Eger - napilap, 1936

1936-11-12 / 179. szám

Eger, XL VII. évf. 179. szám Ara ö fillér ♦ Csütörtök * Trianon 17, 1936 november 12, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYE! POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT BERTALAN- U 1. TELEFÓN: 322, Ünnepélyesen megnyitották és kedden megkezdődtek az egri légvédelmi tanfolyamok Eger, november 11. A légvédelmi törvény által el­rendelt, hivatalos polgári légoltalmi tanfolyamokat hétfőn este ünnepé­lyesen megnyitották. A megnyitás iránt elismerésre méltó érdeklődés nyilvánult meg, mert a városháza nagytermét az utolsó talpalattnyi helyig megtöltötte a közönség. Meg­jelentek a hivatalok, intézmények, egyletek, iskolák vezetői és sze­mélyzete, de rengetegen, mindkét nemből a magánérdeklődők közül is, a társadalom minden rétegéből. Frank Tivadar főjegyző üdvö­zölte a tanfolyam előadóit és a kö­zönséget. Ismertette a polgári lég­védelem jelentőségét, amely foko­zottan jelentkezik a mai túlfűtött s minden pillanatban robbanni kész nemzetközi politikai légkörben, de a magyarság kiszolgáltatott hely­zete is megköveteli az előre gon­doskodást és felkészülést a jövő háborújára. Loydl István vm. tb. aljegyző mondott ezután általános ismerte­tőt a tanfolyamok céljáról és isme­retanyagáról. Szétoszlatta a közön­ség körében élő balhiedelmeket, amelyek miatt eddig közönnyel, nemtörődömséggel kezelték a pol­gári lakosság légoltalmának kérdé­sét. Frank Tivadar főjegyző záró­szavaiban minél nagyobb fokú ér­deklődést kért a közönség bizton­ságát, életének és vagyonának vé­delmét szolgáló tanfolyamok iránt. A tanfolyamok rendje. A hétfői ünnepélyes megnyitó után kedden este már meg is kez­dődött a tanfolyam-oktatás a Dobó­téren lévő Panakoszta ház nagy­termében- A közönség az előadás iránt is nagy érdeklődést tanúsított. A tanfolyamokat három csoportban tartják az alábbi időpontokban: a tisztviselők részére a keddi és szombati napokon este 6—fél 8 kö­zött. A polgári tanfolyam a hétfői napokon lesz este fél 8—9-ig és szerdán 6—fél 8-ig. A földműves- tanfolyamokat vasárnap és ünnep­napokon délután 4—6 óra között tartják meg. Az előadások helye a Panakoszta ház nagyterme. Ismételten felhívjuk a közönség figyelmét ezúton is a tanfolyamok nagy jelentőségére. A jövő háborújának réme Európa határán fenyeget. A világ bármely pontján törjenek is ki a mai igazság­talan határokat recsegtető erők, Magyarország menthetetlenül bele­sodródik a háborúba, mert ellenségei félelmükben az első napon meg fogják rohanni. Az új háború előre- láthatatlan borzalmai ellen véde­kezni kell külön-külön mindenkinek, mert a hatóságok nem tudják ma­guk megvédeni a nagy tömegeket. Erre a védekezésre tanít meg el­méletben és gyakorlatban a hathetes tanfolyam. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦ fiz új „Egri riorma“ cserkészcsapata megkezdte társadalmi kiképzését Eger, november 11. A 780. sz. Szent Kristóf cser- készcsapat öreg-raja hétfőn este feltűnő érdeklődés mellett tartotta meg gyűlését. Az öreg-raj tagjain kívül azok a kiválóságok is jelen voltak, akik korunk legérdekesebb kérdésének, a fajkérdésnek tanul­mányozói. Az Egér-Gyöngyösi Új­ságban hírt adtunk arról, hogy Me­zőkövesd és Eger között szellemi kapcsolatok kialakulása indul, en­nek a jeleivel találkozunk az öreg raj munkálkodásában is. Az öregraj szerény munkása volt eddig a hós- tyai földműves cserkészet lelki és létfenntartási kérdéseinek és nem látta szükségét annak, hogy nyil­vánosság elé vigye munkásságát, annál feltűnőbb most, hogy a bu­dapesti szaksajtó, az öreg-cserké­szek szaklapja »A Fiatal Magyar­sága rendkívül nagy elismeréssel adózik a Kristóf-öregcserkészek fá­radozásának: — „A Szent Kristóf cserkészcsapat minden munkaévben a városi földművesek, az egri hós- tyák gyermekeiért él és dolgozik, bekapcsolódik az egri szegénygon­dozásba szociográfiai felvételével, helyszíni tanulmányaival belevilágít az egri társadalom mélységeibe és a felebaráti szeretet fényét és me­legségét ontja a legszegényebb csa­ládokra. A csapat jelentőségét az Országos Cserkészközpont is elis­merte és munkáját •második Egri Normának« nevezte el". Minél inkább előre halad ez a tanulmányozás, annál nagyobb szük­sége mutatkozik a társadalmi kér­dések tudományos mélyítésének is, valamint a tudományos ismeretekbe nagyobb érdeklődő kör bevonásá­nak. — Ilyen alkalom volt a hétfő esti rajgyűlés. — Itt az évi mun­karend keretében vitéz Málnási Ödön dr. érseki tanítóképző intéze­ti tanár a külföldi és magyar tudó­sok faj vizsgálati módszereinek is­mertetése után bemutatta az euró­pai nyolc emberfajta földrajzi el­helyezkedését, világos magyaráza­tokat adva a történelmi jelenségek faji sajátságokban található magya­rázatainak. A megszokott koponya- tani és fejlődéstani képek nagyított ábráival, sőt az ezekhez hasonló élő emberek bemutatásával nyújtott szemléltetése után kiterjeszkedett a fajok összetartására és társadalmi kialakulására, a magyarság társa­dalmi viszonyaira. A népmozgalmi statisztika adataiból fájdalmas le­hetőségeket jósolt úgy, hogy a hall­gatóság kénytelen volt igazat adni annak a végső következtetésnek, hogy nincs halasztani való idő, tö­rődni kell a néppel úgy, amint azt az egri Szent Kristóf Cserkészcsa­pat munkaterve is mutatja. Az előadáshoz dr. Kiss István theológiai tanár szólott hozzá a me­zőkövesdi törekvéseket említve, majd a gyakorlati érdekű javaslatok egész tömege hangzott el dr. Halmos Mi­hály hittanár, Forgách István is­kolaigazgató, Szentgyörgyi József egyházmegyei tanfelügyelő, Kádár László dr. részéről. Szentgyörgyi Gyula csapatpa­rancsnok a csapat munkáinak vég­rehajtásához szükséges társadalmi erők tömörítéséről, a Cserkészbarát Nőszövetség tevékenységéről szá­molt be. Elhatározták továbbá egy szűkebb bizottság megalakítását, melynek tagjai előzetes tudományos tanulmányok alapján, önként vál­lalkozókból, az egri Kristóf-cserké- szek és apródok faji tanulmányo­zásán keresztül a jövő kérdéseinek eredményesebb megoldásához szük­séges tapasztalatokat és megállapí­tásokat gyűjtenek. November 14-én nagygyűlés keretében kezdi meg munkaévét a Gárdonyi Társaság Az egri Gárdonyi Társaság, amely több, mint egy évtized fáradhatat­lan munkájával tartja fenn Egerben az irodalmi érdeklődést, újabb mun­kaévet kezd, amelynek rendjét már meg is állapította. Az új munkaév november 14-én, szombaton kezdődik a Gárdonyi Társaságban, az első nagygyűléssel, amely a tapasztalatok szerint meg­mozgatja a város egész irodalmi ízlésű közönségét. A nagygyűlésnek budapesti vendégszereplője is lesz Havas Istvánnak, a Petőfi Társaság főtitkárának személyében, aki a magyar szonettköltészet egyik kivá­lósága, ezenkívül ez alkalommal tartja székfoglalóját vitéz Málnási Ödön, az egri érseki tanítóképző tudós fiatal tanára. A nagygyűlés részletes programját és időpontját legközelebbi számunkban közöljük. Gyöngyösről és a Mátráról nagy elismeréssel ír a bécsi sajtó Gyöngyös, november 11. Az osztrák újságírók magyar- országi látogatásának nagy vissz­hangja van az osztrák sajtóban. Megemlékeztünk arról a nagy el­ragadtatásról, amellyel az osztrák újságírók Gyöngyösről, a Mátra szépségeiről és a híres magyar ven­dégszeretetről nyilatkoztak. Az egyik legnagyobb bécsi napi­lap, a Neues Wiener Tagblatt most terjedelmes cikket közöl a Mátráról és Gyöngyösről a «Magyar Sem- mering és a magyar Gumpoíds- kirchen» cím alatt. Ismerteti a Mátrát, mint a trianoni szerződés­sel megcsonkított Magyarország leg­magasabb hegységét, melynek csú­csán modern alpesi szálloda áll a vendégek rendelkezésére. A leg­pontosabb szám- és távolsági ada­tokkal sorolja fel a gyógy- és üdülő-

Next

/
Thumbnails
Contents