Eger - napilap, 1936
1936-12-29 / 205. szám
Eger, XL VII. évf. 205. szám Ara 6 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 december 29, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINTI SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. - GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉGés KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZ.BERTALAN- D. 1. TELEFON: 322. Kedden és szerdán tartja éuuégi közgyűlését Eger és Gyöngyös uáros képuiselőtestülete Eger város képviselőtestülete december 30-án, szerdán délután 4 órakor tartja decemberi rendes közgyűlését. A közgyűlésen több fontos ügy kerül letárgyalásra, így többek között a MOKTÁR kölcsön törlesztésére vonatkozó megállapodás, amelynek végleges megszövegezése már több hét óta folyik a Takarékpénztár különböző mellékkikötései miatt. A tárgyalások az utóbbi napokban kedvező fordulatot vettek, úgy, hogy a város elöljáróságának sikerül a közgyűlés elé terjeszteni a végleges törlesztési tervezetet. Nagy érdeklődésre tarthat számot a gazdaközönség körében a legelőügy rendezésére vonatkozó javaslat, amely a legelők jobb karban tartását és ezzel kapcsolatban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését célozza. Ugyancsak a gazdák érdeklődésébe vág a város vezetőségének a külső hegyi utak kiépítésére vonatkozó előterjesztése. A sportemberek számára is tartogat eseményt a városi közgyűlés, mert a polgármester napirendre tűzte a Bukuli-árok rendezésének ügyét. első lépés a sporttelep megépítéséhez és legutóbb Frindt Jenő pápai kamarás hívta fel a polgármester figyelmét arra, hogy a vármegye ebadóalapjából kölcsönt lehet felvenni erre a célra. A kanadai városrész panaszainak részbeni orvoslására a város tervezetet terjeszt a közgyűlés elé a városrész egyik útjának megépítésére. A képviselőtestület több kisebb jelentőségű ügy tárgyalásán kívül újjáalakítja az állandó választmányt és megállapítja az 1937. évre a legtöbb adót fizetők névsorát Ggöngyös képviselőtestülete december 29.-én délután 3 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart, az anyavárosháza tanácstermében. A tárgysorozatban a város anyagi ügyeit tárgyalják, köztük a java- dalmi hivatalbeli alkalmazottak 1937 évi megbízatásának ügyét. A tárgysorozatban szerepel még dr. Kurcz Jakabnak és 38 képviselő- testületi tagnak indítványa a városi tisztviselők és alkalmazottak részére adandó évvégi segély megszavazása iránt. Ennek a kérdésnek elintézése a leg- ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ „Ideiében megvalósított társadalmi és gazdasági reformokkal lehet csak megmenteni a nemzetet" Az Egri Katolikus Legényegylet 16 iparosfiút ruházott fel 76. évi közgyűlésén Eger, december 28. Az Egri Katolikus Legényegylet vasárnap délután a tagok nagy érdeklődése mellett tartotta meg 76. évi rendes közgyűlését székháza nagytermében. Az egyesület a közgyűlés alkalmából karácsonyi hagyományai szerint 16 szegénysorsú iparostanulót ajándékozott meg ruhával és cipővel. A közgyűlést a Kolping-induló után vitéz Subik Károly pápai prelátus, elnök nyitotta meg, utalva arra, hogy a közgyűlés kölcsönös számonkérés a vezetőség és a tagok részéről az elmúlt év munkájáról. Megemlékezett a betegsége miatt távollevő Köhler Imre főtitkár érdemeiről, amelyeket az Egylet felvirágoztatása körül szerzett az utolsó két évtizedben. Az elnök indítványára a közgyűlés háromtagú küldöttséggel tolmácsolta együttérzését a beteg főtitkárnak. Ezután vitéz Subik Károly elnök általános figyelem kö- zepett a következőket mondotta: — Mint keresztény katolikus derült világszemléletű és derült lelkű ember vagyok. Kétségbe nem esem. Bízom az isteni gondviselésben, hogy erőt ad a megpróbáltatások elviselésére. — Látom a nyomort és annak nyomait. Figyelem a mélyből újból és újból feltörő erőket, amelyek azért küzdenek, hogy nálunk is a spanyolországi romlást idézzék fel. De nem vesztem el hitemet és erőmet a megsokasodott ellenség láttán. A nyomor nagy, a lelkek elkeseredettek és hajlamosak a kilengésre. — De nem szabad megállni a jelenségek mellett. Arra kell törekedni, hogy olyan összhangot teremtsünk, amely az illetékeseket arra kényszeríti, hogy foglalkozzanak e jelenségekkel. Hangos szóval kell a sorsunkat intézőkkel megértetni, hogy inségakciókkal a beteg társadalom problémáját megoldani nem lehet. A karitatív segélyezés helyes, ha családokról, vagy ínségbe jutott egyesekről van szó, de sem az inségakció, sem a karitász nem lehet megoldás. Egyetlen megoldás lehetséges: olyan társadalmi berendezés, amelyben mindenki. aki dolgozni akar, munkát és kenyeret talál. — Az Egylet munkára tanít, becsületes iparosmestereket ad a társadalomnak. Innen kell elhangzania a szónak: csak az idejében megvalósított társadalmi és gazdasági reformok menthetik meg a nemzetet. Idejében megvalósított reformok, míg a feszültség nem robban és le nem dönt emindent. — Nagy felelősség van ma azokon a férfiakon, akik az ország vezetését vállalni merték. Át kell érezniük a felelősséget és nem szabad engedni nekik egy nyugodt percet, mely elaltatja lelkiismeretük szavát. Kicsi és nagy vezetőknek azon kell szüntelenül gondolkodniok, hogyan tudják a vezetettek sorsát jobbra fordítani. Egyet leszögezek: ha tényleg meg akarjuk oldani a szociális problémákat, ebből a gazdag földü agrárországból ma is paradicsomot lehet teremteni. S ha nem is duskálkodhat mindenki, de a nyomort meg lehet szüntetni. Ha a vezetők — talán egyesek érdekeinek rovására is — valóban a nép érdekeit akarják szolgálni, akkor nem kell félni, hogy megismétlődik 1919. S ha emellett a lelkeket erősíteni, edzeni fogjuk, meggyőződésem, hogy Magyarország az a vár, amelyet a kommunizmus nem fog bevenni soha. — Forradalmi úton a kérdéseket megoldani nem lehet. A forradalom dinamit, amellyel még senki sem épített. Mi sem könnyebb, mint a meglévő rendszert lerombolni, de kérdés: mit hozunk helyette ? A szovjet nagy propagandával hirdeti világgá „megváltó“ eredményeit. Pedig ott egy új, nagyrészben zsidó arisztokrácia ült minden jóban dúskálva a kizsákmányolt és terror alatt tartott tömegek nyakára. A szociáldemokrácia — hiába mondanak mást okosok és oktalanok — a kommunizmus szálláscsinálója. Bebizonyította ezt 1919. március 21. napja, a magyar tanácsköztársaság megalakulásának napja. Lájer Dezső, Fischer Manó az egri direktórium vezetői a szociáldemokrata párt elnöke és titkára voltak. A szociáldemokrácia mig hatalomra nem jut, vigyáz, mert fél a törvénytől. De ha átveszi a vezetést, vörös színekbe öltözik. Látszólag védi a munkást, közben éket ver munkás és munkaadó közé, elidegeníti őket egymástól, végül áthidalhatatlan ná. nő a szakadék a társadalmi rétegek között. Ellentét mindig volt és lesz munkaadó és munkás között. De érdekeitek védelmét ne az érsekutcai munkás- otthonban keressétek. Ott van a hivatalos szerv: az ipartestület és itt vagyok — én. Rajtam keresztül, az én erőmmel és szavammal verekedjetek a nagyobb kenyérért, de lelketeket oda ne adjátok az uszításnak soha . . . — Féltő gond ad jogot és az elmúlt idő eseményei adnak okot elmondani ezeket. Erős a hitem, hogy sikerül a dolgozó ember érdekeit védő közszellemet megteremteni. Ezt szolgálja az az új szociális front is, amely írásban és szóban fölfelé a- karja kikövetelni az ídőparancsolta változásokat, nem pedig a tömegek indulatainak felkeltésével. Az új szociális front radikális eszközöket kíván, mert ma rendkívül kemény intézkedésekre van szükség, amelyektől sokan félnek, de enélkül nincs eredmény. Szívvel-lélekkel álljatok a szociális front mellé, mert csak egység és közös akarat hozhat jobbulást a nemzet számára. A többszöri hangos helyesléstől megszakított, nagyhatású szavak után elismeréssel emlékezett meg az újonnan alakult Kolping-Leány- egylet és annak vezetője Grónay Margit ipariskolai tanárnő munkájáról, az Egylet hazafias neveléséről, üdvözölte Ibos Sándor másodelnököt, kérve, hogy szeretettel és odaadással szolgálja a kolpingi eszmét s folytassa elődje munkáját, elismeréssel adózott az egylet vezetőségének és minden tagjának közreműködésükért. Kérte a fiatal-