Eger - napilap, 1936
1936-12-25 / 204. szám
Eger, ILL VII. évf. 204. szám ABÄ 10 FILLÉR ♦ Péntek ♦ Trianon 17, 1936 december 25, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. - EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, 8Z. BERTALANIG 1. TELEFON: 322. KARÁCSONYI ÉBRESZTŐ írta: Török Kálmán Az emberiség küzdelmes életharcaiban alig voltak szomorúbb idők, mint a mi utolsó éveink sorozata. A harcok oka általánosságban a világnézeti különbség. Ez sorakoztatta fel a támadót és a védekezőt. A támadó a bolsevizmus gyűjtő fogalma alá foglalható társadalomellenes és államveszélyes irányzatok követőinek félelmes tömege, a védekező pedig a keresztény civilizáció eszméit és tanításait hívőknek serege — a kereszt zászlója alatt. Ha a világ sokszor megmosolyogta a sátán emlegetését és gúnyolódva hitetlenkedett a sötétség hatalmainak az emberiség életére gyakorolt kárhozatos befolyásában: mosolya most keserű csalódássá változik s megdöbbenten szemléli a sötét hatalmaknak a világrészeken dúló szörnyű támadásait. Az a baj, hogy a keresztény civilizáció életfelfogásával engesztelhetetlenül szembehelyezkedő világszellem csontig-velőkig átjárta már az emberiség jórészét; befolyásolta a törvényhozásokat és segítőtársra talált az önzés kielégítése fejében meghunyászkodó politikai utilitárizmusban is. Ez az oka annak, hogy a keresztény társadalmi és állami élet erkölcsi erői és kipróbált elvei nem érvényesülhettek teljes nagyra- hivatottságukban. De azért a politikai divatok és társadalomboldogító elméletek kavargásában nem némult el soha a betlehemi Evangélium.. Szüntelen hangzott és hangzik az Egyház ajkairól a karácsonyi ébresztő: Dicsőség Istennek és békesség a jóakaratú embereknek!. . A karácsonyi Királynak ez a célkitűzése uralkodói programmja is. Isteni varázsige az a mindenkori emberiség számára. Tündöklő dísze a Krisztus Király koronájának. De hogyan vallja magáénak e varázsigét az, akinek nincs Istene és akinek nincs fékezhetetlenebb indulata mint az, hogy kegyetlen gyilkosa legyen annak, aki útjába áll. Csak a mélytitkú Isten a megmondhatója, hogy mikor hatja át az emberiség millióinak szívét e boldogító varázsige. Azonban az bizonyos, hogy nem szűnik meg a népek, nemzetek, országok nyugtalansága és boldogtalansága, míg megtisztultan nem zengik a betlehemi Evangelium angyali dalát: Dicsőség Istennek és békesség a jóakaratú embereknek!.. Fájdalmas felocsudás az, midőn a Karácsony áhitatába merül- ten, elmerengünk a betlehemi pásztorsíp édes hangjain és a merengés boldog perceiből a borzalmas harci eszközök földet rengető döreje riaszt fel ... Mennyi pusztulás életben és kultúrában; a lelkiekben és anyagiakban; mennyi könny hull; mennyi siralom ejt kétségbeesésbe az emberiség sorsa fölött! És az emberiség tragédiájának szinte kataklizmatikus rengései, változásai között, a végveszedelem előérzetében menekülő ember ösztönösen keresi Napkelet bölcseinek az útját, melynek csillaga a betlehemi jászolbölcsőhöz vezérel. Itt jut az ember annak a tudatára, hogy nincs nagyobb java a földi életnek, mint a béke — Istennel, önmagunkkal és embertársainkkal. Ennek a békének esküdt ellensége a materiális gondolkozásba elsülyedt ember és az istentelenség sátáni törekvése. A szegedi egyetem egyik tudós orvosprofesszora írta mostanában, hogy -»a fehér faj szellemi áramlatai két gócpont körül kezdenek kijegecesedni. Az egyik New-York, a másik Moszkva. Bármelyiket is nézzük objektív szemmel, úgy meg kell állapítanunk, hogy azt, egyiket sem a mi képünkre formálták. Nem szabad elfelejtenünk, hogy közel kétezer év óta, minden feladatot a világon csak a krisztusi szeretet jegyében lehetett helyesen és okosan megoldani. Nekünk Róma volt és az is marad örökké döntő tényezőnek és mindent elkövetünk, hogy úgy New- York, mint Moszkva veszedelme elkerüljön bennünket.« Ha felszáll az anyagimádás sűrű köde és az emberiség tisztább látással ítéli meg hivatását és rendeltetését, akkor megtagadja majd New-York és Moszkva bálványait és feltalálja a pásztorok és bölcsek útján az elfelejtett Istent és Istennel az életnek boldog harmóniáját. A MAGYARSÁG KETTŐS SZENTÉVÉ írta: Huszár Károly, ny. m. kir. miniszterelnök. XI. Pius pápa kegyességéből és a római egyház erre illetékes világ- I szervezetének egyhangú határozata ; folytán két éven át mind az öt földrésznek közfigyelme Magyarországra irányul. 1938. május 25—30-ig lesz az Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten. Négyszázmillió katolikus hívő és az egész művelt világ már most lázasan készülődik az isteni és emberi szeretet nagy nemzetközi ünnepségére, amelyre valamennyi keresztény nemzet elküldi a maga szellemi kiválóságait és buzgó zarándokait. Az Oltáriszentség magasztos gondolata elnémítja a nagy társadalmi és faji ellentéteket és a hívők milliói a szeretet jegyében bizonyságot tesznek Krisztus mellett. A kor égető nagy problémáit a világ legtudósabb és legragyogóbb szónokai világítják meg Budapesten s az ataeista és világforradalmi borzalmak sötét éjszakájába belera- gyogtatjuk Krisztus evangéliumának fényességét. Szent István király megdicsőülésének és a Patrona Hungáriáé tiszteletének kilencszázados évfordulója alkalmából kapta meg Magyarország Budapestet a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus székhelyéül. A nagy világvárosok és a nagy birodalmak után most Budapestre került a sor. A hit és a szeretet eszméje fog ragyogni mindenekben, de szavakkal ki sem fejezhető az az erkölcsi és anyagi haszon, amely ebből hazánkra származik. Azok a százezrek, akik idegenből ide sereglenek s megismerik országunkat és nemzetünket, barátainkká válnak. Felbecsülhetetlen szolgálatot tesz ezzel a katolicizmus az országnak. Nem fogunk gyűléseinken politizálni, de az emelkedett érzés, amely az ilyen eucharisztikus kongresszusok eredménye szokott lenni, jótékonyan fogja éreztetni hatását nemzetközi vonatkozásokban is. Nagyon kívánatos, hogy az 1937 májusától 1938 május végéig tartó Eucharisztikus magyar szent év és az 1938 januárjától 1938 végéig tartó Szent István év idejére a magyar társodalomban Treuga Dei jöjjön létre és különösen a főünnepségeken a külföldiek sokasága imponáló benyomást nyerjen az itt látottakról. Az előkészítő munkában és szervezkedésben mindenkinek, hatóságoknak és társadalomnak be kell kapcsolódniok, mert csak úgy bonyolítható le ez a méreteiben száz év alatt csak egyszer elérhető nagy idegenjárás hazánkbau. Tizennégy szakbizottság és tizenkétezer rendező dolgozik az előmunkálatokon. A szellemig irányításon felül a legnagyobb gond lesz százezer külföldi és 300 ezer vidéki zarándok szállítása, élelmezése és elrendezése. Csak úgy lehet ezt lebonyolítani, ha mindenki segít. Nagy személyes és anyagi áldozatokat kérünk a magyar társadalomtól, abban a biztos tudatban, hogy minden befektetett munka és pénz sokszorosan visszatérül. A vendégeinkkel kötendő személyes ösz- szeköttetések a jövőre nézve kiszámíthatatlan nagy hatással lesznek. A csúcspontja az ünnepségeknek 1938 május utolsó hetében lesz, amikor a Szent Imre évet messze fülülmuló ünnepségek lesznek, nevezetesen a Szent Korona közszemlére való tétele, fél millió hívő közös áldozása egy misén, hajóskörmenet az Oltáriszentséggel a Dunán, a Szent Jobb hódoló körmenete az Andrássy úton és a külföldi és hazai közönség külön és közös díszgyűlései. Ezenkívül nagy művészi események,kiállítások, hangversenyek, népünnepélyek. Csodás látványokat igér az ősi történelmi dísz, az egyház ragyogó pompája és valamennyi nép nemzeti viselete. Öt világrész minden szépsége fog felvonulni Budapest utcáin. Utópiának és álomnak látszik mindez és nemsokára valóság lesz. Magyar testvérek, érezzétek át szívetekben, hogy az ország-építő, az állam-szervező, apostoli nagy király még halála után kilencszáz évvel is így segíti és áldja nemzetét. Eger katolikus társadalma készül a kettős szentévre A kettős szentév Eger katolikus társadalmát is kegyeletes felbuzdulásra, ünnepi hitvallásra készti. A magyar katolikusság nagy ünnepi demonstrációjának lélekteljes elmélyítése céljából az egri Főszékesegyházban január hónaptól kezdve a téli időszakban, tehát: január, február, március hónapok minden első vasárnapján délután 5 órakor, a nyári időszakban: április, május, június, július, augusztus és szeptemberben pedig 6 órakor, szentbeszéd lesz, október, november és decemberben pedig ismét 5 órakor szentóra, szentbeszéddel s a legméltósá- gosabb Oltáriszentség előtt való áj- tatossággal. A szentórába belekapcsolódnak az egri szerzetesrendek is egy-egy szentbeszéd tartásával.
