Eger - napilap, 1936
1936-11-08 / 177. szám
Eger, XLV1I. évf. 177. szám Abä 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 november 8. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F. VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN : 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: SZABÓ JÓZSEF, SZT BERTALAN- U 1. TELEFÓN: 322. A ml utalványunk Ezerszer és ezerszer mutattak már rá az állástalan diplomások, szellemi munkanélküliek szomorú helyzetére, megvilágították nemzeti, társadalmi, erkölcsi szempontból, statisztikai számokkal erősítették meg az adatokat, minden politikai pártnak, közéleti megnyilvánulásnak, parlamenti felszólalásnak, képviselői beszámolónak egyik lényeges programmpontjává vált, mintha csak azért volna az egész kérdés, hogy beszélhessenek róla. Ezerszer és ezerszer hangzik el ma is: meg kell menteni az ifjúságot, álláshoz, megélhetéshez kell juttatni a nemzet jövőjét, mert velük áll vagy bukik az ezeréves Magyarország! Másrészről állandóan hangoztatják és felhívják az ifjúság figyelmét a gyakorlati pályákra, mintha ezen a téren nagy lehetőség kecsegtetné, mintha ott nem lennének elzárva az utak és erőit talán szabadabban kifejthetné, mint a hivatali szobák dagadó aktái között. Hiszen visszaemlékezhetünk az első ÁDOBos elhelyezések egynémely történetére, amikor a magánvállalatnál jelentkezőket azzal fogadták, hogy munkájukra nem reflektálnak, de a havi hetvenhat pengőért minden hó elsején megjelenhetnek. Ezzel az álgavallériával eleve kedvét szegték minden későbbi próbálkozásnak. Igaz, hogy voltak olyanok is, akik a hetvanhat pengőt bizonyára csak zsebpénzük kiegészítésére kívánták felhasználni. Hogy a fiatalság olyan ellenállhatatlan erővel törekszik az állami, közületi állások felé, annak sok más tényezői mellett lélektani okai is vannak. Az a fiatalság, amely most diplomáját szorongatva áll a kapuk előtt, szomorú időkben indult el útjára. Fiatal gyermekleikével végigszenvedte a háború minden borzalmát, az összeomlás keserves pillanatait, sorfalat állt a közélelmezési hivatalok előtt lisztadagjáért, tudta értékelni a sültkrumpli kenyérpótló erejét. Kínnal-keservvel keresztültörte magát a vizsgákon, nem ezeknek a nehézsége, vagy szellemi képességének a hiánya miatt, hanem, mert anyagi gondjai voltak nemcsak a tandíj, vizsgadíj, de a mindennapi kenyérért is. Minden lépésnél éreznie kellett azt a gazdasági háborút, amit a szerencsétlen nemzetközi politikai viszonyok, a hatalmi vágy, a nemzetek hatalmi törekvése és kielégíthetetlen önzése hívott létre s amelynek következménye az üzemek, gyárak leállítása, a munkások és tisztviselők elbocsátása, egyes termelői ágaknak csaknem teljes megbénulása lett. Ilyen viszonyok között irtózatos tülekedés keletkezett minden kis nyugdíjjal kecsegtető állás után, mert a sorsbizonytalanság nyomasztó terhét a nyugdíjban, mint fix pontban vélték lerázhatni. A fiatalság legnagyobb része nagyon jól látja, hogy az állam mai rendje újabb megterhelést már nehezen bír el. Könyv nélkül tudja már a statusra vonatkozó statisztika számadatait s tudja, hogy évekig nyolcvan pengőből kell megélnie, de azt tartja, hogy ez legalább biztos, a magángazdaságban még ezt sem kaphatja meg, mert a keresztény tömegek tőke- szegénysége, vagy hiánya következtében nem hogy kezdeményező, de sokszor még alárendelt tényező sem lehet. Ahhoz tehát, hogy ez a kérdés megnyugtató módon nyerjen elintézést, mélyreható változásokat kell létrehozni a gazdasági életben, amelynek helyes organizálásával, megfelelő átszervezésével, a magángazdaságot és társadalmunkat jellemző sorsbizonytalanság csökkentésével, a mamutfizetések letörésével, a kisemberek fokozottabb szociális védelmével ma is el lehetne érni, hogy az ifjúság nagy része nem törekednék a hosszú időn keresztül nagy reményekre nem jogosító állami, vagy közületi állások felé. Ha az állam és magánvállalatok keresztülvitték volna már az álláshalmozás megszüntetését, a nyugdíjasok magánvállalatoknál való elhelyezkedésének a megakadályozását, ha a leányiskolák nem a hivatalra, az állásra, hanem a családi élet hivatására nevelnék tanulóikat, ha a fizetést a családi állapot szerint állapítanák meg és így a nős, családos tisztviselők a családi teher viselésével nem kerülnének hátrányos helyzetbe a nőtlen tisztviselőkkel szemben, akkor ma alig beszélhetnénk az állástalan fiatalság sorsáról, mert legnagyobb részük megtalálhatná megélhetése biztos alapját és a mi diplománk is utalvány lehetne akár a magángazdaságban, akár az állami gépezetben egy szerény, de nagyobb jövővel kecsegtető kezdő állásra. Nádor Béla dr. A kormányzó római látogatása során ünnepélyes audiencián Jelenik meg a pápánál Miklas osztrák szövetségi elnök hivatalos látogatásra Budapestre készül Eger, november 7. Az olasz nép és a főváros nagy előkészületeket tesz a kormányzó fogadására. Fényes ünnepségek, fogadások, katonai díszszemlék szerepelnek a programon, amelynek során a kormányzó ünnepélyes audiencián jelenik XI. Pius pápánál is. Hivatalos helyen eddig még meg nem erősített hír terjedt el Miklas osztrák szövetségi elnök magyar- országi látogatásáról. A látogatást a most készülő diplomáciai tárgyalásokkal hozzák kapcsolatba. Tizennégy közigazgatási kerületre osztották Egert Eger, november 7. Mint köztudomású, Egert a legutóbbi közigazgatási rendezés idején 12 közigazgatási kerületre osztották. A külön városrésszé fejlődött Érsek- kert-mögötti és a Kanadai új telepek kerületi beosztása most történt meg. Ez a két városrész az V. kerülethez esik közel, azonban az V. kerület már eddig is olyan nagy lett volna célszerű az új telepeket ehhez a kerülethez csatolni. Ezért a legutóbbi városi közgyűlés úgy döntött, hogy két külön kerületet alkot az említett városrészekből s ezzel a kerületek számát 12-ről 14-re emeli. Az Ersekkert-mögötti terület Város külső negyed elnevezéssel a 13. kerület, a kanadai rész, Lajos kerület név alatt pedig a 14. kerület lett. területet foglalt magában, hogy nem ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Kétmillió pengő költséggel öt ú| üdülő és szálló épül a Mátrában A gályái műút a Gályán is nagyarányú építkezést tesz lehetővé Gyöngyös, november 7. Az utóbbi két évben mintha csökkent volna az építkezési kedv a Mátrában és egyesek Gyöngyösön dr. Puky Árpád polgármester hosz- szú éveken át kiépített idegen- forgalmi propagandájának válságáról kezdtek beszélni. Az aggodalom azonban korai volt, mert a íejlődés nem állt meg, amennyiben a Mátra újabb hatalmas épületekkel gazdagodik. November 14-én jár le a pályázat az iparügyi minisztérium felügyelete alatt az Országos Tisztviselői Betegápolási Alap közel egy millió pengős költséggel a Galyatetőn építendő százágyas gyógyszállója számára. Az előkészítési munkálatok már folyamatban vannak: a vízellátás céljaira húsz forrást foglaltak le, amelyek nemcsak a gyógyszálló, hanem a később megépítendő egyéb üdülők szükségletét is biztosítják. A néhány héttel ezelőtt befejezett gályái műútból a Csurgó-forrástól nyugatra építendő szállóhoz mellékutat készítettek, a- melynek építését e héten fejezik be. Teljes erővel folyik az építése a Magyar Államvasutak Takarék- és Segélg-sző- vetkezetének. Ez a félmillió pengős építkezés Salgó Alfréd budapesti építőmester vállalatában, a gyöngyös-parádi ut 12 kilométerkövénél a város által rendelkezésre bocsájtott két és fél holdnyi területen, a gyöngyösi munkanélküli [építőiparosságot teljesen foglalkoztatja. Az épület 25 szobából állna, 50 ággyal. Az objektum terjedelme mintegy 4000 légköbméter. A vízellátást a Gyökeres-forrásból biztosítják, ahonnan a megépített vízvezeték segítségével napi nyolc köbméter vizet kapnak. Hasonlóképen megindult a Kékes-szálló R. T. által a mostani szálló mellett tervezett turistaszálló építése, amely 34 szobával újabb idegenforgalmi vonzóereje lesz a Kékesnek. Míg itt az érdekeltségek tőkéje
