Eger - napilap, 1936

1936-01-26 / 15. szám

10 FILLÉR Eger, XL V1L évfolyam 15. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 január 26, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi t PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGi EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Széchenyi htjain. Ma már egy évszázad messze­ségéből néz felénk Széchényi­nek, a legnagyobb magyarnak óriássá nőit alakja ■ minél mész- szebb megyünk borától, annál nagyobbá, hatalmasabbá válik előttünk • mindig közelebb és közelebb jön hozzánk, hogy itt maradt szellemiségével munká­jának folytatására inspirálja a nemzetet, de első sorban azokat, akiknek hivatása és kötelessége a nemzet jövőjének, életlehető­ségének, fennmaradásénak biz­tosítása. Ez az út ma a magyar falu felé vezet, amely tömegénél, el- hagyatottságánál fogva eliő sor­ban érzi gazdasági és szellemi hátramaradottságának felmérhe­tetlenül súlyos következményeit s kétségbeesett erőfeszítésekkel vergődik a mai élet kibogozha- tatlannak látszó össze-visszasá- gfiban, amelyet a termelési ágak dítzharmőnifeui működése, a gazdasági élet egyensúlyának felbomlása váratlan viharként zúdított védtelen életének csak­nem minden megnyilvánulására és védekező állásba szorította egyébként is passzív gazdasági tevékenységét. Ebben a magára hagyatottság­ban a halálra ítéltek zsibbadt aláltságával várja a reaoóeyte len holnapot, a bizonytaíao jő vöt, m«rt a segíteni akarókban már nem tud hinni, bízni, mert a múltban ezerszer és ezerszer csapták be kihasználva hiszé­kenységét, természetes őszinte­ségét. Hiszen ezer*zer és ezer­szer zengtek époszt hősiességé­ről, hűségéről. Paradicsomi jólé­tet, boldogságot, gondtalan meg- élhetést, főidet, utat, kutat, víz vezetéket, csatornát, nyugdíjat s ki tudná felsorolni azt a sok jőt, ásóit a hordóról, vagy a nép- szónoki tribünről egy-egy vá­lasztás alkalmával a sokszor is­mételt ígéretektől berekedt han­gon, hamis páthosszal, betanult gesztusokkal elrikáosoltak. Meg­váltó eszméket hirdető ál-apos­tolok, fálmüveltségű, bizonytalan exisztenciájű senkik keresték ke­gyét, támogatását, hogy a nép hite, bizalma ugró deszkája, el­indítója legyen közéleti pálya­futásuknak. Az a szakadék, s- me’y a múltban hasadt a falu és város közé, amely elválasz­totta egymástól ez intelligenciát és a parasztságot, az összeomlás után nemcsak hogy nem szűkült, de mélyebb és erősebb repedé­sekkel távolította el egymástól azokat, akiknek kéz a kézben kellett volna egymást erősítő szoros bástyaként a nemzet jö­vője, boldogulása felett őrködni, hogy közös erővel valósíthas­sák meg a nemzet egyetemes célkitűzéseit. Ennek a szakadéknak a betö­mése, eltüntetése a célja a Falu- szeminárium most meginduló munkájának, amely egy táborba hívja mndezoka*, akik a sors- közösség tudatával, a nemzeti érdek felismerésével akarják munkálni ás ápolnia közös múlt értékeit és hagyományait. Ön­kéntes) munkásait nem az érvé­nyesülési lehetőség fűti, nem jel­szavakkal és elkoptatott frázis­tömeggel indulnak erre az Út­jukra, hanem a bannsöjükből, a lelkűkből fakadó, segíteni akaró szeretettel, amely nem tesz kü­lönbséget ember és ember kö­zött és amelynek a legerősebb kapoccsá kell válnia ma gyár és magysr között. Hs a nemzet jövőjét biztosítva akarja látni, akkor — mint Szekfű Gyula Gyula írja -Három nemzedék a ami utána következik* című munkájában — <a magyarabb szellemiségnek mélyebben kell gyökereit bsboosátania az erők­höz, melyek egyrészt számlálha- taüan nemzedékek óta termelik ki a magyarságot — s mindig önmagukhoz hasonlót, amely a XI. században épp ügy magyar volt, mint a törők háborúk ko­réban s mint ma a keserves ba­kéban — s azon erőkhöz, me­lyek másrészt ebben az örök mozdulatlan magyar lélekben örök változás mozgását tartják feoD, a magyar kultúra korsza­kait hívják elő. Az erők egyik csoportját népnek, a másikat ha­gyománynak, történetnek nevez­zük. Az egyik mai formájában tükrözteti a magyar lelket, az ősi, változatlan szellemiséget, — csak meg kell kérdeznünk —de nem mindenkinek válaszol; csak le kell venni arciről a ráagga­tott rongyokat, bécii, budapesti, cigányom, gan!rys hivatalos ken dókét — de nem mindenkinek eng*di meg arcáról 1 venni a ▼annak korok, melyek nemze­déke még álmában sem pillant­hatja meg igezi szépségében, és százados hatalmában*. A falut megközelíteni, lelkisé­gét, hamisítatlan arcát felfedd mindig nehéz volt ■ ma száz­szor nehezebb, de akinek tiké­rül, oly értékeket talál benne, amelyek biztos zálogai az eljö­vendő idők nehéz megpróbálta­tásain valö győzelemnek. S az az ifjúság, amelyiknek sikerül ezt a kapcsolatot bensőségesen, őszintén megteremteni a magyar faluval, dicsekvés és öndícséret nélkül elmondhatja magáról, hogy jő munkát végzett. Nádor Béla dr. Az Érseklőpásztor újabb 600 pengőt adományozott az egri ínsógenyhítós céljaira Eger, január 25. Dr. Ssmreosányi Lajos pápai trőnálló, éreekfőpászter azokon a nagyértékű támogatásokon fe­löl, amelyekben székvárosa sze­gényeinek ügyét fennkölt szí­ve sugallatától indíttatva rend­szeresen részesíti, az idei rossz gazdasági év következtében meg- növekedett nagyobb ínségre vatő tekintettel külön segélyekből is segítségére siet ínségben szén­védő embertársainak. Egyház- megyei hivatala útján most ér- teeítette a Szegőnygondoző Bi­zottság elnökségét, hogy a téli ínságsegíté* céljaira 600 pengőt rendkívüli segélyképp an adomá­nyoz. Az adomány már meg is érkezett a azegénygoudoző hi­vatalhoz, amely a kapott összeg hovüfordításáról gondoskodik. Az űjabb támogatást népéielmezés- rn és készpénzsegítésre fordítják. fl gyermekvédelem nagyfontosságú kérdéseiről beszélnek a vasárnapi előadók a Fehérteremben Vasárnap az Egarvárosi Egy­házközség családvédelmi elő­adássorozatában a gyermekvé­delem elsőrendű fontosságú, ép psn ezért a legszélesebb körök­ben figyelmet érdemlő problé­máit fogják ismertetni az elő­adók. Az előadások rendjén va­sárnap a szokott időben és ha­lyen Kűrien Adalberta rendfa- nöknő lársadalmi és intézmé­nyes gyermekvédelem címen, Szentgyörgyi Gyula r. k. ig. ta­nító pedig Gyermekegyesületek jelentősége címen tart előadást. A műsoron a Kát. Legényegylet Kolping dalköre énekszámokkal szerepel. Megalakult a mátrafüredi üdülőtelep bizottsága Gyöngyös, január 25. A belügymiaiezter a múlt év­ben üdülőhellyé nyilvánította Máirafüredet. Ezzel a márafüredi nyaraló és villatulajdonosok év. k óta sürgetett kívánsága teljesült, mert az eddig rohamosan fejlő­dött nyaralóhely további fejlő­dését csak ez biztosíthatta. Az üdülőtelep szabályrendeletét most dolgozzák ki a vármegyén ás Györgyösön bioit alakult meg az üdülőtelep bizottsága, mely autonóm szerv és saját felelősségé­re intézi Mátraíüred dolgait. El­nökévé a belügyminiszter dr. Roth Andor rendőrtanácsost ne­vezte ki, slagjai lettek: a város részéről: dr. Puky Árpád pol­gármester, dr. Makrdnyi Gyula v. tanácsos, Deseő Dénes műszaki tanácsos és Török Miklós főerdő-

Next

/
Thumbnails
Contents