Eger - napilap, 1936
1936-12-10 / 195. szám
Eger, XL VII. évf. 195. szám Aba 6 filléb ♦ Csütörtök ♦ Trianon 17, 1936 december 10, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. ~ EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F. VASÁRNAP 10 FILLÉR. —POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 588 SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM FÖLDSZINT 3 SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: SZENT JÁNOS KÖNYVNYOMDA, EGER. TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉGés KIADÓHIVATAL: SZABÓ JÓZSEF, SZ. BERT ALAN- U. 1. TELEFON: 322. Az Érsekfőpásztor 400 mázsa tűzifát adományozott a hadlrokkantabnab Rendkívüli közgyűlést tartott kedden a HONSz. egri főcsoportja Eger, december 9. A HONSz. egri főcsoportja kedden délelőtt 10 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott a városháza nagytermében. A közgyűlésen nagy számban jelentek meg a hadirokkantak és hadiözvegyek. A városi frontharcos zenekar a Himnuszt játszotta, majd dr. Szilágyi József elnök közvetlen szavakkal üdvözölte a hadirokkant bajtársakat és a HONSz. központja képviseletében megjelent Lóslcay István országos társelnököt. Vitéz dr. Szalay Sándorné titkár felolvasta a múlt közgyűlés minden fontosabb momentumra kiterjedő jegyzőkönyvét, amit a közgyűlés köszönettel vett tudomásul. Vitéz Lóskay István országos társelnök az országos központ üdvözletét tolmácsolta a közgyűlésnek. Beszámolt a hadirokkantgondolat megerősödéséről. A közvélemény és a legmagasabb hatóságok is belátják már mulasztásaikat az élő hősök seregével szemben. A telepítési törvényben, az alsó kategóriák járandóságának rögzítésében, illetve rendezésében, a munka- alkalmak biztosításában jut kifejezésre a hadisérültek érdekeinek felkarolása. Máról-holnapva csodára várni nem lehet, de lassú javulás jelei mutatkoznak. Az érdekek harcában családias egység, vállvetett összemüködés biztosíthatja a hadirokkantak nagy táborának megérdemelt jobb jövőjét. Dr. Szilágyi elnök köszönetét fejezte ki a társelnöknek hitet és reménységet keltő szavaiért és az egri főcsoport szeretetéről és ragaszkodásáról biztosította őt. Ezután sor került a főcsoport ismeretes fegyelmi ügyében hozott alispáni határozat ismertetésére. Az elnök a terjedelmes iratot idönyerés céljából nem olvastatta fel egész terjedelmében, hanem röviden ismertetve annak tartalmát, a közgyűlés tájékoztatására bejelentette, hogy az ügy a maga útján halad és rövidesen a befejezéshez közeledik. Különben is az alispáni véghatározat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye a belügyminiszterhez. Mivel nincs tudomása : róla, adtak-e be fellebbezést, I kérte, hogy a folyamatban lévő I ügyet vegyék le a napirendről I annak jogerős befejezéséig. Vályi István kérte legalább a véghatározat lényegének ismertetését, azonban mikor az elnök szavazásra tette fel a kérdést, látva hogy egyetlen tag sem kívánja a határozat felolvasását, maga is elállt indítványától. Balázs Jenő dr. ügyész beszámolt a tagoknál kihelyezett pénzek behajtásáról. 27 hadirokkant 1803 pengőt kapott. A behajtásra egyezség indult meg annak szemmeltar- tásával, hogy az adósoknak a fizetés ne okozzon anyagi megterhelést. Kamattérítést sem követelnek a részlettörlesztések összege után. Ismertette ezután a Hősök háza j megvalósítása érdekében indított í akciót, kérve annak támogatá- i sát. Búzás Gyula számvizsgáló bizott- í sági elnök bejelentette, hogy a pénzügyminiszter a központ intervenciójára a Faksz-kölcsönökből épített házakra visszamenő hatály- lyal adókedvezményt biztosított. Az adótörlést hivatalból foganatosítják, tehát külön kérelmezni nem kell. Az elnök bejelentette, hogy az Érsekfőpásztor ezévben is 400 mázsa tűzifát adományozott az egri hadirokkantaknak. A nagylelkű adomány — mondotta — őszinte ta- nujele annak, hogy az egri főcsoport nagy jótevője szívén viseli a világháború sebesültjeinek ügyét. Az elnök javaslatára a közgyűlés rövid felállással fejezte ki tiszteletét és háláját az Érsekfőpásztor iránt. Az indítványok tárgyalása során Dombrády Alajos köszönetét mondott az elnöknek, hogy megőrizte a közgyűlés emelkedett szellemét. Javasolta, hogy a közgyűlés tegyen előterjesztést a központnak aziránt, hogy Március Idusát színházi ünnep keretében a HONSz rendezze meg az összes iskolák bevonásával. A tiszta jövedelmet a Hősök háza javára fordítsák. Végül Lóskay István orsz. társelnök az el- kangzott panaszokkal kapcsolatban a központ hatályos intézkedését helyezte kilátásba. A közgyűlés az elnök zárószavai után a Hiszekegy hangjaival ért véget. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Vitézi értekezlettel és művészi díszelőadással ünnepelte a kormányzó névnapját Hevesvármegye Vitézi Széke Felavatták a megszállt területről átmentett magyar zászlót Eger, december 9. Hevesvármegye Vitézi Széke az ünnepségek díszes sorozatával ünnepelte meg a kormányzó névnapját. Hétfőn délelőtt a Vitézi Szék ünnepélyes vitézi értekezletet tartott a vármegyeháza dísznövényekkel, virágokkal és lobogókkal feldíszített nagytermében, ahol a Rend tagjain kívül megjelentek a vármegye és a város egyházi, katonai és polgári előkelőségei s Eger társadalmából igen sokan. Az értekezletet, amelyen vitéz Szinay Béla törzskapitány elnökölt, a Községi Közigazgatási Tanfolyam énekkara nyitotta meg a Himnusszal, amelyet Kádár László dr. árvaszéki ülnök vezényelt. Vitéz Kemény Alajos székkapitány keresetlen szavakkal üdvözölte a megjelenteket, majd rövid, katonás köszöntőt mondott a kormányzóra, a- kit hosszasan ünnepeltek az értekezlet résztvevői. Az értekezlet további folyamán megható és szinte megrázó hatású zászlóavatás zajlott le : a vármegyei Vitézi Szék vitézi zászlóvá avatott egy, a megszállt területről átmentett nemzetiszínű lobogót. Vitéz Jávor Ernő, Eger város vitézi hadnagya lendületes szavakkal ismertette a zászló történetét. — Amikor a magyar nemzetre rászakadtak a gyász sötét napjai — mondotta többek között — az elrabolt területeken mindenütt letiporták a magyar nemzeti lét és nemzeti érzés jelképét, a három- szinű zászlót. Egy ilyen porbahullt, megtiport zászlóért lehajolt egy magyar nagyasszony, felemelte és sokáig a házi szentélyében őrizte, majd később személyi biztonsága fenyegető veszélyeztetésével átmentette a határon. Itt egy másik nemeslelkű nagyasszony indítványára felajánlotta ezt Heves vármegye Vitézi Székének. A Vitézi Rend úgy határozott, hogy ezt a zászlót vitézi zászlóvá avatja. Mi tudjuk, hogy csak időleges őrei és birtokosai vagyunk ennek a zászlónak, tudjuk azt is, hogy az mire kötelez bennünket s ígérjük, hogy kötelességünket teljesíteni fogjuk. A zászlóavató beszédet a megjelenésében akadályozott vitéz Subik Károly pápai prelátus, tb. székkapitány helyett Frindt Jenő pápai kamarás, vitézi lelkész tartotta, értékes gondolatokkal mutatva rá az átmentett lobogó jelentőségére. — Megilletődött lélekkel hallgattuk végig ennek a zászlónak a történetét — mondotta, — hiszen oly sokan vagyunk, akiknek a bölcsője a Kárpátok alján ringott és akiknek könny gyűlik szemébe, ha erre emlékezünk. Ez a zászló nemrég ott lengett még az ősi csúcsokon, hirdette a föld magyar történelmét, hallotta a harcba induló fiatalok tüzes énekét és emelte, röpítette a lelkeket, ha felhangzottak alatta a Himnusz hangjai. És most itt áll közöttünk, mert ledőlt a pozsonyi királyszobor, széthordták a kassai honvédemléket, elhallgatott a Himnusz s a templomok csendjében csak a szivek mélyén hangzik fel a magyar imádság. A zászlók rejtekhelyeken vártak, várták hogyan múlnak a napok, az évek, figyelték a láthatárt, jön-e már valaki . . . — Ez a zászló is rejtekhelyen volt, míg akadt egy nagyasszony, aki elhozta, hogy hirdesse nekünk, hogyan szenvednek odaát a magyarok. Egyik oldalán Rákóczi képe ragyog, másik oldalára a mi lelkünk hímezte a három bérc és négy folyó címerét, ezzel az aláírással: Hiszek Magyarország feltámadásában. — Ezt a zászlót ezután a vitézek hordozzák, akik mindig érezni fogják, mit kell tenniük, tudni fogják, hogy selyme mennyi könnyet takar. Mert ez a zászló azért jött ide, hogy keserítse édes kenyerünket, hogy gyászfátyolként árnyékot
