Eger - napilap, 1936
1936-10-04 / 158. szám
Eger, XL VII. évf. 158. szám A«* 10 FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 október 4. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR. NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F. VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN : 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: SZABÓ JÓZSEF, SZT BERTALAN- U 1. TELEFÓN: 322. Szmrecsányl Lajos dr. érseb nyitja meg ma a Katolikus Népszövetség budapesti díszgyűlését Kriston Endre püspök, Tóth Tihamér pápai prelátus, Vizg Miklós prépostkanonok és Mayer János ng. miniszter a Katolikus Nagygyűlés szónokai között A 27. Országos Katolikus Nagygyűlés ma nyílik meg Budapesten, hogy három napos tanácskozásaival meghatározza a katolicizmus feladatait a magyar falu érdekében s körmeneteivel, demonstrációival megmutassa, hogy ebben az országban erő és tényező az a katolikus tömeg, amely nyíltan megvallja hitét és aszerint él. A Katolikus Nagygyűlések ezelőtt inkább a lelki élet területén intézkedtek, a háború és összeomlás óta azonban szükséges volt társadalmi feladatokat is vállalniuk, különösen amikor megkezdődött az államok világnézeti újjáépítése. És ez az újjáépítés meg is kezdődött az Actio Catholica jegyében. A magyar élet vezetői belátták azt, hogy a magyarság jövőjének azokon a pilléreken kell fölépülniük, amelyeket kétezer évvel ezelőtt Krisztus épített össze a keresztény igazságokból és amelyeket vére áldozatával tett tartóssá, mert nem lehet elindulni ezen a történelmi földön sem a fajiság mitikus utjain, mint Németországban, sem egy elpusztult világbirodalom feltámasztásának törekvésével, mint Olaszországban. Világossá lett, hogy ugyanott kell kezdeni a munkát, ahol ezer évvel ezelőtt és ugyanabban a szellemben, hogy megmaradhasson és tovább fejlődjék ez az ország, teljesítve történelmi hivatását a Duna völgyében. Éppen ezért a Katolikus Nagygyűlések sorozatosan dolgozzák ki terveiket a társadalom megmentésére s így az államélet biztonságának megerősítésére. Két évvel ezelőtt „Krisztus és a család“ volt a jelszó és megvitatásra kerültek mindazok a kérdések, amelyeket a társadalmi, nemzeti élet sejtjeinek válsága felvetett. Az elmúlt évben „Krisztus és a gyermek“ jegyében folyt le a Nagygyűlés és irányt mutatott a jelen legveszedelmesebb és legfájdalmasabb útvesztőiben, most pedig a „Krisztus és a falu“ igéjét tűzte tárgyalásai programjára a gyűlés. A magyar falu már régebben az általános figyelem középpontjába ke rült, mert mindenkinek számolnia kellett azzal, hogy a magyar élet újjáépítésének éppen olyan alapvető tényezője, mint a gyermek, mert a nemzet fiatal életerejét gyűjti magába. Hosszú ideig azonban csak politikusok és kereskedelmi utazók fedezték fel a maguk számára, aminek igen súlyos bizalmi válság lett a következménye a földművesek és az értelmiség között. Valójában csak az utóbbi időkben ért el a magyar élet a falukérdés lényegéhez, lelki és gazdasági bajainak megmutatásához, hogy a gyógyítás módjait megjelölje s társadalmi és hivatalos úton sürgesse. Mindenekelőtt pedig rendet teremtsen abban a mesterséges zűrzavarban, amely a falu körül keletkezett, különböző érdekcsoportok öncélú munkája folytán, kinyissa a mezők és házak ablakait annak a fénynek, amely Názáret óta világít, végigsöpörje vele a magyar falut és mindazokat, akik a nép sorsát intézik: megfelelnek-e annak a hivatásnak, amelyet a nemzet életereje szempontjából legfontosabb életterület gondozása megkíván, de végigsöpörje azokat is, akik csak a maguk érdekét munkálták a faluban s a nép anyagi, vagy erkölcsi tőkéjét meglopták, vagy megrabolták a maguk számára. A három napos Katolikus Nagygyűlés a programm szerint sok értékes gondolatot fog fölvetni a magyar falu érdekében és védelmében. És az Actio Catholica állandóan működő szervezete gondoskodik majd arról, hogy ezek a gondolatok ne legyenek egy ünnepi alkalom külső, vagy belső ornamentikái, hanem valóban szét is áradjanak hivatalosak és nem hivatalosak között és napról-napra való munkával segítsék és emeljék fel az elesett, az elsodort falut. A 27. Országos Katolikus Nagygyűlés tárgyalásaiban résztvesznek az egri egyházmegye főpapi és polgári vezetői. Előljár ebben a munkálkodásban az egyházmegye fő pásztora, dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló, aki ma, szombaton este beszédet mond a fővárosi Vigadóban, a Katolikus Népszövetség díszgyűlésén, mint annak elnöke. A Nagygyűlés folyamán, ma délután 6 órakor Kriston Endre püspök az Országos Pázmány Egyesület nyilvános vitaestjének szónoka lesz a középponti Katolikus Körben (IV. Molnár u. 4.), ahol azt a kérdést vitatják meg, hogy mit tegyen a sajtó és irodalom a falu érdekében. Október 5-én, hétfőn délelőtt 11 órakor a második nyilvános gyűlésen Tóth Tihamér pápai prelátus, egyetemi tanár tart előadást a falu leikéről, október 6-án, kedden délelőtt 9 órakor, a Jézus Szíve Szövetség országos értekezletén (VIII. Mária u. 23.) Vízy Miklós dr. prépostkanonok ismerteti az egri Jézus Szíve Szövetség megalakulását és történetét, délután fél 3 órakor, a sommás papok értekezletén (Katolikus Népszövetség tanácsterme, IV. Veres Pálné u. 9. I. em.), Csepela Lajos dr, mezőkövesdi apátplebános terjeszt elő igazgatósági jelentést. Egri és gyöngyös! viszonylatban csak Jelentéktelen változásokat hozott az új őszt menetrend Rz új menetrend holnap, vasárnap lép életbe Eger, október 3. Az államvasutakon október 4-én, vasárnap lép életbe az őszi menetrend. Egri és gyöngyösi viszonylatban az őszi menetrend csak jelentéktelen változásokat jelent, amennyiben a Budapestre való utazás néhány perccel megrövidül. Az Egerből 8-15 órakor induló gyorsvonat 11T6 óra helyett IP 11 órakor érkezik Budapestre, a 12'27 órakor induló személyvonat 7 perccel hamarabb: 16'33 órakor érkezik, a 14'38-kor induló sebesvonat 4 perccel korábban: 18'14-kor, a 19'21-kor induló gyorsvonat pedig 5 perccel rövidített menetidővel: 22'23-koz érkezik Budepestre. Ugyanez a helyzet a gyöngyösi viszonylatban is. A menetrend egyebekben nem változott. Hat és félmillió pengő Gyöngyös város tiszta vagyona Gyöngyös, október 3. Gyöngyös város számvevősége most közölte jelentését az elmúlt évről, amelynek érdekes adatai a következők. A város leltári vagyona 1935. év végén: ingatlanok 5.656 hold 2.832,524 P, épületek (59 hold) 1.776.480 P, ingók készpénz 136.878 P, termények (tűzifa raktáron) 2572 P, kamatozó takarékpénztári betétek 23.475 P, értékpapírok 11.125 P, kamatozó követelések (cselekvő hátralék) 521.373 P, nem kamatozó követelések (cselekvő hátralék) 326.279 P, üzemek 2.322.984 P, jogok 173.000 P, kegyúri vagyon 219.128 P, alapok 1.130.216 P. Ezzel szemben a teher: a két Speyer-kölcsön (355.190 dollár, 5.07 pengő folyósítási árfolyamon) 2.024.583 P, a megyétől átvett Rotschild-féle kölcsönrész 922.6 font (28 pengős árfolyamon) 25 832 P, a kislakás építési kölcsön a kincstártól 216.000 P, mát- rafüredi útszakasz átépítési kölcsön a megyei útalapból 15.000 P, Egri Norma céljaira vett ház (Wachoít S.-utca) a Gyöngyösi Bank Rt.-nál 5.455 P, a zárszámadásban szereplő 'szenvedő hátralék 549.959 P. Összehasonlítva a 9.475.932 pengős cselekvő vagyont a 2.836.829 pengős szenvedő vagyonnal kitűnik, hogy Gyöngyös városának 6.639'103 pengő a tiszta vagyona. Az előző évvel szemben bizonyos ingatlanváltozás tapasztalható, mert a város a Sárhegyi baracktelepítéshez területeket szerzett, viszont a mát- rafüredi villatulajdonosok közül nyolcán a telkeket megvették. Az Érsekföldi házhelyek közül kilencet adtak el.
