Eger - napilap, 1936

1936-12-13 / 197. szám

Eger, XLVII. évf. ÄRÄ 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 december 13, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.588 szerkesztőség; EGER, LÍCEUM FÖLD­SZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: SZENT JÁ­NOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KI ADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZ.BERTALAN- U. 1. TELEFON: 322. PS* A felsőoktatás reformja Díszes külső keretek között, Ma- j gyarország kormányzójának meg­nyitó beszédével ültek össze az or­szág szellemi életének vezetői, hogy elmondják véleményüket a felsőok­tatás reformjáról. A magyar okta­tásügy legfelsőbb fokon már hosz- szabb idő óta reformra szorul. A megváltozott viszonyok új helyzetet teremtettek ezen a téren is. A szűk keretek közé szorított ország nem tudja közhivatalaiban elhelyezni az évről-évre szaporodó diplomások ez­reit. De viszont ez a nemzet, amely a nyugati kultúra védőbástyája volt évszázadokon keresztül, nem mond­hat le a műveltségnek arról a leg­magasabb fokáról, aminek a felső- oktatás egyik legfontosabb és leg­jelentékenyebb része. Össze kell egyeztetni a két szembenálló szem­pontot, úgy, hogy a nemzet érdeke csorbát ne szenvedjen. A népies nemzeti politikának egyik legfőbb célkitűzése éppen a helyes kultúrpolitika. Nemzeti világnézetet valló kormányaink, nagyon helye­sen, ennek a kultúrpolitikának kö­vetkezetes végrehajtását az elemi oktatáson kezdték el. Népiskolák épültek és épülnek, a tanítás szín­vonala állandóan emelkedik s az írni-olvasni nem tudók száma az utóbbi évtizedben olyan mértékben csökkent, hogy ezen a téren sincs többé szégyenkezni valónk a nagy nyugati kulturnemzetekkel szemben. A második lépés a középfokú ok­tatás reformja volt, amit a múlt évben hajott végre Hóman Bálint kultuszminiszter. Az iskolatípusok egységesítése, a tantervnek a gya­korlati élethez való közelebb vitele, az igazgatás egyszerűsítése jelle­mezte a reformot, amelynek áldá­sos hatása kulturális téren máris érezhető. A fundamentum és a falak után most a tetőzetre, a felső oktatásra kerül a sor. Milyen legyen a reform ? — erre a kérdésre klasszikus szavakban, határozott irányt szab Horthy Mik­lós kormányzó beszéde. „Az egye­tem örök célját szem előtt tartva, az egybegyűltek nem feledhetik, hogy az egyetem feladata nemcsak ismeretközlés, hanem a nemzet nagy céljainak felismerésére és áldozatos szolgálatára mindig kész, erős ma­gyar nemzedékek nevelése.“ A legelső magyar ember szava, mint az egész nemzetnek szóló út­mutatás jelöli meg a célt: a tudo­mányos színvonal megőrzése és fejlesztése mellett erősen nemzeti érzelmű nemzedéket kell nevelni, a legmagasabb tudományos intézmé­nyeinknek is. Olyan tudósokra és olyan szellemi arisztokráciára van szüksége az országnak, amely a tudomány szabadságát és nemzet­közi kapcsolatait a mi nemzetünk, a mi fajunk, a mi népünk érdeké­ben és céljaink szolgálatában hasz­més ismét válságot idézett elő az egri szőlősgazdák helyzetében. Egyik oldalon az elmúlt évek borkataszt­rófái, az állandóan magas termelési költségek, amelyekhez hozzájárult a nehéz szüreti idő okozta drága termésbetakaritás, a másik oldalon a termés gyenge minősége és így olcsó ára súlyos állapotokat terem­tett. A szőlősgazdák közül igen sokan nem tudták értékesíteni boraikat, legtöbbje pedig nem is értékesítheti, mert az új bortörvény értelmében a kilenc fokon aluli borokat nem szabad forgalomba hozni. Egerben pedig az idei szüret sok olyan bort hozott, amely nem haladja meg a törvényes fokot. A bor tehát óriási tömegekben fekszik a pincék mélyén, a borárak rendkívül nyomottak — a gazdának pedig meg kellene élnie, adót fizet­nie, családot fenntartania. A gazdák nagy reményeket fűz­tek ahoz a rendelethez, amely le­hetővé teszi, hogy a bortermés egy- részét szesszé főzzék ki a központi szeszfőzdék s az állam 13 ezer hek­toliter bor kifőzésére kötött meg­állapodást az Országos Szeszértéke­sítővel. Az egyes szeszfőzdék kifőz­hető mennyiségeit azonban úgy osz­tották fel, hogy a homoki borvidé­kek nagyobb kontingenst kaptak, tekintettel arra, hogy az alföldön még gyöngébb volt a termés minő­sége, mint a hegyvidékeken. Értesülésünk szerint Egerben egy­általán nem könnyít a szeszrende­nosítja. A hangsúly a nemzeti kul- j túrán van. Ez a szellem vonul végig Hóman Bálint kultuszminiszter beszédén is, aki a nagy reformot kezdemé­nyezte s bizonyára azzal a bölcses­séggel és körültekintéssel fogjp előkészíteni, ami egyéb reformalko­tásainak is legfőbb jellemzője volt. Hisszük, hogy a felső oktatási kongresszus jó munkát végez s a felső oktatás reformja hatalmas lé­pés lesz a nemzeti kultúra fejlesz­tésében. nyit pedig azért, mert Eger város központi szeszfőzdéje mindössze 50 abszolút hektoliterfok szesz kifőzé­sére kapott engedélyt, ami körül­belül 500 hektoliter bornak felel meg. Ez a mennyiség pedig a nagy terméshez képest elenyésző. Pontos adatok ugyan még nem állnak a hatóság rendelkezésére, mert a há­romezer egri termelő közül körül­belül kétszáz még mindig nem jelen­tette be terméseredményét, azonban az említett szám még a kevesebb termésű évekhez viszonyítva is túl- kicsi. De még ezt a kevés bort sem főzheti ki a városi szeszfőzde, mert — ráfizetne. Az állam meg akarta könnyíteni a szeszfőzdéknek a bor felvásárlását és először 3 fillért té­rített vissza nekik a bor literjéért, majd amikor a ^kalkuláció nem bi­zonyult gazdaságosnak, a térítést 6 fillérre emelte fel. Az egri szesz­főzde ilyen körülmények közt sem vállalhat borpárlat készítést, mert erre a célra 8 — 10 ezer pengős be­fektetéssel új készüléket kellene beállítania. Ezt a pénzt pedig a borpárlaton nem tudja megkeresni. Eger szőlősgazdái tehát elestek azoktól az előnyöktől, amelyeket a borpárlatrendelet jelentett. A ren­delet legfeljebb annyiban jelentett könnyítést, hogy az országos piacot megszabadította a gyönge borok egy részétől, azonban az így előállt áremelkedést alig érzik meg a hegyvidékek, amelyek maguk is gyönge bort szüreteltek. Táviratok a világ minden részéből. A lemondott Eduárd király utóda a yorki herceg lesz, aki VI.JGyörgy néven foglalja el a trónt. Az uj i király hétfőn lesz 41 éves. Eduard ( pénteken este elbúcsúzott az angol néptől és utána elhagyta Anglia területét. Eduard végleges letele­pedésének helye még mindig bi­zonytalan, egyes híradások szerint Olaszországban fog véglegesen le­telepedni. A domíniumok csatlakoz­tak a trón kérdést rendező uj tör^ vényhez. Ez az uj törvény korlá­tozza a királynak Írország bel- ügyeibe való beavatkozási jogát. — A Berlinben tartózkodó Kozma bel­ügyminiszter tegnap megtekintette a német munkaszolgálatot. A bel­ügyminiszter régi terve Magyar- országon is bevezetni a munka- szolgálatot ennek-azonban egyelőre még pénzügyi nehézségei vannak. Frick birodalmi belügyminiszter teg­nap ebédet adott a tiszteletére. Frick |valószinüleg tavasszal vi­szonozza a látogatást. — Colonna herceg, olasz követ tegnap elhagyta Magyarországot. Utóda Da Vinci gróf lesz, aki jelenleg Adiszabé- bában teljesít szolgálatot. — A spanyol nemzetiek általános tá­madásra készülnek Madrid ellen. — A Népszövetség tanácsülése nem keltett nagyobb nemzetközi hatást. — Newyorkban 15 millió dollár ér­tékű kábítószert égettek el. — A török külügyminiszter Genfbe utaz- taban Belgrádban megszakította út­ját. — Antonescu december 15-én Parisba utazott. — A japán olim­piai küzdelmekről televíziós rádió leadások lesznek. Műszaki kivite­lezésén most dolgoznak a mérnökök. — A Szent Benedek-rend egy cso­portja a Himalája lejtőjén új rend­házat alapított. — Berlin újabb erélyes lépést tett Moszkvában a tömeges letartóztatások miatt. — A spanyol anarchisták ki akarják ir­tani a katalán függetlenségi pártot. — A francia kommunisták nagy­arányú gyűjtést rendeznek a spanyol vörös kormány részére. — A gyilkos Frankfurter Dávid pőre befejezésé­hez közeledik. A védője két napos védőbeszédet mond. — A francia népfront jobb- és balszárnya között egyre jobban kiéleződnek az ellen­tétek. — A tehetségek gondos ki­választását sürgették a felső okta­tásügyi kongresszus pénteki ülésén. A szeszfőzés nem oldja meg az egri borpiae kérdéseit Ä városnak 8—10 ezer pengős új készüléket kellene vásárolnia és csak 500 hektoliter bort főzhet ki Az idei szokatlanul nagy boitei- j let a borpiac helyzetén, nem köny

Next

/
Thumbnails
Contents