Eger - napilap, 1936

1936-10-25 / 170. szám

Ma 50 százalék kedvezményes színházjegy-utalvány ÄBS 10 F1LLÉ8 Eger, XL VII. évf. 170. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 október 25. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR — POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT BERTALAN- U 1. TELEFÓN: 322. jelentkezők hiánya miatt nem inául oasárnap a tokaji filléres gyors 550 utassal érkezik a debreceni filléres Az ifjúság megmozdul Köröskörül megindult a föld egész Európában és borzalmas szakadéko­kat hasít állam és állam, nem­zet és nemzet, ember és ember kö­zé. Áthidalhatatlan, szédítő mélysé­gek nyílnak meg lépéseink előtt és véres hullahegyek tornyosodnak ma­gasba az ádáz gyűlölet, az átkos testvérharc eredményeként. A sza­kadékok fölött nincs többé híd. Az utak járhatatlanokká váltak s ne­künk vagy jobbra, vagy balra kell mennünk, mert nincs többé középút, amely az ellentétek kiegyenlítésé­hez vezethetne. Annak a fiatalságnak, amely va- j sárnap nagy kézfogásra nyújtja ke- j zét, az útja azonban csak jobbra i vezethet, mert lelkében már régen ! felkészült arra a harcra, amit az eljövendő időkben meg kell vívnia, ha nem akarja jövendőjének si­várságát, mint a jelen szomorú örökségét, egész életén át hordozni. Hiszen ez a fiatalság láthatta, hogy az utolsó évtizedek leforgása alatt hogy lett a szabadságból rabszol­gaság, a testvériségből gyűlölet, az egyenlőségből a mammutjövedelműek gazdasági diktatúrája. Láthatta, ta­pasztalhatta, hogyan fosztják ki hamis jelszavak gazdasági törvény- nyé való kodifikálásával osztályos társait, hogyan aknázzák alá társa­dalmi rendjét, hogyan proletarizá- lódnak a munkabérek lemorzsolódá­sával egész társadalmi osztályok, hogyan nő napról-napra a szociális elégületlenség, hogyan omlik össze a nyomor irtózatos nyomása alatt egész társadalmi osztályok erkölcsi világrendje, hogy helyet adjon a kétségbeesésnek, a hitetlenségnek. Láthatta, tapasztalhatta, hogyan szorulnak ki munkahelyükről élet­erős, munkabíró emberek és kerül­nek az ingyen konyhák előtt sor­ban állók szomorú falanxába, hogy létüket egyik napról a másikra ten­gessék, hogy a testi éhség szörnyű kínját legyőzzék, mert lelkűkben továbbra is ott marad és a tétlen­ség irtózatos perceiben még nagyobb­ra nő az a kínzó, marcangoló ér­zés, a kitaszítottak vigasztalan lelki éhsége, olthatatlanul égő lelki szom- ja egy új világrend, egy új gazda­sági rend utáni áhitozás. Ez az új gazdasági, társadalmi rend azonban nem akármilyen, vagy a kísérletezés során véletlenül ki­alakuló lehet. Az a fiatalság, amely a pozitív katolikus erkölcsi törvé­nyeket vallja magáénak és az evan- | géliumi szeretet alapján áll, nem akarhat gépemberré válni, nem ad- i hatja, nem áldozhatja fel lelkét akarhat falanxba tartozni, nem akar­hatja, nem kívánhatja a munka örö­mét száműzni, de nem lehet tartó oszlopa, támasztó pillére annak a társadalmi rendnek sem, amely nem tud számára munkát adni, amely nem a munkát, nem az ember bol­dogulását, vagy boldogítását vallja céljának, hanem a profitot, a nye­reséget még a munka kiuzsorázása árán is. A bolsevizálódás veszélye a szov­jet forradalmosító agitációja követ­keztében folyton nő és nehéz küz­delmet sejtet az elkövetkező idők­ben. Az a fiatalság azonban, amely vasárnap szoros kézfogással egye­sül a harcra, helyt akar állni ma­gáért. Erre a harcra azonban föl kell készülnie nemcsak testben, de lélekben is, mert tisztában kell lennie azzal, hogy a kommunizmust, mint társadalmi veszélyt nem lehet csak hatalmi szóval elintézni, szol­gabírói vagy rendőri aktával lezár­ni. A kommunizmust, századunk e hatalmas eretnekségét csak eszmei­leg lehet legyőzni, mint tette azt Hitler, aki elég bátor és erős volt fölvenni vele a harcot még alkot­mányosan is. A frázisoknak, az unalomig elcsépelt jelszavaknak hangos puffogtatása tettek nélkül már nem segíthet, csak a kiábrán­dulást és a kétségbeesést növelheti. Ha mulasztást mulasztásra halmo­zunk, akkor igaza lesz az osztrák keresztény szocialisták lapjának, a- mikor azt irta, hogy „a bolsevíz- mus minden győzelme egy-egy em­lékköve a mi mulasztásainknak“. A harchoz kitartás, bátorság, szi­lárd, kemény meggyőződés kell, a- melynek úgy kell a front minden egyes tagjában benne gyökerezni, mint a hegynek a föld mélyében, mert ha nem lesz elég erős ez a meggyőződés, ha nem lesz elég erős ez a kézszorítás és csak egy pilla­natra is meglazul, vagy megszakad a lánc, akkor ellenállhatatlanul el­önt bennünket az ár és könyörte­lenül belezuhanunk abba a mély­ségbe, amelyből már csak jaj­kiáltásunk juthat a magasságok felé. Nádor Béla dr. Eger, október 24. A Máv. Egerből és Gyöngyösről filléres gyors indítását engedélyezte vasárnap a Tokaji Szüretre. A je­lentkezések a hét végén lezárultak. Egerből mindössze nyolc utas je­lentkezett a szüreti filléresre, Gyön­gyösön hasonlóképpen lanyha volt az érdeklődés, így a részvétlenség miatt a Máv. döntése értelmében, amely most érkezett le az egri ide­Eger, október 24. | Több mint egy hete tart már a szüret Egerben, sok helyütt olyan eredménnyel, aminőre még nem volt példa. Ezek az eredmények azon­ban nem tudják elhallgattatni a. sűrű panasz szavát sem, amely fő­leg az értékesítés és hordóhiány miatt hangzik fel a szőlőhegye­ken. Ötven litertől 90 hektoliterig ter­jed a holdankénti hozam. Ilyen szélsőség még soha sem volt az egri szőlőhegyeken, ahol normális évek­ben 20—25 hektoliteres volt a hol­dankénti termés. Az idén nagyon gyakori a 40 hektón felüli termés. Előfordult olyan szőlő is, ahol két katasztrális holdon 130 hektoliter must termett. A minőség a 40 hek­tón aluli holdankénti terméseknél elég jó, a túlnagy termés azonban 16 cukorfokon aluli mustot ad, ami nagyon rossz. A medoc 24—27, az oportó, nagyburgundi 20—21 szá­zalékos mustot adott. A színes mus­tok általában sokkal jobbak a fehér­nél. Az egri érsekség Albert-majori szőlőjében a kadarka 23—24 szá­zalékos s a többi vörösborfajok mustja átlag 25 százalékos. Az értékesítés körül sok a pa­nasz. A nagy termés hordóhiányt okozott. A nagy cégek eladták ösz- szes régi hordóikat, élelmes keres­kedők előre kibérelték az Egri Bor­szövetkezet hatalmas cementhordóit. genforgalmi hivatalhoz, a tokaji vonat vasárnap nem indul. A vas­úti költséget lefizetett jelentkezők­nek a kapott nyugta felmutatása ellenében az idegenforgalmi hivatal a pénzt visszatéríti. Vasárnap Debrecenből jön Eger­be filléres gyors 10 kocsiban 550 utassal. A vonat 11‘30-kor érkezik Egerbe és este 8-l0-kor indul visz- sza Debrecenbe. Itt négy kereskedő vásárolta napo­kon át a mustot és cukorfokonként 0.9 fillért fizettek. Az egyik ke­reskedő svájci számlára vásárolt színes mustot és átlag 1 fillért fi­zetett cukorfokonként, 12 ciszterna mustot már az első napokban út­nak is indítottak Svájcba. Csütörtökön a bérelt cementhor­dók is mind megteltek s a must felvásárlása megszűnt és megkez­dődött a hordó katasztrófája. Még az ősz elején, jóval a szü­reti idők előtt a földmivelésügyi minisztérium leírt Braun Károly polgármesterhez s tájékoztatást kért, van-e Egerben hordóhiány. A polgármester válaszában értesí­tette a minisztériumot, hogy mint­egy 20 ezer hektoliter hordóra lenne szükségük a szőlősgazdák­nak. Hordó azonban máig nem ér­kezett. Hordót venni nem tud a szőlősgazda, mert az drágább mint a must. Az új hordó literje 12—14 fillér. A nyolc egri kádár mester hajlandó lett volna a nehéz hely­zetben már 8—9 fillérért is lite­renként uj hordókat készíteni, de itt is baj történt. Szüret előtt a hordónak való fa köbméterje 30 pengő volt s ezt az árat most egyszerre 60 pengőre emelte fel a fa-kartel. Mindezek következtében a must ára letört, s ezért nem vidám a bő szüret Eger­ben. Ötven litertől kilencven hekto­literig váltakozik az egri szüret holdankénti termése Panaszok az értékesítés és a hordóhiáng miatt Felemelték a hordóangag árát

Next

/
Thumbnails
Contents