Eger - napilap, 1936
1936-09-19 / 149. szám
B EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. szeptember 19. hozzájárultak az útvonalba eső gyümölcsfák, szőlőtőkék kisajátításához, illetve kiirtásához és erről írásos kötelezvényt is adtak, de mikor néhány gyümölcsfájuk kirtására került a sor, rosszul értelmezett tu- lajdonszeretetből elzárkóztak a fák eltávolítása elöl, sőt előfordult, hogy a kitűzött mérnöki cöveket eltávolították, csakhogy a munkát megakadályozzák. Végül azonban ezzel az egy-két kisgazdával is sikerült megértetni az útépítés hasznát és jelentőségét, elsősorban éppen az ő földjük szempontjából, — hiszen a termésszállítás évek óta sérelmezett problémáját, azonkívül a vízlevezetés kérdését oldja meg az új út, tehát az érdekelt gazdák földjének értéke emelkedik, — úgy hogy az útépítés folyamatosságát sikerült biztosítani. A napokban megkezdték a kőanyagnak is a helyszínre szállítását a közeli bányákból. Az útépítésnél általában a gazdaságosság elve érvényesül. Éppen ezért a földmunkák során felszínre kerülő talaj - követ, valamint a régi útburkolat kőanyagát is felhasználják. A földmunkák október 15-re terv szerint befejezést nyernek. A kőanyagot a tél folyamán a helyszínre fuvarozzák és tavasszal megkezdik a kőalap, valamint a makadám burkolat lerakását, hogy az új műút az idegenforgalmi idény megindulására átadható legyen rendeltetésének. EMERICANA Szitás István joghallgatót, az Eszterhazyana corporatio seniorát a folyó hó 17-én dr. JJrbán Gusztáv referendárius elnökletével tartott seniori konferencia egyhangúlag az egri nagypriorátus assessorává választotta. Az új assessor köszöneté után a konferencia folyó ügyek tárgyalásával foglalkozott. — A gyöngyösi Emericana Conventje kedden tartotta a Szt. Korona-házban évnyitó gyűlését, a beteg Stiller Kálmán prior helyett dr. Tremkó Ferenc elnöklete alatt. A tisztújítás során a régi tisztikart választották meg, kiegészítve a kancellári tisztséggel, amelyre elsőízben dr. Hornyok Miklós polgár- mesteri titkár nyert megbízatást. Ezen a gyűlésen búcsúztatták el vitéz Góthay Bélánét, az Emericana nagyasszonyát, aki férjének áthelyezésével kénytelen megválni az egyesülettől. A továbbiak folyamán elhatározták, hogy külön vonattal zarándoklatot rendeznek Szentkúthoz és Máriagyüdre. — Felsöipariskolát végzettek kataszteri munkálatait végzi a Magyar Műszaki Szövetség, mint gyakorlati technikusok vezető érdek- képviselete, mely felhívja a Budapesten, Szegeden és Kassán végzett érdekelteket, hogy nevüket, személyi adataikat, évfolyamukat levelezőlap útján közöljék a szövetséggel Budapest, V., Kádár u. 5. 5zigorúan fogják büntetni Heues uármegyében a közlekedési kihágásokat a közlekedési balesetek csökkentése céljából Hevesvármegye közigazgatási bizottsága most tartotta rendes ülését. Az ülésen Okolicsányi Imre alispán jelentése megemlékezett arról az örvendetes tényről, hogy Szinyei- Merse Jenő országgyűlési képviselőt és Balassa Márton I. számvevőségi tanácsost a kormányzó elismerésével tüntette ki, majd a bizottság tndomására hozta, hogy Kóczián Gyula, az egrikir. ügyészség elnöke szeptember 1-től nyugalomba vonult. A jelentés az elismerés hangján méltatta a 38 évi szolgálat után nyugalombavonult ügyészségi elnök érdemeit, amelyeket a bizottság az alispán javaslatára jegyzőkönyvben örökített meg. Ezzel kapcsolatban dr. Búzás Endre főjegyző felolvasta a távozó Kóczián Gyula meleghangú levelét a köz- igazgatási bizottsághoz. A bizottság ülésén, a rendes hivatali jelentések elhangzása után Borhy György felsőházi tag intézkedést sürgetett a közúti balesetek csökkentése érdekében. Sokszor nyílik alkalma látni, hogy az utakon 8—10 éves gyermekek hajtják a lovakat, akik elvesztik fejüket egyegy autó közeledésére, de az is gyakran előfordul, hogy a felnőtt kocsisok sem tartják be a közlekedési szabályokat. Ezen a helyzeten változtatni kell. Okolicsányi Imre alispán a felszólalás után megígérte, hogy utasítani fogja a főszolgabírákat a közlekedési kihágások legszigorúbb megtorlására. Ugyancsak Borhy György felsőházi tag szóvátette a hevesmegyei legelők gondozatlan állapotát. A legelőket teljesen ellepi a [gyom, mert kiirtásukról a legelőtársulatok uem gondoskodnak. Ez a körülmény a vármegyei állatállomány szempontjából rendkívül aggályos, mert az állomány rövidesen le fog romlani. Okolicsányi Imre alispán válaszában kijelentette, hogy a nyáron megalkotott és jóváhagyás alatt álló vármegyei legeltetési szabály- rendelet súlyos büntetést helyez kilátásba a kellő gondozás hiánya esetére s ezeket a büntetéseket a vármegye alkalmazni is fogja. A továbbiakban a bizottság a folyó ügyeket tárgyalta le. Az egész egri színházat „eladta11 Ceglédy Béla titkár Már csak három páholy áll a közönség rendelkezésére. — Bevezetik a telefont a színházi pénztárba Kardoss Géza újjászervezett társulata iránt, amely október elsején kezdi meg az egri szezont, soha nem tapasztalt nagy érdeklődés nyilvánult meg a közönség részéről. A társulat új, agilis titkára néhány hét leforgása alatt az egész színházat eladta — bérletben. A földszinten minden szék elkelt és mindössze három páholy áll még a közönség rendelkezésére, szombat estig, amikor Ceglédy Béla titkár befejezi a bérletek előjegyzését. A közönség régi óhaját teljesítették azzal, hogy bevezették a színházi pénztárba a telefont. A Kardoss-társulat idei őszi sze- zónja most már bizonyos, hogy a zsúfolt házak jegyében zajlik le Egerben. Osztrák típusok július ll.-e után Irta: Szitás István. A német-osztrák viszony és az Auschlnss-kérdés a július 11.-i német-osztrák megegyezéssel új és jelentős állomásához jutott. Hogy a szerződés sokféleképen magyarázható szövege mögött mi húzódik meg, azt ma még nem lehet teljesen tisztán látni, mindensetre bizonyos az, hogy ez a megegyezés annyiban szolgálja Ausztria érdekét, amennyit Ausztria életrevalóságával és a politikai viszonyok ügyes kihasználásával a maga számára ki tud harcolni. Érdekes megfigyelni, hogyan ítélik meg ezt a megegyezést az osztrákok, milyen osztrák típusokat lehet felismerni ebben a vonatkozásban. Dollfuss 1934 július 25-én vérével pecsételte meg az osztrák önállósági törekvéseket. Ez sokak lelkében még élénkebben felkeltette az osztrák önállóság tudatát és még mélyebbé tette az Ausztria küldetésébe vetett hitet, amely Ausztria feladatát tisztán szellemi elemekből akarja felépíteni. Ez a típus Ausztriát a jövőben hatalmas superna- cionális államtestnek látja, amely a történeti hagyományokra és a katolicizmus egyetemességére támaszkodva új kultúrközösségbe van hivatva foglalni a Dunamedencében lakó népelemeket. Nekik Ausztria és a Reich teljes különállása az ideáljuk és a megegyezés után sok aggodalommal gondolnak a jövő várható eseményeire. Tagadhatatlan tény az, hogy a faj- és vérkultusz ködéből új öntudatra ébredt germán óriás erőteljes Az ÚJ RÁDIÓCSODÁK megérkeztek. Bemutatja, esetleg csereüz’etet köt: Illés Béla, rádió szaküzlete- | előretörése és jóformán minden eddigi szabályt semmibe vevő politikai vonalvezetése nagy, vonzó erőt képvisel a szomszéd osztrák- ság szempontjából. Ha a Hitler felé húzó osztrákság a mostani erős centrális hatalom ellenében nem is meri felemelni szavát, azért a lélek mélyén izzik, forr ez a kérdés. Itt mutatkozik meg legérdekesebben az egyezkedéseket kedvelő, osztrák lélek a legigazabban: Úgy képzelik el a két nemzet között a viszonyt, hogy Ausztria a Reichben is megtarthassa eddigi állását, hagyományát és a katolikus egyház se szenvedjen sérelmet. Szóval az osztrák gondolkodásmódnak megfelelő nemzeti szociálista Ausztria az ideáljuk. Különösen az osztrák fiatalság körében található meg ez a Reich felé sóvárgó és az önálló Ausztria képzetét rákényszerítő kormány- hatalom között vergődő osztrák lélek. A legreálisabb, a körülményekkel leginkább számoló típus nem lát veszedelmet a július 11.-i megegyezésben Ausztriára vonatkozólag. Ez a típus jól tudja azt, hogy a két testvér-nemzetet nem lehet teljes elzárkózásban tartani, mert ez csak állandó feszültséget és belpolitikai súrlódásokat idézne elő. Azonban ezek nem akarják Ausztriát a Reichbe olvasztani. Ragaszkodnak a történelmi tradíciókhoz, erősen hisznek Ausztria dunavölgyi kultú- rális küldetésében, de a Harmadik Birodalommal szemben sem helyezkednek mindenben a tagadás álláspontjára. Barátságos viszonyt akarnak Ausztria és a Reich között a nélkül azonban, hogy azonosítanák magukat a hitleri eszmékkel. Dollfuss szavai lebegnek a szemük előtt. „Teljes megértéssel és fenntartás nélkül együtt akarunk dolgozni a német kormánnyal; a két nemzet viszonyát mi sohasem fogjuk a pártpolitika szemüvegén keresztül szemlélni. így akarjuk az össznémetség, a német jövő és az európai béke érdekeit szolgálni. Azonban nekünk, mint a második német államnak, különleges nemzeti missziónk van: kultúra-közvetítők vagyunk a Kelet népei számára. Ezt a missziónkat pedig teljes szabadságban és állami függetlenségben kívánjuk és akarjuk is betölteni.“ (Frankfurter Zeitung, 1933. V. 5.) Ezt hiszik és vallják a Dollfuss örökségét tisztelő és az ő szellemében munkálkodni akaró osztrák egyéniségek. — Beszakadt alatta a padlás. Kiss Bernát kömlői kubikosmunkás tegnap a padláson foglalatoskodott és a korhadt padlás beszakadt alatta. A munkás az istálló földjére zuhant és két bordáját eltörte. Az Irgalmasok kórházába hozták Egerbe.
