Eger - napilap, 1936

1936-09-13 / 146. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. szeptember 13. „Ha valaki igazán katolikus akar lenni, jöjjön Egerbe!“ Öt olasz gazdász benyomásai a magyar életről, barátságról, vendégszeretetről és Egerről Tizennyolc olasz fiatalember pár hete Magyarországra jött gazda­sági tanulmányútra. Az olasz gaz- dászok közül ötöt Egerbe helyeztek ki, ahol megérkezésük után vitéz Subik Károly pápai prelátus, oldal­kanonok, az éreki uradalom jószág­kormányzója szívélyes magyar ba­rátsággal meghívta őket az urada­lom vendégeinek. Az olasz gazdá- szok Palisea Mario, a négy éve Egerben élő olasz mérnök és nyelv­tanár kalauzolása mellett bejárták j a várost és vidékét és a legnagyobb ] elragadtatással, lelkesedéssel be­szélnek a hivatalos közegek és a magyar nép páratlan vendégszere­tetéről. Az Egerbe érkezett öt olasz gaz- dász-főiskolás névszerint Damerini Celio, Salimbeni Franceso Livor- nóból, Cavazza Calisto Bolognából, Saetti Pier Guido Rómából és Ber­nini Savino Sienából érkeztek Egerbe. A napbarnított arcú olasz jóba­rátok az első pillanattól kezdve mindenütt a legszívesebb fogadta­tásban részesültek. Mi több géppel dolgozunk —mondják az olaszok Munkatársunk felkereste őket egy egri összejövetel alkalmával és Palisca Marió nyelvtanár, érseki jog­akadémiai lektor tolmácsolásának segítségével lebonyolította az itt következő beszélgetést: — Mi a főkülönbség az olasz és a magyar gazdálkodás között. Cavazza Calisto válaszol: — Mi több géppel dolgozunk. De megtudjuk érteni az egri érsekség szociális gazdasági politikáját, amely- lyel annyira alkalmazkodik az itteni viszonyokhoz és nem akarja földön­futókká tenni embereit, a gépek túlzott alkalmazásával. — Sok a munkanélküli Olasz­országban ? Damerini Celio felel: — Aki dolgozni akar, sz meg­találja a kenyerét. Sok az építke­zés, sok a munkaalkalom. — Mint gazdászok tanultak-e valamit nálunk ? — Salimbeni Fran­cesco mondja: — Csak elragadtatással beszél­hetünk az egri érseki uradalom fel­németi minta-tehenészetéről. Ez az ami uj volt nekünk, ez a rend, tisztaság, és ez a nagyszerű ered­mény. A marhakáposztát nem is ismertük hazánkban és most vi­szünk magokat, hogy termeszthes­sük. Azonkívül a disznó és pulyka- tenyésztés, az erdőgazdaság is pá­ratlan a maga nemében. — Mint vendégek, hogy érzik magukat ? Erre mindegyik beszélni kezd hihetetlen gyorsasággal és igazi déli lelkesedéssel. Palisca Mário éppen hogy győzi fordítani a pergő­tűzként hulló szavakat. — Minden képzeletet felülmúló elragadtatással vagyunk a magya­rok vendégszeretete iránt. . . Vitéz Subik Károly Öméltósága atyai jó­indulata és szívélyessége örök há­lára kötelezte szívünket, lelkün­ket . . . mindenki szeretettel övez bennünket . . . valósággal a tenye­rükön hordanak . . . felejthetetlen napokat élünk át stb., stb. Alig lehet őket lecsendesíteni, annyira benne vannak. Végre mind az öt kiönti a szívét lelkét és át­térhetünk a következő kérdésekre. Ha valaki igazán katolikus akar lenni, jöjjön Egerbe — Mit szólnak Egerhez ? Erre a kérdésre Saetti Pier Guidó ad választ, aki gazdasági tanulmá­nyai mellett újságírással foglal­kozik. — Palisca Mário körülvezetett a városon és megmutatta a történelmi nevezetességeket. Nagy örömmel láttuk, hogy a magyar-olasz barát­ságnak erős történelmi alapja van, hiszen Egerben is annyi az olasz vo­natkozású emlék. Meghatódva szem­léltük Casagrande szobrait, ame­lyek a magyar-olasz kapcsolatok Came, pane, — A legérdekesebb élményük? Egy egri földműves ember, volt olasz hadifogoly, amikor meghal­lotta, hogy olaszok vagyunk, oda­szaladt hozzánk és megölelgetett. Nem tudott már a mi nyelvünkön beszélni nekünk, csak néhány szó maradt meg benne. Veregette a vál­szimbolumai Egerben, ebben a gyö­nyörű magyar várágos kertben. Ta­lán nincs a világon még egy ilyen hely, ahol ennyire át van itatva minden áhítattal, elmélyedéssel. Eger a beszélő kövek városa, a- hogy mi is megismertük. Csodál­koztunk a renden, tisztaságon. Cso­dálkoztunk az embereken. Csodál­koztunk a papok nagy képzettsé­gén. Az az érzésünk, hogyha va­laki igazán katolikus akar lenni, ; csak Egerbe jöjjön. I vino, taljano! lunkat, szorongatta a kezünket, sorra megölelt és így szólt: Carne, pane, vino, taljano! (Hus, kenyér, bor, olasz). Ez a Uégy szó az egy­szerű magyar ember ajkáról a bi­zonyíték, hogy a magyar-olasz ba­rátság nemcsak hivatalos tény, ha­nem a nép lelkében élő Valóság. Természetesen beszélgetésünk so- | rán a Duceről is megkérdezzük fia­tal barátainkat. Ahogy Mussolini nevét említjük felállnak a székről, leteszik a cigarettát és feszes vi- gyázban fasizta módon tiszteleg­nek. Az embert megdöbbenti ez a fegyelem, ez a szervezettség, a néhány szóra mellettünk marad és Duce-nak a varázslatos, ezer kilo- elmondja, hogy egyik vasárnap kint méteres távolságokon is átütő ha- voltak az egri Országzászlónál, a­talma és tekintélye. Politikai kér- hol az őrségváltás alatt szakadó désekre így válaszolnak röviden: esőben feszes vigyázban, negyed­— A fasizmus nem párt, hanem órán át felemelt kézzel tisztelegve Olaszország! állt az öt olasz fiatalember. Elbúcsúzunk. Palisca Mario még Négyessy Árpád dr. Szeptember 20-án érkezik Egerbe Kardosé Géza színtársulata Értesítem a n. é. közönséget, hogg I. rendű vadhús állandóan kapható HUSZÁR GYULA mészárosnál. Jónak ígérkezik az őszi idény — Gellért Marika visszaszerződött a társulathoz Kardoss Géza kiváló erőkből újjá­szervezett színtársulata az eddigi tervek szerint október elsején kezdi meg egyhónapos őszi idényét. Kar­doss Géza most újult erővel lát munkához, hogy a közönség érdek­lődését és meleg rokonszenvét meg­tartsa, éppen ezért nagy gondot fordít az előadások művészi szín­vonalának biztosítására. A színtár­sulat tagjai szeptember 20-án már Egerbe érkeznek és tíz napi állan­dó próba után nyitja meg kapuit az egri Városi Színház, hogy kifor­rott és összecsiszolódott előadáso­kat nyújtson a város színházked­velő közönségének. Az érdeklődés igen nagy az őszi idény iránt, ami annak köszönhető, hogy nyilvánosságra került a tár­sulat névsora és a közönség öröm­mel vette tudomásul, hogy azokat látja viszont az idén a színpadon, akiket már néhány évvel ezelőtt megismert és megszeretett. Legújabb hír szerint visszaszerződött a tár­sulathoz Gellért Marika szubrett is, aki az elmúlt szezon alatt ugyan­csak kedvence lett az egri közön­ségnek. Úgy értesülünk, hogy Kar­doss Géza több érdekes bemutató­val nyitja meg a szezont, ezenkí­vül felújít több nagy operettet az operett fénykorából. A bérletgyüjtést rendkívül nagy eredménnyel folytatja Czeglédy Béla titkár, úgy, hogy a szezon sikeres­nek ígérkezik. Az előadások előtt a színház tűzrendészeti bejárását ma ejtették meg a hatóságok. Folytatólagos közgyűlésen tárgyalja a uáros költséguetését Gyöngyös képoiselőtestülete Gyöngyös, szeptember 12. Gyöngyös város képviselőtestülete pénteken délután 3 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tartott az anya­városháza- tanácstermében, Orosz Ernő polgármester helyettes elnök­letével. A tárgysorozaton Okolicsá- nyi Béla dr. városi tiszti főorvos a tüdő és nemi beteg intézet felállí­tásának ügyét ismertette. Az inté­zet felállítása nagyfontosságu s mindössze 600 pengő költséget igé­nyel. A kérdést úgy oldják meg, hogy a tüdőgondozó helyiségében hetenként kétszer, külön férfiaknak és nőknek rendelési időt állítanak be egy szakorvos vizsgálatával. A képviselőtestület az indítványt egy­hangúan elfogadta. Az 1937 évi városi költségvetés tárgyalása során a képviselőtestü­let 1060 pengős költséggel meg­szavazta egy állandó pásztorkunyhó építését, ez az összeg négy-öt év alatt a hegy őri dijakból megtérül. A városi közüzemek költségveté­sének tárgyalása igen viharos han­gulatban folyt le. A költségvetésben szereplő 3200 pengő fizetésemelés! fedezeti alap körül ugyanis nagy | összeütközések támadtak. Kovács | Gyula, az Ipartestület elnöke meg­említette, hogy a városi közüzemek- j ben dolgozó és túlórázó hivatalno- i kok 1927 óta sem előléptetésben ; nem részesültek, sem fizetésemelést I nem kaptak, holott többet dolgoz- j nak mint a közigazgatási tisztvi- j selők. Dr. Náray Béla városi tiszti főügyész erélyesen tiltakozott a ki­jelentés ellen, mert a közigazgatási tisztviselőknek is éppen annyit kell dolgozni, mint a közüzemieknek csaknem kevesebb fizetésért. Egyéb­ként nem ellenezte az üzemi tiszt­viselők fizetésemelését. Végűi hosszas és viharos vita után a képviselőtestület úgy hatá­rozott, hogy utasítani fogja a köz­üzemek igazgatóságát, hogy a tiszt­viselők fizetés-emelését illetve elő­léptetését oldja meg és rendezze, mert a minisztérium a benyújtott költségvetésben csak olyan tételt ismer el, amelyet előzőleg már meg­szavazott a képviselőtestület. Ez­zel a villamosművek költségvetését elfogadták. A Vízművek költség- vetését simán elfogadta a képvi­selőtestület, viszont a Mátravasut

Next

/
Thumbnails
Contents