése és megtisztítása az idegen szellemiségtől. S végül igazi népi egység megteremtése, az erkölcsi alapon egyesült, osztatlan nemzet­test ideológiájában. Itt az értelmi­ségre vár a feladat, hidat építeni az alsóbb rétegek felé. A gyakor­lati reformok elé alkalmas közgon­dolkodás befolyásolása pedig a cser­készet egyik legérdemesebb célja és törekvése. A magas színvonalú értekezésért Mészáros Béla dr. mondott köszö­netét az előadónak, akit a hallga­tóság melegen ünnepelt. Szentgyörgyi Gyula csapatpa­rancsnok ezután az elmúlt év mun­kájáról számolt be és a jövő célki­tűzéseit ismertette. A csapatnak mind a három tagozatában élénk cserkészmunka folyt. Bejelentette, hogy az idén megvalósul a kiscser- kész-tiszt képzés és vizsgáztatás s evégből április 4-én háromnapos szeminárium kezdődik. Megvalósul a Cserkészbarát Nőszövetség sta­tútuma is. A Nőszövetség iránt vi­déken is nagy érdeklődés mutatko­zik. A csapaton belül szorgalmasan folyik a leventeképzés is. Az öreg­cserkészek szorosabb egységének nagy akadálya az otthon hiánya. — A városközi kulturális kap­csolatok kiépítése is eredményesen halad előre s célja a Trianon után megszűnt Felsőmagyarországi Köz- művelődési Egyesület visszaállítása. Végül köszönetét mondott munka­társainak s a megjelent előkelősé­geknek a megértő támogatásért. Papp Antal ny. államtitkár, az Országos Cserkész-szövetség elnöke emelkedett ezután szólásra. Meg­állapította, hogy a cserkészmunka az idősebbeknek is örömet, derűt, jótékony változást jelent. A kon­struktív magyar lelki szerkezet kö­vetelményeinek kiegészítőjeként je­lölte meg az önfegyelmet. A fegye­lem párhuzamos a hatalommal, mig az önfegyelem lelki sajátosság, in­telligencia kérdése. Derűs megjegy­zésekkel mutatott rá a nemzeti ön­fegyelem hiányának okaira, amelyek egyrészt a történeti múltban gyö­kereznek, másrészt a magyar jog­alkotás sokfelé ágazó, bonyolult paragrafus dzsungelében keresendők. Nagy elismeréssel nyilatkozott az egri Szent Kristóf csapat munkájá­ról s azt az Országos Szövetség támogatásáról biztosította. „HARMAT-GRÉME" nappali haszr Sugár nappali használatra, kimérve is kapható DROGÉRIA EGER, Széchenyi-utca 8. sz. Henkey Hónig Vilmos ny. tábor­nok, a II. miskolci kerület elnöke a liberális jelszópolitika helyett az igazi evangéliumi szocializmust meg­valósító cserkészmunka jelentőségé­ről beszélt, kiemelve Szentgyörgyi Gyula parancsnok egyedülálló kez­deményezését, amely a legigazabb szociális tett, A hatóságok és a tár­sadalom támogatását kérte s új erők bekapcsolódásának szükségességére mutatott rá ebbe a munkába, amely tiszta úton, tiszta lélekkel egy építő reformgondolat jegyében munkálja a nemzet jobb jövőjét. A zászlóbevonás és ima után dr. Mészáros Béla öregrajvezető záró­szavaival ért véget a gyűlés. Fél 9 órakor a Koronában társas­vacsorára gyűltek egybe a gyűlés résztvevői. Itt vitéz dr. Hunyor Sándor, vitéz dr. Málnássi Ödön, Ujváry Lajos dr. gyöngyösi gimná­ziumi igazgató és Chikán Pál mon­dottak emelkedett hangú pohár­köszöntőket. A vacsora résztvevői baráti hangulatban az éjszakai órákig maradtak együtt. Kormányzói kitün­tetéssel nyugalomba vonult az egri m. kir. adóhivatal főnöke Az új főnök: Gertnarz Miklós pénzügyi tanácsos, elfoglalta hivatalát Eger, március 5. A pénzügyminiszter az egri m. kir. adóhivatal főnökét, Ivánovich Ambrus pénzügyi főtanácsost negy­ven és fél évi szolgálat után saját kérelmére nyugalomba helyezte. A hivatalos lap egyik legutóbbi szá­ma közölte egyben, hogy a kor­mányzó a nyugalombavonuló hiva­tali főnököt hosszú és érdemes hi­vatali munkássága jutalmazásául legfelsőbb elismerésével tüntette ki. Ivánovich Ambrus nyugalomba- vonulásával egy rendkívül értékes egyéniség vált ki az aktív hivatal­főnökök sorából. Kiváló szakértel­mét mindig a legnagyobb ügybuz- gósággal állította a köz szolgála­tába s amellett melegen érző szíve tapintatosan tudta összeegyeztetni az állami érdekeket az adófizető közönség súlyos helyzetével Szinte visszavonul tságig fokozódott sze­rénységével példát adott a köz­pályán munkálkodóknak: hogyan kell az egyéniség teljes alárendelé­sével szolgálni az egyetemes nem­zeti érdekeket. Jogi tanulmányainak a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen való bevégzése után 1907-ben lépett állami szolgálatba Egerben mint az egri m. kir. adóhivatal gyakornoka, majd fogalmazó-gyakornok lett a sá­toraljaújhelyi pénzügyigazgatóság­nál, majd 1910-ben fogalmazóvá nevezte ki a miniszter a Segesvár

Next

/
Thumbnails
Contents