Eger - napilap, 1936
1936-09-20 / 150. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. szeptember 20. „Egy tapottat se engedni előbbre Oroszországot ránk nézve oly veszélyes útján.. Hevesvármegye felirata az országgyűléshez Lengyelország szabadságának visszaállítás áért jói tudjuk mi, s erezzük, hogy szükségünk vau a békére, de a valódi békére van szükségünk, épp ezért kívánjuk, a kelet csomóját, ez örök kérdést úgy megoldani, hogy a valódi béke minden jólétével, minden áldásával biztosíttassék és élvezhető legyen. E célért, mely mindent, egész jövőnket magában foglalja, a nemzet, azt hisszük, még képes volna lelkesedni, a bármily súlyosak is meglévő terhei, ezért kész lenne még uj áldozatra is. Felszólalunk tehát, s oda emeljük fel szavunkat, hová fölemelték a 31,-iki vármegyék, — föl az ország- gyűléshez. S ezt tevén, mély tisztelettel esedezünk a mélyentisztelt képviselőház előtt: méltóztassék a külügyekre való törvényes befolyását oly irányban érvényesíteni: hogy a kérdés súlypontjának keletről északra tételével, s Lengyelországnak az orosz hatalom alóli felszabadítása, s hazánk és a monarchia védbástyájául felállítása által, — végre a valódi béke s ezzel biztonléttünk, nyugodt fejlődésünk, s jövőnk biztosítékai is megszereztessenek. Az ország összes törvényhatóságainak a következő kísérő sorokkal küldték meg a feliratot: Kedves barátaink és atyánkfiái! Az újra előtérbe nyomuló keleti kérdésnek az orosztól elnyomott Lengyelország felszabadításával kap- I csolatban leendő megoldása iránt I az országgyűlés képviselőházához | intézett és alant idecsatolt felira- ! tunkat van szerencsénk önöknek ! pártolás, s hason szellemben való felírás végett megküldeni. Tizenötezer híuő érkezett Egerbe a 5eruita búcsúra Török Kálmán pápai prelátus vezeti a holnapi nagy körmenetet. Eger, szeptember 19. Az egyházmegye egész katolikus népességének kiemelkedő ünnepe a Fájdalmas Szűz tiszteletére tartott Servita bűcsú. Már csütörtökön nagy hívőcsoportok érkeztek a búcsú alkalmából Egerbe, azóta naponta érkeznek az ünnepi feketébe öltözött menetek gyalogosan, szekereken, vonaton az egyházmegye egész területéről, sőt még a megszállt felvidékről is. Az utcák egyházi dalokat éneklő, zászlók alatt vonuló csoportoktól színesek és mozgalmasak, a servita templom éjjelnappal áhítatosan zsolozmázó tömegektől népes. Újabb és újabb seregek érkeznek, hogy a fájdalmas búcsú lelki erősségében részesüljenek. Mintegy 15 ezer főre tehető a búcsúra érkezettek száma, ebből ötezer hívő járul a szentáldozáshoz. Pénteken délután 6 órakor szent- séges litániával és szentbeszéddel kezdődött a búcsú. A szentbeszédet Szabó Elek besenyötelki plébános mondotta. Ma reggel szentbeszédet mondott Markovits Bálint ciszt.- rendi tanár, ma este pedig Tóth Balázs rózsaszentmártoni plébános mondja a templom előtti téren. Szentbeszéd után gyertyás körmenet lesz és szentséges litánia. A körmenetet Csepela Lajos mezőkövesdi apátplébános vezeti. Vasárnap reggel 6 órakor a nagymisét Csepela Lajos mezőkövesdi apátplébános mondja, utána szentbeszédet P. Jäger Rafael servita- rendi házfőnök tart, a 9 órai mise után pedig Sülé János felnémeti plébános. Vasárnap délután Török Kálmán pápai prelátus vezetésével fél 4-kor indul a nagy körmenet a Főszékesegyházba és onnan vissza a servita templomba. A körmeneten a servita harmadrend most megáldott, új zászlójával vonul ki. Hétfőn reggel fél 6-kor gyászmise fejezi be az ünnepséget. Az Eger és Vidéke Hitelszövetkezet önsegélyző üzletággal bővíti ki működését Az őszi vármegyei közgyűlésről írt beszámolónkban megemlékeztünk arról, hogy az alispáni jelentés ünnepi szavakkal áldozott Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király emlékezetének, halála 350. évfordulója alkalmából. Utalt arra az alispáni jelentés, hogy a közös magyar-lengyel országfő ünnepléséből külön részt kér Hevesvármegye, mert az orosz elnyomás legsötétebb korszakában, 1880-ban, amikor az orosz kormányzó-tábornok intézkedései nyomán a lengyeleket már nyelvüktől és vallásuktól meg akarták fosztani, Heves vármegye volt az első, amely felirattal fordult az országgyűléshez és diplomáciai lépést sürgetett Lengyelország felszabadítása érdekében. A felirat gondolatát Gáspárdy Géza törvényhatósági bizottsági tag vetette fel abból az alkalomból, hogy a legnagyobb lengyel elnyomás idején leplezték le Marosvásárhelyt Bem tábornok szobrát, amelyet Huszár Adolf szobrászművész alkotott. A szoboravatáson nagyobb lengyel küldöttség jelent meg, de elküldötték oda képviselőiket az összes vármegyék. Egerből is népes küldöttség vett részt a magyar-lengyel ünnepségen és ennek hangulatából született meg a felirati javaslat, amely érdekes megállapításainál fogva megérdemli, hogy teljes szövegében az utókor színe elé kerüljön. Az indítványt Pázmány Lajos vm. főlevéltáros és Breznay Imre, Eger nagy kutatója segítségével megszereztük és alább közöljük: Heves vármegye 1880 október 25-én Beöthy Lajos megyei főispán elnökletével (alispán: Isaák László, főjegyző Zalár József) tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből: Gáspárdy Géza bizottsági tagnak a törvény értelmében 24 órával előbb beadott és 10783/a. 80. szám alatt beigtatott, az irodában mos- tanig kitéve volt s most felolvasott indítványa folytán, az országgyűlés képviselőházához a következő, s pártolás végett az ország összes törvényhatóságainak megküldendő felirat intéztetik: Mélyen tisztelt Képviselőház! A keleti kérdés ismét háborúval fenyeget. Oroszország hagyományos politikája útján ismert céljához ismét közelebb juthat, vagy tán el is éri azt. Ettől annál inkább tarthatunk, mert okunk van félni, hogy diplo- matiánk ismét az orosz tervekkel való megalkuvásban fogja keiesni hivatását. Pedig hivatása épp az ellenkező, vagyis az: egy tapottat se engedni előbbre Oroszországot ránk nézve oly veszélyes útján, sőt egyenesen visszaszorítani, — túl a lengyel határon. Igen! mi megvagyunk győződve: hogy a keleti kérdést, mely Orosz-* ország által különböző formában minduntalan felvetve örök bizonytalanságban tartja Európát a ki- kiáradó tengerként nyeldesi államérdekeinket s fenyegeti nemzetilétünk feltételeit, — csak északon az orosztól megszabadított Lengyel- ország felállításával lehet megol- oldani. így fogták fel ezt az Oroszország ellen készülő nyugati hatalmak is 1854-ben, de tervök, bármennyire követelte is annak foganatosítását Európa egyensúlya, s békéje, az igazság, s a történelmi jog, — a habozók vonakodásán hajótörést szenvedett. Sajnos és szomorú vonakodás ! — midőn a Lengyelország felosztásával elkövetett égbekiáltó bűnt jóvátenni s a megfér- hetetlen Észak ellen egy vitéz nemzetet erős bástyául odaállítani, az alkalom maga-magát kínálta. De ha másokra nézve tán csak az érdeknek, ránk magyarokra nézt kérdése ez egyszersmind a rokon- szenv, a százados barátság, jószomszédság, s tettekkel megpecsételt testvériség érzelmeinek is. Már a régmúltban királyokat adtunk egymásnak, s akkor keletkezett köztünk lengyel és magyar között azon mély barátság és testvéries viszony, mely — a két nemzet oly sokban rokon jellemvonásainak tüzéből is táplálkozva, — 1848/49-ben már oly méllyé és teljessé vált, mintha csak egy nemzet fiai lettek volna a piski és osztro- lenkai hősök. De ezt megelőzőleg az 1831-i lengyel forradalom leveretése után ki tárta karját a bujdosók felé nagyobb részvéttel mint mi, magyarok ? s ki emelé fel ország-világ hallatára mellettük, az elveszett ügy s porba- tiport nemzet mellett védő és pártoló szavát? nem mi-e a magyar vármegyék ? Igen! hagyományos ügye ez a vármegyéknek. S most, midőn a Bem-szobor ünnepélyes leleplezése alkalmából ismét fölzeng az egész országban a lengyelek iránti ro- konszenv és a két nemzet testvériségének lelkes hangokban kitörő érzete, hallgathatnak-e most a vármegyék ? Heves megye érzi, hogy szólnia kell, s követnie a régi megyék példáját. Az Eger és Vidéke Hitelszövet- I kezet igazgatósága a közönség szempontjából figyelemre méltó üzletággal bővíti ki a szövetkezet ügykörét október elsejétől. Bevezeti az önsegélyző, hetibefizetéses üzletágat és pedig olykép, hogy október 1-től kezdve évenként egy-egy hetibefizetéses évtársulatotot alakít 3 évi időtartammal, betétként heti 50 filléres befizetéssel. Az új üzletág bevezetésével a szövetkezet egyrészt a takarékosságot kívánja előmozdítani, hogy a felek már 50 filléres befizetéssel is tőkét gyűjthessenek maguknak, másrészt, hogy az ügyfelei által felvett kölcsönök könnyű visszafizetését lehetővé tegye s ezzel is segítségükre lehessen. ! Bizonyos feltételek mellett a hitelszövetkezet a csoporttagoknak kölcsönt is folyósít, melyet a fél a heti befizetéssel törleszthet. A befizetésre a szövetkezet a mindenkori betét kamatlábnak megfelelő kamatot biztosít, amelyet a szövetkezet pénztára mindig a három év elteltével fizet ki a félnek a befizetett heti részek összegével együtt. Több 50 filléres heti betét is fizethető, ami nagyobb tőkegyűjtést jelent. Minden felvilágosítást megad az Eger és Vidéke Hite- szövetkezet, mint az OKH tagja Telekessy-út 3/a szám alatti helyiségében.
