Eger - napilap, 1936

1936-09-26 / 153. szám

Eger, XL VII. évf. 153. szám Ara 6 fillér ♦ Szombat ♦ Trianon 17, 1936 szeptember 26. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD- SZINT 3. SZÁM. — TELEFÓN: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA — TELEFÓN: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT BERTALAN- U. 1. TELEFÓN: 322. j Eger elkészítteti a uárosi füröők fejlesztési terűét Dr. Bierbauer Virgil, az európai hírű műépítész készíti el a részletes fürdőfejlesztési terveket Eger, szeptember 25. Ismeretes, hogy Eger 60 ezer pengős kölcsönt vett fel a Mabi-tól a városi fürdők modernizálására, mert a korszerűtlen s a követelmé­nyeknek nem mindenben megfelelő fürdők elhanyagoltsága miatt a hely­zet Egert gyógyfürdő jellegének el­vesztésével fenyegette. Először a város ügy határozott, hogy az át­építésre kerülő volt érseki fürdő átalakítási munkálataira tervpályá­zatot ír ki, időközben azonban a Város dr. Bierbauer .Virgiltől, az európai hírű műépítésztől,, aki a főváros üzemei építkezéseit tiz év óta vezeti, — ajánlatot kapott a teljes fürdőfejlesztési terv elkészí­tésére. Az ajánlat kedvező a vá- ! Gyöngyös, szeptember 25. Gyöngyös város 1937. évi költ­ségvetésének tárgyalásai befejeződ­tek. A tárgyalások folyamán az előirányzatban változás állott be a városépítés, utcák terek, járdák gondozására felvett összegnél, mert itt Buday Ferenc felszólalása után 1060 pengővel többet vettek fel, de 2000 pengővel növelte a kiadáso­kat az is, hogy az érseki földeken mezőőri házat építenek. Az Iparo­sok Dalkörének a siófoki hangverse­nyen való sikeres szereplése költ­ségeinek fedezésére 200 pengőt ál­lítottak be. így tehát az előirány­zott kiadási összeg 3260 pengővel nagyobbodott, Gyöngyös városának Eger, szeptember 25. Az Emericana Agria Corporatio- jának Conventje szeptember 23-án, szerdán délután 6 órakor ünnepi gyászülés keretében emlékezett el­hunyt öreguráról, IntzeTrak Géza ny. polgármesterről. Az Agria ter­mét zsúfolásig megtöltötték a Con­vent tagjai, közöttük a gyászoló rosra, mert mindössze ezer pengő honorárium ellenében a neves mű­építész teljes és részletes fürdőfej­lesztési terveket készít a városnak, a korszerű fürdőkultura igényei és a helyi követelmények figyelembe vételével. A legutóbbi városi közgyűlés úgy határozott, hogy a műépítész aján­latát elfogadja és a fürdőfejlesztés műszaki terveinek elkészítésére meg­bízást ad dr. Bierbauer Virgilnek. A teljes fürdőfejlesztési terv birto­kában, a jövő programjának átte­kintése alapján ad majd megbíza­tást a város a volt érseki termál­fürdőben halaszthatatlanul szüksé­gessé vált átalakítási munkák, el­végzésére. háztartása az 1937. évben 937.208 pengős keretben mozog, szemben az előző évi 957.031 pengővel. Hiány 91.021 pengő, az 1936 évi 120.242 pengővel szemben. A tervezetben 45 százalékos pótadó volt előirányozva, amelyet azonban az igy megnagyob­bodott tételek 46 százalékra emel­tek fel, ez azonban még mindig 6 százalékkal kevesebb a múlt évi pótadónál. A kereseti adó kivetési kulcsa 5 százalék. A kiadások csök­kentése az évről-évre fokozódó ta­karékosság még nagyobbmérvű al­kalmazásának következménye, de erre kényszeríti a várost az a kö­rülmény is, hogy a forgalmi adóból való részesedése állandóan apad. család s a város és vármegye elő­kelőségei igen nagy számban. A gyászülést dr. Urbán Gusztáv jogakadémiai tanár, prior nyitotta meg kegyeletes szavakkal, majd Frindt Jenő pápai kamarás, érseki titkár mondott nagyhatású emlék­beszédet, a tiszta kritika szelle­mével s a szeretet és megbecsülés melegségével rajzolva meg Intze­Trak Géza polgármesternek, mint katolikus férfinak az egyéniségét. — Az Emericana — mondotta töb­bek között — gyászülésen emléke­zik meg elhunyt nagyjairól, hogy egyrészt meghajtsa szellemük és munkájuk előtt az elismerés és tisz­telet zászlaját, másrészt életük pél­dáját odaállítsa az ifjúság elé. — Sokszor gyűltünk már össze gyászülésre, de nem emlékszem arra, hogy ez a terem ilyen tömött lett volna, mint ma. Ez természetes is, hiszen az, akinek emlékére össze­gyűltünk ma, tizenöt éven át Eger legelső polgára volt. — Intze Trak Géza ötvenkilenc évet meghaladó pályája két város közéleti porondján zajlott le. És most, amikor portréját megrajzo­lom, mégsem mint közéleti embert méltatom, hanem mint katolikus férfi áll előttem. A katolikus férfi, aki mindig erős hittei járt a kato­likus igazságok útján, akinek hite oly mélyen gyökerezett, hogy a fel­vetődő problémák megoldásának szá­lait nem is kellett keresnie, mert biztosan meglátta azokat meggyő­ződése — világosságánál, ami soha, egy percre sem távolodott el a hit igazságaitól, még a legnehezebb időkben sem. — Pályáját Nyíregyházán kezd­te, ahol akkoriban hatalmat jelen­tett a vezető férfiak által irányí­tott szabadkőmívesség, annyira, hogy a közéletben csak azok érvényesül­hettek, akik behódoltak a szabad- kőműves gondolatnak, vagy megal­kudtak vele. Ezt jól tudta Intze Trak Géza és mégis nyíltan hirdette katolikus világnézetét, sőt szóval, újságcik­kekben és neve jegyzésével megje­lent röpiratokban támadta a vesze­delmes szabadkőműves mozgalmat, akkor, amikor az számára súlyos hátrányt jelentett. De nemcsak har­colt, hanem dolgozott és épített is. Nyíregyháza iparosai büszkék, hogy ő építette meg az iparos tanonc- otthont, ahol az iparosifjúság kato­likus és nemzeti nevelése talált nagy erőforrásra. — 1917-ben jött Egerbe, akkor, amikor már közeledett a forradalmi idők szele és Károlyi Mihály ki­bontotta a pusztítás zászlaját Ká­polnán. Ebben a súlyosan kiélező­dött helyzetben Eger fiatal főjegy­zője kijelentette,' sőt nyomatékosan is közzéadta, hogy nem ismeri el a forradalmi alakulatokat. Ezért le kellett mondania hivataláról, ke­nyeréről és mint kis szövetkezeti könyvelő dolgozott hónapokon át, majd a közeli falvakba kellett buj­dosnia a kommunisták elől. — A kommunizmus után férfia­sán szembeszállt a megszálló román csapatok túlkapásaival és az inter­nálástól csak a román trónörökös megérkezése mentette meg. Intze Trak Géza tehát becsülettel, gerin­cesen állta meg helyét és ha a fér­fias katolikus meggyőződésért ki­tüntetés járna, mellét méltán dí­szíthette volna. — A kép nem volna tökéletes, ha nem emlékeznék meg róla, mint családapáról. Neki, aki a városve­zetés nehéz munkáját végezte, min­dig volt ideje a gyermekeivel való foglalkozásra, tanulmányaik ellen­őrzésére és nevelésére. — Intze Trak Gézának a forra­dalmat követő időket, a nagy de­valvációt, a veszedelmes méreteket öltött munkanélküliséget is súlyo­san kellett viselnie. Később a kor­mány, az állam hatalmas kölcsö­nökre vállalkozott és igyekszik mun­kaalkalmakat teremteni. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ezen a pénzen Egerben olyan létesítmények kelet­keztek, amelyek ha nem volnának meg, a legsürgősebb feladatát kel­lene alkotniuk a városfejlesztés pro- grammjának. De Eger büszke arra is, hogy ama kevés város között áll, amelyek tisztviselői karát nem kezdte ki az erkölcsi romlás és minden pénzt, amit a polgárság ve- rejtékébél összegyűlt, a köz javára fordította. De ha arra büszkék va­gyunk, az elismerés babérját a vá­ros vezetőségének lába elé kell he­lyeznünk. — És ha a fiatalság a háborús érdemek elismerését egyedül a vi- tézségi érmekben látná, kénytelen volnék még valamit kijelenteni. Intze Trak Géza apja halála után aktív katonai pályáról lépett a köz- igazgatás szolgálatába. Mint köz­ségi közigazgatási gyakornok szor­galmasan tanult és elvégezte a jo­got. Mindig őrzött egy levelet, ame­lyet Szabolcs vármegye főispánja intézett hozzá, aki visszautasította önkéntes jelentkezését és a katonai ügyosztály vezetésével bízta meg. — Bizonyos, hogy ha Eger kö­zönsége az itt megforduló idegenek­től városa dícséretét hallja, az elis­merés babérjait kell sírjára helyez­937 ezer pengő kerettel, 46 százalékos pétaúóval állapították meg Gyöngyös 1937 évi költségvetési előirányzatát Intze Trak Géza emlékének áldozott szerdán az Emericana

Next

/
Thumbnails
Contents