Eger - napilap, 1937/1
1937-01-01 / 1. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1937. január 1. Erős vita a készülő legeltetési szabályrendelet miatt Frank Tivadar főjegyző a legeltetési szabályrendelet megalkotására terjesztett elő elvi javaslatot. A város határában lévő legelők rendkívül rossz karban vannak, éppen ezért szükséges azok feljavítása Eger állattenyésztésének fejlesztése céljából. Határozza el a képviselő- testület, hogy a legelők kezelését kiveszi a pusztagazdaságok kezéből, azokat okleveles gazdára bízza aki fölött a felügyeletet a képviselőtestület gyakorolja. Ugyancsak a képviselőtestület állapítja meg a legeltetési díjakat is. Az elöljáróság elkészíti a szabályrendelet tervezetét és a közgyűlés elé hozza megvitatás céljából. Nagy László szerint a város olyan kérdéshez nyúlt, amihez nem ért. Az egri legelők nagyrészét okleveles gazda sem fogja tudni megjavítani. Siller János úgy tudja, hogy a legelőterület nem is a városé, hanem a gazdáké. Radű Károly: Itt még csak tervezetről van szó, amelyet részleteiben megvitathat a képviselőtestület. Láng Nándor szerint nem szabad ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert nagy ellentétekhez vezet. Nagy Kálmán: Szükség vau a legelőkérdés reformjára, mert a pusztagazdaság sok tekintetben nem biztosítja a megkívánt célt. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Vida Ferenc is. A közgyűlés végűi is megbízta az elöljáróságot, hogy készítse el a legeltetési szabályrendeletet. Télikertben nagy Szilveszter-est! Boldog újéve úgy lesz, ha ma a Télikertben lesz! Seggeiig tánc! Sok móka! Korhely-leves! fl borfogyasztási aöó teljes eltörléséről tárgyalt Egerben a Heuesmegyei Gazdasági Egyesület A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület most tartotta meg őszi közgyűlését Egerben Borhy György elnök, felsőházi tag elnöklete alatt. A közgyűlésen részt vettek dr. Hedry Lőrinc főispán, Okolicsányi Imre alispán, Braun Károly polgár- mester, Korponay Gyula, a gyümölcstermelők országos egyesületének igazgatója, Plósz István a Ti- szajobbparti Mezőgazdasági Kamara alelnöke, a gazdasági felügyelői és a gyümölcstermelési intézői kar. Borhy György elnöki megnyitójában bő áttekintését adta a még rendezésre váró és félmegoldással el nem intézett gazdasági kérdéseknek. Szólott elsősorban a gazdák hitelviszonyainak rendezése és a hitelek újabb folyósításának megindításáról, mert az intenzív termelés hitel nélkül nem bonyolítható le. A gazdaadósságok rendezése, a függőben levő földreformügyek jelentősége mellett különös jelentőséggel bírna az adózási reform életbeléptetése. Igazságos adóztatás mellett nem fordulhatna elő, hogy 20—30 pengős adótartozásokért a kisembereket a végletekig zaklatják, ugyanakkor pedig nagyadózók sokezer pengős adóhátralékai gyűljenek össze és mint megfizethetetlenek és behajthatatlanok utóbb töröltessenek. Az utak rossz állapota és úthálózatunk ritkasága a termelést és értékesítést korlátozzák az ország egyetemes kárára. Mindezen kérdések a legközelebbi jövőben megoldandók, mert a világversenybe szorított kis Magyarország csak úgy gyűjthet erőt és tartalékot a reá váró feladatok megoldására. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Balogh István igazgató terjesztette be évi jelentését, melyben részletesebben foglalkozott Heves megye mezőgazdasági helyzetével is. Megállapította, hogy az 1936. év Hevesmegye számára nem tartozott a legjobbak közé az időjárás egész évi kedvezőtlen alakulása miatt. De a veszteségeket ellensúlyozza a termények árszínvonalának jelentős emelkedése és ezzel kapcsolatban az állatárak örvendetes feljavulása. Most már rentábilissá vált a ló- és szarvasmarhatartás épp úgy, mint a sertés- és juhtenyésztés is, sajnos, az állat- állomány Heves megyében még mindig távol áll attól a mennyiségtől, amelyet eltartani lehetne és kellene is a földek trágyaerejének fenntartása céljából. A közlegelők siralmas állapotán változtatni fog a törvényhatóság által megalkotott legelőrendtartási és legelőfásítási szabályrendelet és remélhetőleg a kisgazdák állattartása ennek következtében meg fogja közelíteni a kívánt mértéket. A jelentés megemlékezett a gyümölcstermelés, az erdészet és vadászat, a baromfitenyésztés, az egyesületi működés különböző részleteiről és a közgyűlés köszönettel vette tudomásul az elnökség az igazgató választmány gondos és sokoldalú tevékenységét, melyet az elmúlt év folyamán kifejtett, nemkülönben külön szavazott köszönetét a Kir. Külkereskedelmi Hivatal elnökségének, dr. Hedry Lőrinc főispán és Okolicsányi Imre alispánnak, kik meleg szívvel karoltak fel a vármegye gazdaközönségének érdekében történt minden kezdeményezést. Beke László a kir. Külkereskedelmi Hivatal főelőadója tartott a továbbiakban nagyszabású előadást Hevesmegye gyümölcstermelésének exportvonatkozásban szükséges további átszervezéséről és előadásában külön kitért az egri viszonyokra is. Részletes áttekintést nyújtott az export fokozására alkalmas gyümölcsfajtákról, valamint azokról is, amelyekből a termelés fokozása az importot csökkentené. Ismertette azokat a termelési térképeket, melyeket Hevesmegye többszöri helyszíni áttanulmányozása alapján készített az exportra való gyümölcs termeléséről, külön kiemelte a gyümölcs kezelésének és hibátlanságának biztosítására szükséges teendők fontosságát, foglalkozott az egri, debrői és gyöngyös—visontai borvidékek csemege- szőlő kultúrája újjáalakításának kérdésével s az exportra különösen alkalmas vastaghusu és héjú, tartós szőlőféleségekkel. A nagy tetszést kiváltó előadáshoz Gröber Jenő, Láng Nándor, Vida Ferenc, Gajda Gyula Krisztián Imre, Plősz István, Török Imre szólották hozzá és szép szavakkal Braun Károly polgár- mester köszönte meg az illusztris előadónak előadását. Gröber Jenő a szőlő és borgaz- gaság válságos helyzetét tárgyalva, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar borkérdés megoldása nem a borexport alakulásán múlik, amely csak egyik értékes eszköze az értékesítésnek. A magyar bor kérdésének megoldása a belfogyasztás emelése, s ennek gátat vet a minden tekintetben elítélendő és csakis financiális szempontból indokolt bor- fogyasztási adó. A bortermelés szociális kérdés Magyarországon, hozzátartozóikkal együtt közel egymillió ember él a bortermelésből, az ország lakosságának egy nyolcadát sújtja az aránytalan és a bor értékéhez nem igazodó borfogyasztási adó. A mostani 8—12 filléres alföldi árak mellett 9 fillér a pesti fogyasztási adó, ilyen aránytalan teher mellett, ha csak egy kicsit is jobb termés van az országban, a termelők a legsúlyosabb helyzetbe kerülnek. Javasolta tehát, hogy csatlakozzék a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület is ahhoz az akcióhoz, melyet a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete kezdeményezett a borfogyasztási adó eltörlése érdekében és átiratban kérje fel a MSzOE elnökségét, hogy teljes erejével feküdjön neki ennek a kérdésnek. Gröber Jenő javaslatát a közgyűlés nagy taps és helyeslés közepette tette magáévá és csatlakozott a MSzOE akciójához. Boldog újévet kíván a lap olvasóinak az EGER GYÖNGYÖSI ÚJSÁG KIADÓHIVATALA. 1Z6 ezer hektoliter bor termett az iáén Gyöngyösön Gyöngyös, december 31. Most fejezte be Gyöngyös város javadalmí hivatala a város idei borkészletének összeírását. A határban az egész termésidény alatt pusztító elemi csapások ellenére is a múlt évi terméseredményeket jóval meghaladja a borkészlet idei mennyisége. Bár a várostól keletre eső részeken 60—80 százalékos jégkár is sújtotta egyes helyeken a gazdákat, a többi részeken évtizedek óta nem látott rekordtermés mutatkozott, ami nagyobb átlagot eredményezett. Az összeírás adatai szerint a város 1936. évi újborkészlete 126.000 m » b «. ™ rr üi vevőkört csak azzal Iparos es kereskedő--------h ektoliter az 1935. évi 106.000 hektoliterrel szemben. A szőlősgazdákon azonban a nagy termés nem segített, mert ugyanakkor 8—10 fillérre zuhantak le a borárak és a termelők még a termelési költségeket sem tudják megkeresni a borszőlőn, annál is inkább, mivel a szüret nagy költségeket emésztett fel az esős időjárás miatt. * Legmodernebb írógépeken ízléses kivitelben másolást vállal gyöngyösi szerkesztőségünk, Gyöngyös, Szt. Bertalan u. 1. sz. Telefon 322. napibiztosíthat magának, ha az Eger-Gyöngyösi Újság hirdet!
