Eger - napilap, 1936

1936-01-28 / 16. szám

ISA 6 FILLÉR Eger, XL V1L évfolyam 16 szám ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 január 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á fÖSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRA i 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 1 PENGŐ 50 FILLÉR —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGi EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. - TELEFON: 178, — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADŐ« HIVATAL: SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Megalakult Eger új közgyűlése Háromórás vita az évnegyedes jelentés után Eger vfiroa képviselőtestülete szombaton, január 25 én délután 4 érakor tartotta alakuló köz­gyűlését Okolicsdnyi latra al* ispán elnökletével. A képviselő­testület régi éa űj tagjai ünnepi feketében gyülekeztek ösaze a városháza nagytermében és rö­vid ismerkedés után az alispán megnyitotta a rövid, formális közgyűlést. Frank Tivadar fő­jegyző felolvasta a képviselő- testület virilia és választott tag­jainak névsorát, majd az alispán intézett néhány szót a közgyű­léshez : — Tudom — mondotta — hogy Fél öt órakor nyitotta meg Braun Károly polgármester a képviselőteatület januári rendes közgyűlését, amely elsősorban újjáalakította a városi bizott­ságokat: a jogügyi szakosztályt, idegenforgalmi, ipari, kereske­delmi, Korona-ügyi, építészeti, földművelési, kertészeti, vízügyi, egészségügyi bizottságokat, vé­gül az állami elírni iskolák és ovodák gondnokságát. A bizottságok megalát ulása után Frank Tivsdar főjegyző felolvasta a polgármesteri év­negyede* jelentést, beszámolt a város jövedelmeiről, az inség- akciőről, a fürdők és gépüzemek helyzetéről, a gyümölcatelspítés előrehaladáséról s ez idegen- forgalom fejlődéséről. Megemlítette, hogy Egerben a mull évben együttes adóban befolyt 1 millió 50 szír pengő, amiből a várost illető részesedés 231,211 pengő, továbbá befizettek városi köztartozásokban 393 ezer pengőt, úgy, hogy a város adó- jövedelme a múlt évben 624 ezer pengőt tett ki. A várost gyógy­fürdők bevétele 63.594 pengő volt, ami közel 4 ezer pengővel több a múlt évinél. A Korona szálló bevétele az év utolsó negyedé­ben 21,784 pengő, az egész év folyamán 111,304 pengő volt, 24,323 pengővel több, mint az elmúlt esztendőben, a gépüzemsk bevétele pedig 703 ezer pengőt tett ki. A közgyűlés kívánságá­a város polgársága jól válasz­tott, amikor önöket bízta meg a közügyek intézésével. Meg­győződésem, hogy ha összefog­nak a város jőszándékű polgár­mesterével és tisztviselői kará­val, a város felvirred és elkö­vetkeznek a boldogság és meg­elégedettség esztendői, amelyeket már régen megérdemel. Ebben a reményben üdvözlöm a kép­viselőtestületet és kérem mun­kájára az Isten áldását. — Az alispán szavait lelkesen megéljenezte a képviselőtestület ■ ezzel az alakuló közgyűlés véget is ért. ra az elöljáróság bemutatta a városi bérhátralékoiok névsorát, amelyből kiderült, hogy a kö­rülbelül 140 bolt és házbérlő 27,908 pengővel fertőzik. Az évnegyede* jelentéshez el­sőnek Radil Károly szólalt fel. Örömét fejezte ki sz általános fellendülés miatt, amely kétség­telenül tapasztalható a város életében s amiatt, hogy a város vezetősége erőteljesen kívánja fejleszteni a gyümölcstermelést. Szővátett’, hogy a vízórákkal valami baj van, mart tok helyen a valódinál nagyobb fogyasztást mérnek. Az a gyanúja, hogy az órák egy része nem megfelelő Kérte a Korona bizottság gyak­rabban való összehívását » a ezemétfuvarozási szabályrende­let jóváhagyásának megsürgető aét és a kötelező szemétkihordás elrendelését, behajtását a bér- hátralékoknak. Intézkedjék to­vábbá a képviselőtestület arról, hogy a gépüzemsk igazgatósága részletes jelentést tegyen a csa­tornaépítés véglaszámolásárő). Kérte az elöljáróságot, hogy a kanadai városrész templomépi téai kérelmét hozza a közgyűlés elé, hogy megállapítható legyen, mennyit hajlandó erre a célra a jövőben áldozni a város. Vé­gül kérte a Koszorú utói kija­vítását. Sós Mihály a dögtemető el helyezése érdekében szólalt fel. A temető régebben kívül volt a város ttrüleíén, most azonban kiépült a kanadai városrész és így belterületre esik. A környé­ken elviselhetetlen közegészség- ügyi állapotok vannak a dög- temető miatt. Láng Nándor azt tette szóvá, hogy a facsemetéket, fákat szer­te a városban tördelik, a parko­kat rongálják. Ssajlai Sándor az egri orszá­gos vásárok sorvadását pana­szolta. 1931-ben még 800 pasz- szust írtak át az egri országos vásáron, ez a szám 1935 ben már 250-re önökként. Ennek az az oka, hogy drága a vám és drá­ga a járlatlsvél átírási díja is, amelynek fejében 96 fillért kall fizetni, holott más helyen 10 fil­lért fizetnek ezért. Felvilágosí­tást kért a város vezetőségétől, mert szí beszélik a városban, hogy a mérnöki hivatalban va­lami baj van ... Braun Károly polgármester ennél a mondatnál hirtelen feöz- bec >enget: — Ezt ez ügyet ne tessék boly­gatni, most még nem nyiletkoz hatom, mert folyik a vizsgálat. Ssajtay Sándor: Ciak annyi? kívánok akkor megjegyezni, hogy a munkásokat ezentúl a közpénziár fizesse. Frindt Jenő nem lát olyan bi­zalomkeltő fellendülést, mint Ra­dil Károly, elsősorban azért, mert a pótadő emelkedett. Más­kor is előfordult, hogy különle­ges igényeket kellett beállítani a költségvetésbe, mint most a légvédelmi terhekkel történt, a város vezetősége a múltban mégis módot talált arra, hogy más kiadási tételek lefarítgáaá val a pőtadőt ne emelje. A für­dőknél a bruttó bevétel mind­össze 5 százalékkal emelkedett, pedig különlegesen meleg és bosszú volt a nyár. Aggodalmat keltő ez a csekély emelkedés, ha arra gondolunk: mi lesz egy hű­vösebb nyár esetén. Az idegen- forgalom emelkedésében igen je­lentős tényezőt nem említeti meg az évnegyedss jelentés, azt tud­niillik, hogy a miskolci ezred egyik zászlóalját ide helyezték át, a ez állandó, nagy fogyasztó­tömeget jelent az egri piacnak. Most értesül a város polgársága először, ez évnegyedes jelantős­Háromórás vitaáradat az évnegyedes jelentés után bői arról, hogy a város a síkfő- túri nyaralótelepen milyen be­ruházásokat létesített, házat épí­tett, tavakat rendezett. Ez az eljárás érthetetlen, és különösen aggodalmasnak mondható, ha meggondoljuk, hogy a város ugyanakkor a polgárság első­rendű szükségleteiről képtelen goedoskodni, hiszen a város te­rületén, a Kanadában olyan utak vannak, hogy az asszonyok put­tonyban tudják csak gyermekei­ket ez iskolába vismi. Ha vise­lés kabátunk nincs, ne vegyünk magunknak bokrétái csákót. Siller János a Szent Rozália temetőhöz vezető űt rendbeho­zatalát sürgette, mart olyan nagy a sár, hogy alig lehet bejutni a temetőbe. Vida Ferenc a város népes­ségének csökkenésével kapcso­latban olcsóbb közegészségügyet sürgetett. Az Orvosszövetség ál­tal megállapított tarifa drága, a mai gazdasági viszonyok mellett nem lehet öt pengőt kérni egy orvosi kiszállásért. Intézkedést sürgetett az elöljáróság részéről, hogy a MÁV a tihaméri átjáró­nál építtessen sorompót a sze­rencsétlenségek msgak-.dllyozá- sára, végül kérte a sihaméri szé­náskert elkerítését. Vitéz Subik Károly: Megle­pett, hogy a mérnöki hivatalban vizsgálat folyik. Az a legros­szabb taktika, ha ilyenekről hall­gat a város vezetősége, a kép­viselőtestületet tájékoztatni kell, mart a városban a legkülönfé­lébb híresztelések terjedhetnek el. Lezajlott a múltban egy belügyminiszteri vizsgálat a vá­rosházán, a kertészetnél is vizs­gálat folyt, ezekről sem tud sem­mit a képviselőtestület. Ami a kanadai városrészt illeti, kimon­dom, hogy a városi tiszti orvos nem teljesítette kötelességét, ami­kor a dögtsmetőt otthagyta. Vigyázzunk Kanadára, ott 1500 lélek lakik s a városrész ál­landó fejlődéiben vsn. Vala­melyes közbiztonságról, világí­tásról kell gondoskodni a leg­alább a főútvonalakat rendbe- hozni. Erre valő iegelsőscrb&n az inségadő, mert ezek a mun­kák a rendes költségvetésből nem fedezhetők. A polgárság adóját és iaségadőjái elsősorban

Next

/
Thumbnails
Contents