Eger - napilap, 1936
1936-09-29 / 155. szám
Eger, XL VII. évf. 15o. szám Ara 6 fillér ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 szeptember 29. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓ HIVATAL: EGER, LÍ CEUMI KÖNYVNYOM DA — TELEFÓN: 176 — GYÖNGYÖSI SZER KESZTŐSÉG és KIADÓ HIVATAL: SZABÓ JÓ ZSEF.SZT BERTALAN U 1. TELEFÓN: 322 A bolsevizmus ellen A magyar társadalom megnyugvással, helyesléssel és őszinte örömmel fogadta Kozma Miklós belügyminiszter jelentőséges nyilatkozatát, amely félreérthetetlenül adott hangot a nemzeti közvéleménynek. A nyilatkozat foglalkozott a belügyi tárca aktuális kérdéseivel s politikai részében a Népszava és a szocialisták megengedhetetlen álláspontjával, a spanyol eseményekkel kapcsolatban. A nyilatkozat megtételének ez utóbbi vonatkozásban, mint azt a miniszter maga is hangsúlyozta, kettős célja volt. Elejét akarja venni, hogy egyesek a hatósági közbelépés szükségességéig feszítsék a hurt, másrészt pedig meg akarja nyugtatni a nemzeti közvéleményt, hogy aggodalomra nincsen ok. Kétségtelen, hogy a mai magyar élet egyik legnagyobb értéke az ország nyugalma. Voltak azonban jelenségek, — tények, vagy látszatok, — amelyek a jogos nemzeti érzékenység izgatásával ezt a nyugalmat veszélyeztették. A Népszava és a szociáldemokraták heteken át egészen szerencsétlen módon kezelték a spanyol kérdést, szinte provokálta a nemzeti közvélemény felháborodását. A népszava magatartásában, cikkei tartalmában és hangjában olyan látszatok mutatkoztak, amelyek hatása alatt a nemzeti közvélemény már a III. Internacio- nale eszméire és céljaira vélt ráismerni. És ugyanekkor szerte az országban sztrájkmozgalmak ütötték fel a fejüket. Agitátorok jelentek meg az egyes üzemekben s munkájukat mindenütt nyugtalanság kísérte. Mindezekre rámutatott a belügyminiszter, egymás mellé sorakoztatta e jelenségeket és ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tételez fel rosszhiszeműséget a szociáldemokrata párt részéről, de követeli a szerencsétlen félreértések feltétlen és őszinte tisztázását. Annál is inkább, mert a történtek valóban kihívó kijelentések. A nemzeti közvélemény pedig a leghatározottabban kikéri magának az ilyen tendenciákat s a belügyminiszter nyomatékosan hangsúlyozta, hogy „semmi oka nincs“, hogy a nemzeti közvélemény ilyen jellegű megnyilatkozásait szabályozza vagy megakadályozza. Szükség volt erre a nyilatkozatra, kellett ez az erélyes miniszteri szó, mert ha mindannyian tudjuk is, hogy Magyarországon még egszer nem lehet szó bolsevizmusról és nincs is bolsevista veszély, az agitáció mégis próbálkozik. Kozma Miklós minden szava, mondata az igazi társadalmi egyensúly építését, a békét, rendet és nyugalmat szolgálta, ám utalt azokra az eszközökre is, amelyek rendelkezésre állnak, ha a rendet komolyan veszélyeztetnék. A kemény intézkedések a Népszava betiltásával indulhatnak, az egyáltalán nem kívánatos szükség esetén s folytatódhatnak, nem a félrevezetett kisemberek, hanem a politikailag és erkölcsileg felelős személyek letartóztatásával. Ezt a hangot, ezt a határozottságot várta már a magyar közvélemény. A magyar társadalom ösztönösen érzi, hogy világnézetek harca folyik ma mindenütt és ebben a harcban színt kell vallania a magyarságnak is, ha élni, fejlődni akar. A magyarság már 1920-ban a keresztény nemzeti életideálokra esküdött fel éppen ezért fogadja örömmel Kozma Miklós nyilatkozatát s teszi magáévá annak erélyét. „Az elmúlt történelmi események — mondotta a belügyminiszter — eléggé kinyitották a nemzet szemét ahhoz, hog-, a nemzet minden vörös próbálkozásra hatalmas ökölcsapással válaszoljon.“ Csütörtökön tárgyalja a közgyűlés Eger költségvetését Braun Károly polgármester ok- \ tárgyalására. A közgyűlésen mind- tóber 1-én, csütörtökön délután 4 j össze két pont szerepel s az elő- órára hívta össze Eger képviselő- j irányzaton kívül csak az azzal kap- testületét a város 1937 évi háztar- csolatos anyagi ügyekkel foglalko- tási és üzemi költségvetésének le- zik a képviselőtestület. Gyöngyös a kormány mostohagyermeke mondotta a város szombati közgyűlésén Magnin Adorján Gyöngyös, szeptember 28. Mindvégig érdekes interpellációkban gazdag gyűlést tartott tegnap Gyöngyös város képviselőtestülete. A megnyitó során dr. Puky Árpád polgármester bejelentette, hogy dr. Hornyák Miklós közigazgatási fogalmazó, polgármesteri titkár, gyakorlati közigazgatási vizsgájának letétele céljából három heti szabadságot kér. Utcarendészeti ügyek Az interpellációk során elsőnek Záhonyi Géza szólalt fel: Amióta a Szent Ferencrendiek temploma előtt a Vak Bottyán utcát megnyitottuk és a teret rendeztük, a kocsi forgalom legnagyobb része itt bonyolódik le. Ez nem fér össze a templom vallásos áhítatával, de a forgalom veszélyezteti is a templomba járók testi épségét. Ismét vissza kell a forgalmat a néhány méterrel odább fekvő Mária utcába terelni. Puky Árpád a felszólalásra kijelentette, hogy a templom kérdéseit mindenkor szívén viselte éppen azért átír a rendőrkapitánysághoz prépost-plébános megfelelő intézkedésért. Záhonyi Géza ezután a Kállay-utca tisztántartására hívta fel a vezetőség figyelmét, mert a régi patakmeder a szemét és fekália gyűjtőhelye. Legutóbb is rendőr szólította fel a háztulajdonosokat a terület tisztántartására. Kérdezem: miért fizetjük a közmunkaadót, ha ezt nekünk kell elvégezni ? Puky Árpád: A város csak elenyésző csekély százalékát kapja ennek az adónak. A kérdést úgy kell kezelni, mint a közegészség ügyét, melyet előmozdítani minden polgárnak kötelessége. Mi lesz az alsóvárosi kántorral ? Jaross István: Az alsóvárosi kántor ügyében szólalt fel, aki két hónapi szabadságot kért magának, közben Budapesten nyert új állást, már bútorát is elszállittatta, tehát nyilvánvaló, hogy nem szándékozik ide visszajönni. Tiltakozik az ellen, hogy egy időben két helyről is kapjon fizetést; mivel innen elment, szüntessék meg a várostól járó fizetését. Puky Árpád: A kántor felett, bár a város a kegyúr, egyházi hatóság áll, nekünk ilyen természetű ügyekben döntenünk nem szabad, majd felhívom az alsóvárosi plébánia figyelmét a visszás helyzetre. Záhonyi Géza: Nagy sérelme a napszámosoknak, hogy munkahely híján nem tudnak a városban sehol letelepedni. A rendőr nem engedi őket ácsorogni, pedig így aligha tudnak foglalkozást kapni. Puky Árpád: A megoldás tekintetében keresni fogom az érintkezést a rendőrséggel. Ifj. Szalag János: Szükségesnek tartja, hogy a szüret alatt a város belső utcáit a szokottnál tovább, egészen virradatig világítsák meg, mert a hajnali órákban az erős forgalom a vaksötétségben veszélyezteti a személy- és vagyonbiztonságot, de ugyanakkor lehetetlenné teszi a gazdák számára a; napszámosokkal való alkudozást. Puky Árpád: A kérdés évről-évre aktuális, utasítani fogom a villamosmüveket a város belső területének éjjeli megvilágítása ügyében. A tárgyalás további folyamán a Kékes-szálló további építkezésével kapcsolatos védelmi rendelkezéseken változtatások történtek, ameny- nyiben a'szálló nem kapta meg az OTI és egyéb intézetek részéről megígért kölcsönöket és igy kisebb épületet fog építeni, melynek következtében a város is leszállította a május 14 i gyűlésen megadott koncessziókat. Magnin Adorján prépost plébános: Szívem egész melegével üdvözlöm a Kékes szálló újabb építkezését, mert ez által alkalom nyílik az évek óta munka nélkül álló építőiparosság foglalkoztatására. Ugyanakkor azonban szomorúan látom, hogy az állam részéről Gyöngyös semmiféle kölcsönben, vagy kedvezményben nem részesül, mint azt a Kékes-szálló esete is bizonyítja. Az Eger—Gyöngyösi Újság mai számában közli, hogy Parád- fürdő közeljövőben meginduló, egy millió pengős modernizálásánál az összes hevesmegyei, így a gyöngyösi vállalkozók is a budapestieknél jóval magasabb árajánlatokat adtak be, melyek a munkálatok elnyerése iránti kilátásaikat teljesen lecsökkentették, bár az újság részéről és minden oldalon sürgetik a helybeli vállalkozók figyelembe vételét.
