Eger - napilap, 1936

1936-02-04 / 20. szám

A

2

lemény nyilvánításnak példáké* pa voltál és vagy, ha mást nem is, — mert ez is sorsa az igazi ügyvédnek — de azt elérted, hogy mindenki elismeréssel fordul Feléd!

Mi, mint Ügyvédi Kamara, hálával köszönjük Naked mindazt, amit Te annyi szeretettel, odaadással ■ megfeszített munkával adtál nekünk.

A következekben dr. Szabó Szilárd állt szólásra:

A mai élet szűkös napjainak egyik legerősebben sújtott alakja az ügyvéd — mondotta, aki nemcsak a megélhetés lehetőségeitől lesz mindjobban megfosztva, de nyomasztó helyzetében még tűrni kénytelen a könnyebb lelkiismeretű elemek méltatlan támadásait is.

És ha a kenyérért folytatott kemény küzdelmében férfias erőfeszítéssel, bölcs mérséklettel és a magas intelligenciájú ember önérzetével viseli is a sorsának csapásait, nem lehetne csodál kozni azon, ha szíve keménnyé, lelke rideggé válnék s nemcsak a bajos emberek ügyeit intézné érzésnélbüli lélekkel, de közönyössé válna a kari szolidaritással szemben is.

Ettől aggódó lelkem nyomasztó érzése szabadul ma fel, mikor a kartársak nevében őszinte, átérzett megbecsüléssel, tisztelettel és szeretettel tudom köszönteni Kamaránk érdemes titkárát, dr. Eri-oh Sándort.

Kedves Sándor Bátyám ! Bár hivatásunkkal járna az arra való készség, még sem tudlak szép orátióval köszöntem.

Hiszen, ha Te 60 éves korodban sok értékes közéleti tevékenységed után, címmel, ranggal, vagy ordőkkal volnál éke*

Liszt Ferenc emlékezete

A Gárdonyi Társaság Liszt-ünnepélyén elmondotta Török Kálmán pápai prelátus, elnök.

A történetírás nagy mestere, a skót C<rleyle, a ,próféta* szó közfelfogásban használatos jelentését a történelemmel való viszonyban, paradox módon úgy értelmezi, hogy a történelem visz- ssafelé fordult próféta. Ez a próféta tehát nem a jövőbe, hanem a múltba látva, jövendöl a jelennek és jövőnek.

A nagy múltak ás történések távolába mélyedé történetíró e paradox megállapításával csak azt akarja megértetni, hogy a történelem egy nagy tanulólevél, mely a múlt szereplőinek és azok tetteinek megjelentetésével tanítja okulásra a késő nemzedékeket. C-rhyle tehát az ó különösnek tetsző megállapilásával nem mond mást, mint amit a klasszikus aranyigazság így fejez ki: A történelem az élei tani lómestere.

EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG

sítve, akkor az ujjongó lélek harsonás szavával köszöntenélek ma.

De Te minden kiválóságod mellett is élő szimbóluma vagy a mai ügyvédsorsnak, aki mindent jól végeztél és ez élettől úgyszólván mit sem kaptál.

Da bölcs ember is vsgy, az élet szépségei iránt fogékony művésziélek is. Te tudod mérlegelni ős megbecsülni azokat az értékeket is, amit az anyagiakat hajszoló, kapzsi ember meglátni nem képes.

Te tudsz örülni a kartársak szeretőiének, felemelkedni az ő megbecsülésükben.

Életed e négyes jubileumi határköveinél állva aranyak és ordók nélkül sem érzedmagadat szegénynek, mert meg tudod mérni e hivatás teljesítésében ős küzdelmeiben osztályos társaidnak leikéből fakadó érzelmek gazdagságát.

A bírói és ügyészi kar nevében dr. Gdlbory József törvényszéki elnök üdvözölte a jubilánst.—Harmincöt évet eltölteni a mai időben becsülettel, tiszteséggel az ügyvédi pályán: nagy érdem. A vilőgháborű okozta gazdasági válságban egyik foglalkozási ág sem vesztett annyit, mint az ügyvédség. Valaha ez a pálya a tehetségeh^érványesülő- Bének biztos lépcsője, ugródeszkája volt, országos hírt, politikai karriert lehetett alapjára építeni, ma a mindennapi kenyérért folyó harc dísztelen csatatere, ahol sebeket lehet kapni, elveszni lehet, de sikereket aratni nem. Valaha a tisztességgel dolgozó ügyvédet körülvette a beoülés, ma bármely pervesztes feljogosítva érzi magát, hogy becsületét megtépázza. V*gy beA kor, molyban elünk, ideges nyugtalanságban kavargó eszméivel sokszor rokonságot tagad a múlt nagy tanulólevelének tanításaival. Pedig a múlt a nemzet őletgyökere s nem lehet azt bűnhödés és a sorvadás veszedelme nélkül megszakítani.

Nemzete javán fáradozik, aki a múltnak aranyszálait beleszövi a jelenbe s átment jelennek ás jövőnek minden értéket, melyre ez idők múlása rányomta a hiteles próba törülhetetlen bélyegét. Megérthető tehát a nemzeti léleknek ösztönös vágyódása a visszafelé fordult próféta könyvében való elmélyedésre, okulás végett és azért, hogy a jobbak tette és áldozatos példája irányi jelöljön.

•

Szellemtörténeti értékeink meg. b*csülése mai megcsonkitottsá- guokban fokozott jelentőséget és foo1 osságot nyert. A jelenkori magyar közélet és tudományosság szellemvezére, Barzeviozy Albert, ezeréves örökségünk

széljek arról, hogy az ország- ház kupolás előcsarnokában hangoznak el felelőtlen, ügyvédellenes szavak? Felmerül a kérdés ezek után: talán az ügy védi kar nem tudta átmenteni értékeit a súlyos válságokon ? Kevesebb szorgalommal, tudással látja el nehéz hivatását?

— Mi, a bírói és ügyészi kar tanűságtétel végett jöttünk ide, annak bizonyítására, hogy az ügyvédi kar átmentette értékeit és itt valorizálásra nincs szükség. A mai ügyvédnek aokezoroi szorgalommal, tudással és fokozott fegyelmezettséggel és önuralommal kell ellátni feladatait. Ilyen pályán eltöltött harmincötévi működés lehet az Isten különös kegyelme, de az egyén föltőtlen érdeme is. A mi ünnepeltünk ha vagyont nem is, de tiszteletet, bizalmat, szeretetet, becsülést szerzett.

— Mi nem szoktuk meg, hogy valakit szemtől szembe dicsérjünk, most sem tesszük. Mi Ítélethirdetésre jöttünk ide, nem ugyan a Szentkorona nenében, hanem szivünk szeretete és lelkünk elismerése nevében. S ez az ítélet egyhangú: Erlach Sándor dr. méltó és érdemes arra, hogy az ügyvádi kar ünnepelje. Éhez az ünnepléshez hozza tisztes főhajtását a bírói és ügyészi kar.

A lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Erlach Sándor meghatott szavakkal köszönte meg az ünneplést. — Hogy sikerült a Kamarában egy negyedszázadot jószándékú és becsületes munkával eltöltenem — mondotta többek közt — elsósorb n annak köszönhető, hogy mindig meg volt a harmónia a Kamara között és bözötveszietég-iuek számbavételekor, a jobb mpok reményét, vigasztalva bízva, arra alapítja, hogy nagyjaink, múltúnk, kultúránk szellemi örökségét nem rabolhatták el tőlünk. Mindezek m gmaradtak még számunkra drága örökségül s ez az örökség a mi visszaforduló — prófétánk.

... Az a visszaforduló próféta, akinek nemzete most száz- huszonötéves születési ét ötévtizedes halálévfordulójára emlékezik — Liszt Ferenc. Születése, halála csak múlandóság. Kezdete és vége az emberi élethatároknak. De a múlandóság fölött diadalmaskodott a kivételesek között is kivételes művész, aki alkotásaiban ez emberi látás ős tudás Ítélete szerint halhatatlan zenebolté.

Ünneplés vihara zúgott fel nyomén. S bár országok világok, királyok és fejedelmek régen meghódoltak a művész és költö előtt, neve-bíre ma nagyobb, mint volt valaha. A hivatottak és ava- tottabbak ítélete, a távolság ma1936. február 4.

tem. Ezért a hosszú munkáért valóban nem keptam ordőt, de minden kitüntetésnél értékesebb nekem az a szeretet és megbecsülés, amelynek ilyen szép szavakban adtak kifejezést. Külön mondok köszönetét azért a verdiktért, amely az egri törvényszék méltán nagy tekintélyű elnökének ajkairól hangzott el: erre örökre büszke leszek. —

A továbbiakban a közgyűlés a jubiláns lelkes ünneplése közben dr. Szabó Szilárd indítványára a főtitkári címet adományozta dr. Erlach Sándornak.

A közgyűlést a Koronában mintegy kétszáz terítékes bankett követte, amelyen dr. Sztgő Ferenc az Országos Ügyvédszövetség, a Budapesti Kamara és az Országos Nyugdíjintézet nevében, dr. Forgács Dezső főtitkár a Miskolci Kamara nevében üdvözölték az ünnepeltet. A banketten dr. Somogyi István, dr. Gálbory József, Marssó László, dr. Lipcsey Péter és dr. Ringelhann György mondtak pohárköiröniöt, dr. xPetro Kálmán pedig a jubileumra érkezett leveleket olvasta fel. A pohárköszöntők sorát dr. Erlach Sándor meleg köizőnöszavai fejezték be.

— Halálozás. Mély részvéttel vettük a biri, hogy csenkei vitéz dr. Csenkey G^yzanő szül. Adasd Iiut január bú 3l-én, élete 40-ik, boldog házasságának 22 ik évében, rövid szenvedés után Budapesten meghalt. Az elhunytat Szege dre szállították,bol februán 3 án d. u. fél 4 órakor a Dugonits temetőben belyezték örök nyugalomra. Az Egerben közszeretetnek és közbecsüiősnek örvendett úriasszoDy jhaléla városszerte nagy és osztatlan részvétet keltett.

gasra biumelte és meg láthatóbbakká tette tüneményes nagyságának arányait s ezzel együtt térben és időben növekedett bíre-neve is.

Liszt Ferenc nevét régen beírták a művészet és zeneköltészet legdiciőbb lapjaira. Neve ércbe és márványba vésődött. De bívebben őrzi nevét nemzetének szíve-lelke. Irigység, rnt önzés szívesen orozná el tölünk, ha önmaga nem vallaná magát magyarnak s ha vallomásánál is nem bizonyítaná még jobban magyarságát a Rákóczi-indulő- bán lobogó lelke és a Magyar Rapszódiának minden magyar szívben visszhangra kelő melódiája.

A nemzeti dicsőség magaslatain járó zeneböltö ihletettsége csodálatosan szép alkotásokban nyilvánul meg vallásos tárgyú műveiben is. A lelki megtisztull- sőgoak, az örökkévalókkal való lelkiösszeőlelkezésnek fenséges, mondhatnám, döbbenetes reve- láciői alig találtak valaha a köl-