Eger - napilap, 1937/1
1937-02-13 / 25. szám
EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. február 13. Motor gyártelepén. — Négyszáz millió font rendkívüli kölcsönt vesz fel az angol kormány a fegyverkezés újabb fokozására. — Nyersanyag hiány fenyegeti a teljes üzemben lévő angol hadianyaggyárakat. — Ukrajnában a parasztok meglincseltek egy kommunista agitátornőt. — Közvetlenül Hitlernek HOLNAP a közkedvelt : Szabolcs jazz a Kis Koronában. Reggel 6-ig tánc. rendelik alá a Birodalmi Bankot. — Sztálin őrizetbe vétette Lenin ötszázhatvan hívét. — Kozma Miklós Szombathelyen nagy beszédben mondta el lemondásának a történetét. Dr, Közi-Horváth József tart előadást az Egri Katolikus Legényegylet vasárnapi kultúrdélu tánján Eger, február 12. Az Egri Katolikus Legényegylet vasárnap kezdi meg nagybőjti kul- túrdélutánjainak sorozatát. Az Egylet vezetőségének az első kultúr- délutánra sikerült előadóul megnyerni dr. Közi-Horváth Józsefet, az ActioCatholica országos titkárát, a katolikus társadalmi megújulásért küzdő fiatal papi nemzedék egyik legkiválóbb egyéniségét, aki szociálisabb társadalmi és gazdasági rendért harcoló beszédei és írásai sokszor keltettek már feltűnést a magyar közéletben. Ugyancsak ő volt egyik kezdeményezője a budapesti antibolsevista front megteremtésének. Közi-Horváth József előadását nagy érdeklődés előzi meg. A kul- túrdélután műsorát zeneszámok, szavalatok, színdarabok egészítik ki. Breznay Imre megírja a negyedmesteri intézmény történetét gyedmesteri szokások egységessé tétele céljából a negyedi testületek ügyrendjét és szokásrendjét összeállítsa. A választmány megbízta Ágoston János elnöklete alatt dr. Angyal Lajos és dr. Skultéthy Béla választmányi tagokat, hogy ebben az ügyben lépjenek érintkezésbe az egyes negyedek elnökeivel. A negyedmesteri kar az elmúlt évben több helyen saját áldozat- készségével mutatott példát arra, miképpen kell az Isten ügyét szolgálni. így a felnémeti negyed fertálymesteri kara a ráckaputérí kis harangláb korhadt oszlopait kicserélte. A szükséges faanyagot vitéz Subik Károly pápai prelátus az érseki fatelepről kedvezményes áron szállíttatta, az oszlop árát Rupert Antal kádármester fedezte, az ácsmunkálatokat Semperger Mihály, a földmunkát Cseh Bernát végezték díjtalanul. A Cifra negyedben vitéz Subik Károly husvétkor és karácsonykor tíz szegénynek adományozott fát, zsírt, húst és lisztet, egyenként mintegy 25 pengő értékben. A felnémeti negyedben elhatározták, hoay szent Apollonia napján minden évben felruháznak egy szegény gyermeket, de gyűjtést indítottak a szerb megszállt területről kiüldözöttek javára is. Főtitkári jelentése végén dr. Ur- bán Gusztáv az elhunytak között kegyelettel emlékezett meg néhai Intze-Trak Géza polgármesterről. Szive és lelke — mondotta — a múltak hagyományait megbecsülő érzületénél fogva nagyon megértette a fertálymesteri kar munkásságát és ahol csak tehette, támogatta is azt. Emlékét az egri Negyedmesteri Testület annak a polgárnak kijáró kegyelettel fogja megőrizni, aki puritán egyéniségével, alkotni kívánó lelkületével oly példaadó első polgára volt a városnak. Az értékes főtitkári beszámoló után dr. Barsy István alelnök szavai fejezték be a közgyűlést, aki hálás köszönetét mondott a frontharcos zenekar közreműködéséért és különös szeretettel üdvözölte a polgári fiúiskolának a közgyűlésen megjelent küldöttségét. Miért nem közvetítette az idén a rádió a fertálymesteri eskütétel ünnepségeit ? R Néggedmesteri Testület közgyűlése Eger, február 12. A hagyományos Apollónia-napi eskütétel után tartotta évi rendes közgyűlését a Negyedmesteri Testület, amely öt évvel ezelőtt alakult meg a negyedmesteri hagyományok fenntartásának szervezeteként. A Testület közgyűlését dr. Barsy István alelnök nyitotta meg, rámutatva arra, hogy ha valamikor, úgy most van szükség a negyedmesterek erkölcsi alapon álló munkásságára. Ma, a bolsevizmus szorító kapcsai között vergődik a világ, Magyarországnak szilárd sziklának kell lennie a mindent elönteni akaró vörös tengerben. Eger város mindig őrzője volt a hitnek s a negyedmestereknek oda kell hatniok, hogy az is maradjon. Dr. Crbán Gusztáv főtitkár jelentését olvasta fel ezután dr. Angyal Lajos. Örömmel állapította meg a jelentés az elmúlt öt év eredményeiből, hogy hasznos volt a közre és a fertálymesteri intézményre egyaránt, azoknak a férfiaknak lelkesedése és buzgalma, a- kik azelőtt hat évvel a testületi összefogás gondolatát felvetették s a szervezkedés részleteit kitervelték. Beszámolt a főtitkári jelentés arról, hogy a Testület választmánya behatóan foglalkozott azzal a régi kívánsággal, amely szerint ki kellene adni a negyedmesteri intézmény történetét, lényegét és szervezetét ismertető könyvet, a- mely egyúttal az összes negyedmesterek nevét és tisztségük évét is közölné. Az országos napilapokban megjelent ismertető cikkek s Breznay Imrének a rádióban elhangzott kitűnő előadása alapján már | országosan érdeklődnek a különle- < gesség ízével ható fertálymesterség iránt s a városban megforduló idegenek is gyakran kérdezősködnek megfelelő ismertető munka iránt. Breznay Imrének, Eger története j fáradhatatlan kutatójának 1907-ben megjelent ugyan egy ismertető füzete, de ez ma már nem kapható s igy egy új, az utóbbi évek fejlődését is feltüntető munka kiadása mindenképpen szükségesnek mutatkozik. A választmány éppen ezért felkérte Breznay Imrét az új könyv megírására s az ismertetés tényleges kiadása már csak arra az időre vár, amikorra a Testület vezetősége a költségek biztos fedezetéről gon- doskodik. A könyv kiadása mintegy négyszáz pengőbe kerül s a választmány úgy határozott, hogy a Testület pénztárából 150 pengőt szavaz meg, minden negyed pénztára tíz pengőt fizet külön külön, ezenkívül a Testület előfizetési felhívást bo- csájt ki Eger város közönségéhez. A titkári jelentés beszámolt arról is, miért nem közvetítette a rádió az idei eskütételt. Erre vonatkozólag már a múlt évben tárgyalásokat kezdtek a rádió igazgatóságával, ezek a tárgyalások azonban nem vezettek a kellő időben eredményre. Sajnálatos körülmények folytán a megbeszélések az idén is megkéstek, azonban jövőre, a Szent István jubileumi év országos ünnepségei között már méltó helyet fognak elfoglalni. Mozgalmat indított a Testület választmánya aziránt is, hogy a neből biztosítás utján 5000 pengő térült meg. Egy tűzesetnél egy személy megsebesült, 2 hivatásos tűzoltó füstmérgezést szenvedett. A tüziszerek által befutott út hossza 174 kilométer. A mentőkocsikat ösz- szesen 606 esetben vették igénybe. A kocsik megtett útja 3432 kiloPETRÓLEUMGÁZLÁMPA 3—400 gyertyafény, 1 liter OO, űrtartalom, 1 éves garancia ” Kérjen ismertetőt. KováCS JánOS autókarosszéria-, gép- és fémáruüzeme, SZEGED, Lechner-tér 9. méter, tehát több mint huszonkét- szer hosszabb az eger—budapesti útnál. Műszaki mentésnél 5 esetben működtek közre a mentők, a kár 2250 pengő. A személyzet a hivatásából folyó számtalan gyakorlaton, ellenőrzésen, szemlén, kiképzésen vett részt állandó szolgálatán kívül. Ruzsin Ferenc parancsnok, mint képesített légvédelmi oktatótiszt megszervezte Ingyenes háziipari tanSolyamot rendez Gyöngyösön az Ipartesfület a rendelkezésre álló két hónap feltétlenül elegendő lesz, mindenkinek alkalma nyílhatik majd szerény mellékkeresetre. A tanfolyam hallgatói közé előreláthatólag a város legjobb köreinek hölgyei is be fognak lépni, kiknek ez szintén kitűnő alkalom lesz a háziipari és szőnyegcsomózó munkák megtanulására. Gyöngyös város ipartestülete már- | cius és április hónapokban díjtalan j háziipari és szőnyegcsomózó tan- j folyamot rendez, melyre az ipar- , ügyi miniszter Haydl Imréné okta- j tónőt küldi ki. Az ingyenes tan- I folyam iránt igen széleskörű ér- j deklődés indult meg, mert a kellő szaktudás elsajátítása után, melyre Mindössze ötezer pengő kárt okoztak a tűzesetek az elmúlt évben Egerben Eredményes munkát végzett az egri tűzoltóság a vagyon és életvédelem szolgálatában Eger, február 12. Az egri tűzoltó- és mentőállomás évről-évre beszámol egy esztendei tevékenységéről. Az 1936. évről készült összefoglaló beszámolót Ruzsin Ferenc parancsnok most készítette el. A jelentésből megállapítható, hogy az egri tűzoltó- és mentőállomás föltétien megbízhatósággal, elszánt fegyelemmel, tökéletes felkészültséggel végezte sokszor életveszélyes körülmények között is, terhes feladatát. Hogy Eger városában esztendők óta nem pusztított nagyobb tűzvész, s a vagyoni és életbiztonságot a fennforgó körülmények mellett a maximumra sikerült fokozni, az nem kis részben a a tűzoltólegénység rátermettségének, képzettségének és bátorságának köszönhető. A parancsnoki jelentés szerint az elmúlt évben összesen 30 tűzeset volt Egerben, a tűzeseteknek majdnem a fele kéménytűz. A tűz által okozott kár 5285 pengő, mely-
