Eger - napilap, 1936

1936-12-15 / 198. szám

Eger, XL VII. évf. 198. szám Aba 6 FILLÉB ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 december 15. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉGés KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. Ismét növekedik a dologi végrehajtások j száma a közigazgatási bizottság ülésén Heves vármegye közigazgatási bizottsága december 15-én, kedden délelőtt 10 órakor tartja rendes ülését a vármegyeháza tanácstermé­ben. Az ülés tárgysorozatán feltűnő a dologi végrehajtási ügyek növe­kedése, amely a nagy adóhátrálé­Eger, december 12. j A egri Érseki Jogakadémia Má- 1 ria kongregációja vasárnap vallá­sos estet tartott a Ferencesek fe­hértermében. Az est iránt rendkí­vül nagy érdeklődés nyilvánult meg, különösen azért, mert a kongregá­ciónak sikerült ünnepi előadóul, dr. Nyisztor Zoltán pápai kamarást, a magyar katolikus újságírás kiemel­kedő egyéniségét megnyernie. Nyiszter Zoltán dr. a mai ember vallásos lelkiségét bírálta erős kri­tikai szemlélettel, a korszellem vál­tozásával magyarázva az egyéni felfogás alakulását. — Sokat vitatkoznak a tudósok arról — mondotta többek között — hogy a különböző korok lelke, mély­ben szunnyadó vágyai teremtik-e a nagy embereket, vagy véletlenül és megokolatlanul bukkannak elő, hogy irányítsák egyéniségük erejé­vel a kor szellemét. A kérdést per­sze nem lehet eldönteni. Kétségte­len, hogy kiváltak nagy egyénisé­gek a történelem folyamán Dsingisz kántól kezdve Mussoliniig és Hit­lerig, akik a tömegek élére álltak és irányt szabtak a történelem fej­lődésének, azonban az is bizonyos, hogy a koroknak is van sod­ra, amelyet az örök természe­tes gondviselés indít meg és kavar fel, a korok lelke is él, terjed és hullámzik s a nagy emberek sok­szor nem tettek egyebet, mint azt előre megérezték és megfogalmaz­ták. — Valamennyien korunk gyer­mekei vagyunk, nem tudunk szaba­dulni tőle. Világnézeti irányaitól, politikai hatásaitól, de a vallásos lelkűiét is állandóan változik. — Ha megvizsgáljuk a vallás ér­telmi, érzelmi és gyakorlati meg­kokkal áll kapcsolatban. A bizott­ság huszonöt esetben moudja ki a dologi végrehajtást. A közigazgatási bizottság után, délelőtt 11 órakor a törvényhatóság kisgyűlése tart ülést és Eger város több közérdekű határozatát bírálja el. nyilatkozásait, különböző eltérése­ket látunk a múlt és jelen között. Nagyapáink a vallás értelmi tartal­mával szemben sűlyos fenntartá­sokkal éltek. Az egyetemi kated­ráktól a sajtóig minden orgánum terjesztette, prédikálta e fenntar­tásokat, a kételyt a dogmákkal, a kinyilatkoztatásokkal kapcsolatban. Elég csak arra emlékezni, hogy mi­lyen vitákat váltottak ki a pápai csalhatatlanságról, vagy a szeplőte­len Szűz fogantatásáról kihirdetett té­telek. Ma ebből a szempontból nagy haladást tapasztalhatunk. Az egy­ház hitanyaga nem probléma, nem kell kételyekkel küzdeni. A mai ember könnyen hívőén fogadja el a kinyilatkoztatás tételeit s elegendő a vallás gyakorlati útmutatásait hangsúlyozni. De amint a múlt állásfoglalása nem nagyapáink bűne volt, hanem nagyrészben a korszellemé, a ma embere sem könyvelheti el egyéni érdemül ezt a változást. Meg kell azonban állapítani azt is, hogy a mai embert a vallás értelmi elemei­nek kikapcsolása könnyen, sőt köny- nyelműen hívővé tette, aki nem tesz különbséget dogmák és misztikus felületi jelenségek között s így az a veszély fenyegeti, hogy hite ösz- szetörik, vagy babonává válik. Gom­bamódra terjed a spiritizmus, mert olyan jelenségeket produkál, ame­lyek egy más világ kopogtatásának tűnnek. Ez az értelmi megalapozás nélküli hit termi gyümölcseit Euró­pában s különösen a feltámadó po­gány német vallásban. — Ez a vallásos korszellem te­hát nagy veszélyeket rejt magában és nem felel meg a hit fogalmának, amely az egész embert akarja bir­tokolni s az értelem, ész és akarat teljes részvételét követeli. — Ugyancsak többrétű jelensé­gekre bukkanunk a hit érzelmi vi­lágának, az erkölcsnek kritikai boncolásánál. Apáink nem voltak erkölcstelenebbek, mint kellett vol­na lenniük koruk irányító filozófiá­ja szerint. Nem omlottak össze el­méleteiknek logikus következménye­ként. Voltak ugyan kilengések, de alkottak közvéleményt, amely ha nem is nevezte magát keresztény­nek, mindenesetre tudta és tartotta a tisztességet. Azt kellene hinnünk, hogy a hit nagyszerű érzelmi kivi­rágzása szilárd erkölcsöket terem­tett. Pedig nem így áll a dolog. Vannak egyének és csoportok, ame­lyek az erkölcsi heroizmus magas­latain járnak, de a tömeg mélyebb­re került, mint régen, a mai ember a hősiség és elgyerekesedés között vergődik. A kis gimnazisták sok­szor nagyobb kérdéseket feszeget­nek az utcán, mint a művelt tár­saságok szalónjaikban, vagy a dip­lomaták társas érintkezés közben. Elmellőzzük a kereszténység örök parancsait, s ebben a szentimentális hitéletben elhalkul a kereszténység alapvető törvényének szava: a fele­baráti szeretet. Hallottunk arról, hogy ha régen kolerajárvány volt, a gazdagok megnyitották palotáikat és erszényüket a tömegek gyógyí­tására, de kinek jut ma eszébe a tömegnyomornak véget vetni, amely a koleránál jobban pusztít? — Ma valami elképzelhetetlen, sűrű pánszexuálizmus uralkodik. Nem lehet magyar úri társaságba menni, ahol ez a pánszexuálizmus résít ne kérne magának a társal­gásban, erős kihívó mosolyától a szellemes vagy szellemtelen maiac- ságokig. Hogyan akarjuk megjaví­tani, átformálni a világot, ha az embert már gyermekkorától bom­bázzák meg nem szűnő szexuális támadások ? — A harmadik kérdés a hitmoz­Gyöngyös, december 14. Váratlanul érte Gyöngyös város elemi iskolái és ovodái tantestüle­tét Heves vármegye alispánjának rendelkezése, amely szerint a város galmi kérdés. A kereszténység ma­gával hozza az emberiségnek és in­tézményeinek átalakulását. Ma ezen a területen nagy többlettel talál­kozunk, rengeteg vallási és világ­nézeti alakulatunk vau, ezeknek azonban még nagy hibájuk a félénk­ség. Az egyén nem mer nyíltan ki­lépni vallásos meggyőződésével és az egyesületek csak a hasonló fel- fogásúak között működnek. — Fel kell tehát készülnünk, el­mélyülnünk a hitben, megalapozód­ni az erkölcsben, mert el fognak következni az idők, amelyek próbára teszik a hit erejét. Lehet, hogy mi véres trágyái leszünk a jövendőnek, de vállaljuk ezt alázatos lélekkel. Nyisztor Zoltán értékes kritikai előadását nagy tetszéssel fogadta a közönség. A vallásos est műsorát Tóth Béla joghallgató nyitotta meg rövid beszéddel, amelyben a szűz­máriás lelkűiét átható erejére mu­tatott rá. A Ferences Szent Klára Vegyeskar Huszthy Zoltán vezény­letével Bárdos Lajos: „Nyújtsd ki menyből“ című modern egyházzenei kompozíciója b adta elő. A hit cso­dálatos egyszerűségével megfogott téma hajlékonyán és finoman bon­takozott ki a művészi karkulturával rendelkező együttesből és az este egyik legszebb élményét nyújtotta. Takácsy Dénes karkáplán Liszt, Wagner, Demény egyházi és világi költészetéből énekelt. Kiművelt éneklési formái között súlyos hang­ja jól érvényesült Bitter Dezső ta­nítóképzőintézeti tanár pontos és átértett zongorakisérete mellett. — A műsort ifj. vitéz Fluck Gusztáv lendületes szavalata és az egri Katol kus Legényegylet Kolping ze­nekarának száma fejezte be, amely Kádár László energikus vezény­letével hangzott el, ismét bizonyít­va, hogy a Kolping zenekar ma már komoly tényezője Eger zenei életé­nek. területén lévő összes elemi iskolák­ban és óvodákban a tanítást decem­ber 12 és jan. 7 között megszün­teti, mert a város mintegy 2500 elemi iskolás és óvódás tanulója fi mai ember uallúsos lelkűidét bírálta Dyisztor Zoltán az Érseki logakaöémia fTlária Kongregációjának uallásos estjén A vármegye alispánja Január 7>ln bezáratta az összes gyöngyösi Iskolákat és óvodákat a vörheny jár vány megakadályozása céljából

Next

/
Thumbnails
Contents