Eger - napilap, 1937/1
1937-03-02 / 35. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. március 2. lózsef Ferenc királyi herceg beszédet mondott az Emericana szombati gyűlésén Az egri corporatiók tiltakozása a miskolci nyilaskeresztes támadás ellen Eger, március 1.. Az Emericana két egri jogász - corporatioja szombaton este riadógyűlést tartott a Líceumban, hogy kifejezésre juttassa az ifjúság til- ■ takozását az Emericanát ért tárna- ! dás ellen. Az elmúlt vasárnap a | nyilaskeresztesek Miskolcon nagy- ! gyűlést tartottak, ahol az egyik szónok több más „világmegváltó eszme“ hangoztatása közben kijelentette, hogy nincs szükség az Emericanára, sem a többi diákszervezetekre, mert azok megbontják a nemzet egységét. A tiltakozó gyűlést Szitás István assessor, az Eszterházyana seniora nyitotta meg, és Vass István con- senior költői lendületű beszédje után a leghatározottabban állást foglalt a miskolci nyilaskeresztes gyűlésen elhangzottak ellen. Megállapította azt, hogy a támadásnak világnézeti háttere van, mert a külön célokat munkáló egyesületek léte nem fér meg a totalitás gondolatával. Kifejtette továbbá, hogy a bajtársi egyesületeknek megvan a létjogosultságuk, mert a fiatalságot kollektív öntu datra nevelik és mert a mai speciális irányú tudományos kikép zéssel szemben tagjaiknak egye temes önképzési lehetőséget nyuj tanak. — Az Emericanának, mint a legnagyobb magyar bajtársi egyesületnek, nemcsak joga, hanem kötelessége is visszautasítani azt a támadást, amely a miskolci nyilaskeresztes gyűléssel kapcsolatosan érte a magyar bajtársi egyesületeket. A gyűlésről az ifjúság a következő táviratot intézte az Emericana vezérségének: Az egri Emericanás ifjúság mai riadógyűlésén egyhangú elhatározással tiltakozik az Emericanát ért nyilaskeresztes támadás ellen s a Vezérségnek hódoló tisztelettel hűségét jelenti. Szitás István bészéde közben érkezett meg a terembe József Ferenc királyi herceg Kriston Endre püspök társaságában. A királyi herceg huszárőrnagyi egyenruhában jelent meg és mellén háborús kitüntetésein kívül több magyar és külföldi rendjelet viselt. Az érkezőket kitörő lelkesedéssel, hatalmas éljenzéssel fogadta az ifjúság. A királyi herceg és a püspök ezután helyet foglaltak az első sorban és Szitás István assessor hódolattal üdvözölte őket. A továbbiakban Kalmár János vezérségi titkár, az „Emericana“ folyóirat felelős szerkesztője ismertette az újabb emericanás mozgalmakat, kijelentette, hogy az Emericana minden támadás ellenére tovább megy a maga útján, hogy teljesen beszervezze a katolikus magyar értelmiséget s éppen ezek a támadások mutatják erejét és jelentőségét. Nagy elismeréssel szólt az egri ifjúságról, amely nem tüntet és nem zavarog, hanem komoly munkával az élen jár. Az egri Emericana teremtette meg az egyenruhás lövészosztályt, és mutatott példát a szociális összefogásra a Katolikus Ifjúsági Front megalakításával. Schönwitzlcy Bertalan dr. jogakadémiai tanár azt bizonyította, hogy az Emericana nem megbontja, hanem éppen egységben tömöríti az akadémikus társadalmat. Az Emericana nem jelszavakat hangoztat, hanem dolgozik, mert elve és éltető ereje a munka. Az általános helyesléssel fogadott beszédek után Szitás Istváu kérdéssel fordult a királyi herceghez, kíván-e az ifjúsághoz szólani. József Ferenc dr. a legnagyobb készséggel állt föl és közvetlen szavakkal, egy elmélkedő elme alaposságával és egyszerűségével szólt az országépítő ifjúság feladatairól. — Minden magyar embernek — mondotta — nemcsak joga, de kötelessége is a munka, azon a helyen, ahová képességei állították. Mi, akik fiatalok vagyunk, a legnagyobb kegyelmet kaptuk, azt, hogy országot építhetünk, az élet minden biztosítékával. Ha az elmúlt évtizedekre visszagondolunk, azt kell éreznünk, erős oka volt az Istennek, hogy bennünket először sújtott a kommunizmus rémségeivel. Talán azt akarta, hogy mi legyünk a kristályosodási góc, amely körül az európai lelkiség tulzajló oldatának értékei kicsapódnak és megszilárdulnak a Szent Istváni gondolat jegyében. — Mert, alaposan vizsgálva a Szent Istváni állameszmét, meg kell állapítanunk, hogy az sokkal több, mint magyar helyi gondolat; túlnő egy ország keretein. Mert ez az alacsonyabb kultúrájú népeknek természetes beolvadását jelenti a magasabb műveltségű faj összetételébe, de kultúrális vonatkozása mellett jelenti egyben az egymást kiegészítő és támogató gazdasági rendszert. A túlhevitett nemzeti és nemzetiségi eszmével szemben ott állnak Szent István intelmei: becsüljük meg az idegeneket. — Én hiszem, hogy amint a Szent Imre év tisztultabb légkört, nemesebb felfogást teremtett, a Szent István év szelleme és eseményei folytatni fogják ezt az átalakulást. — A mi hivatásunk és feladatunk sokkal nehezebb, mit volt elődeinknek a háború előtti időkben, a szerencsés kiegyezés után, egy nagy uralkodó alatt, aki egy birodalom gondjai, sokfelé ágazó érdekei közben igaz szeretettel őrizte a magyarságot. De mi mégis építeni fogunk, Isten világosságával és kegyelmében. Nem jelszavakkal, amelyek mögött rendszerint ki nem elégített, vagy ki nem elégíthető vágyak rejtőznek, hanem igaz hittel és becsületes munkával. — A háború előtt a katolicizmus be volt burkolva a liberalizmus gyönyörű hazugságaiba s nagyon sokan politikai fogásnak és ugródeszkának használták, nem is tudván, hogy mennyire közveszélyesekké válnak ezzel. Ma a hit elmélyedt, második szívünkké lett, ma az örök forrásokból merítünk erőt a munkához és a csöndes elmélyedésben, az önmegtagadásban neveljük lelkünket. Ha ilyen államférfiak lesznek, hiszem, hogy meg fogják kapni a helyes irányítást a vezetésre. — Éhez kérjük Isten segítségét és azoknak a hősöknek az imádságát, akik vérüket áldozták a magyar földért, a magyar nemzetért. A királyi herceget beszédje végeztével percekig ünnepelte a gyű„HARMAT-CRÉME“ Sugár nappali használatra, kimérve is kapható DROGÉRIA EGER. Széchenyi-utca 8. sz. lés közönsége. Végezetül Kriston Endre püspök szólt az ifjúsághoz. — Hódolattal és hálával fogadtuk azokat a bölcs tanácsokat — mondotta többek közt — amelyek őfensége leikéből fakadtak. Az ifjúság bizonyára örömmel fog emlékezni arra a napra, amikor a törvényes királyi család egyik előkelő tagja megtisztelte látogatásával. Én csak arra intelek benneteket, kövessétek az ő meggyőződéses katolikus életét. Sok jót és szépet lehet mondani őfenségéről, harmonikus családi életéről, irodalmi munkásságáról, de én elsősorban ezt állítom példaként elétek: szeressétek úgy az Istent, gyakoroljátok úgy vallástokat, mint ő teszi. A gyűlést Szitás István zárószavai fejezték be. A királyi herceg és Kriston Endre püspök 'ezután elbúcsúztak az ifjúság vezetőitől és lelkes éljenzés közben hagyták el a termet. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Befejezték a gyöngyösi ferences templom átépítési és díszítési munkáit Vasárnap ünnepélyes megáldás után átadják rendeltetésének a megújult templomot Műsoros sorsjátékot rendeznek a hiányzó költségek biztosítására Közel egy év után befejeződtek a gyöngyösi Szent Ferencrendi templom renoválási, átépítési és festési munkálatai A napokban már kikerültek a templom hajójából az utolsó állványok is és a hívők szemei előtt feltárultak az üde, derült színek által még tökéletesebb hatást keltő architektúra szépségei. A templom ünnepies megáldása vasárnap lesz a 9 órai szentmise keretében. A megáldást uzdóczi P. Zadravetz István tábori püspök végzi, aki a szentbeszédet is mondja. Este 8 órakor a Kultúrházban Passió-előadást rendeznek, amelynek folyamán a mintegy 60 tagból álló szereplőgárda bemutatja Jézus életének és szenvedésének történetét. Az előadáshoz szükséges díszleteket a darab tárgyának és a kor képének megfelelően a templom kiváló festője, Lohr Ferenc festőművész készítette. & templom kifestésének munkálatai mintegy 18 ezer pengőbe kerültek. A munkálatokkal kapcsolatban azonban több olyan átépítési, vagy átcserélési munkát is elvégeztek, amelynek fedezésére nem áll a plébániának megfelelő anyagi eszköz a rendelkezésére. A Karitász a szükséges pénzösszeg előteremtésére vasárnap délután 4 órakor a Kultur- házban műsorral egybekötött sorsjátékot rendez, amelynek jövedelmét a templonfjavára ajánlja fel. A kisorsolandó értékes tárgyak megtekinthetők Szloboda kirakatában. Jegyek előre válthatók Gajdóczky Antalnénál, az egyesület elnöknőjénél. Az ü\ aratási rendelet messzemenően megvédi a mezőgazdasági munkásság érdekeit Eger, március 1. Alig múlt el a tél, a földművelésügyi miniszter máris kiadta rendeletét az 1937. évi mezőgazdasági munkák zavartalanságának biztosítása érdekében. Elrendeli a miniszter, hogy a munkaadók az aratási és cséplési munkákra, de általában is bármely gazdasági munkára csak hivatásos mezőgazdasági munkásokat szerződtessenek. Külföldieknek az ország területén mezőgazdasági munkát végezniük csak munkavállalási engedély alapján szabad. Az aratási és minden egyéb mezőgazdasági munkát nem cselédi minőségben elvállaló munkásokkal munkaszerződést kell kötni. Rendelkezést kell tartalmaznia a szerződésnek az elemi csapások esetében fizetendő munkabérek tekintetében is. A vármegyék alispánjainak és a
