Eger - napilap, 1936
1936-08-30 / 138. szám
Eger, XLV1L évf. 138. szánt Ara 10 FILLER ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 augusztus 30. ELŐFIZETÉSI DÍJ Á FOST AI SZÁLLÍTÁSSAL EGT HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE T PENGŐ 10 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- ÍAKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 17«. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Maglnot erődök árnyékában Irta: Or. Fejér Béla A francia azovjet barátság virágzásának pompája ellenére is df bbsnetes viaszhangok kelteti ez európai sajtóban az a bír, hogy Franciaországban, a hadügyminiszter rendeletére, az óit időzd szovjet generálisok előtt megnyi o.ták e híres és rettegett M ginot erődök kapuit éa feltárták előttük azok minden titkát. Ismeretes, hogy évekkel ezelőtt készült el ez az erődvonal a francia—német határos, hogy a modern haditechnika minden pokoli vívmányával ellátva, szinte örökidőbre biztosítsa Franciaországot egy esetleges német támadás ellen. Mig- a Maginnot erődök megépültek, míg híre sem volt egy hitlerista Németországnak,úgyszintén egy •zoros francia—orozz szövetségnek. Ezek a földalatti «fellegváruk» csak egy gyalázatos bé* kediktatűra minden jogi és er- kö esi elvet felrúgó rémtetteinek eredményeit voltak hivatva örök időkre megtartani. Mert hiába jöttek létre 1925-ben a lccarnői egyezmények, a nyugateurőpai status quo biztosítására, a gall kakas érezte, hogy a nemzetközi bűnytények következményeit nem háríthatja el Looarnó sem (melyet már a jelen eizteu- dőben legázolt a történelmi erők harci szekere). S mióta a német birodalom egy, a világtörténelemben szinte páratlanul álló megújhodáson ment át, a ■ lecuriié», a biztonság beteges árnyéka a franciák lelkében óriási mértékben megnőtt és kitermelte az egész nyugati keresztény civilizációt létalapjaiban fenyegető orosz—francia katonsi szövetséget. S ma már a Mag- kot erődök pánoéltornyának árnyékában tárgyalják a francia és szovjet vezérkarok a közős haderők felvonulásának miként jét. A francia hadügyminiszternek fent említett rendelkezése mindenesetre világos fényt vet Franciaország álláspontjára, melyről fenyegetően tükröződik vissza az európai béke jövője. A tények ismeretesek. 1935 márciusában létrejött —letagad* hatatlanul németellenes irányzattal a franci?—orosz katonai szövetség. Erre Hiller felmondta a looarnői garanciaszerződéseket és úgy a rajnai demilitari- zált zónában, mint a fegyverkezés terén visszaállította a birodalom teljes cselekvési szabadságát. Ezután következett egy diplomáciai háború, melynek jel • lemzö állomásai voltak: Hitler 25 éves békejavallata ésFlandin minden reviziőt 25 évre kizáró eilenj&vaslata ! Ez azonban konkrétumokat nem hozott, hanem a döntést egy új looarnői megegyezés tervbevételével őszre halasztotta. S ez elé ez új megegyezés elé a fraccia ténykedések figyelembe vételével nem sok bizalommal nézhetünk. Francia- ország ma belpolitikaiig elvan gyengülve éa mindinkább a baloldali radikalizmus karjaiba kerül, melynek iráoyítőszálai! pedig a moszkvai Komintern világ- forredalmasítő vezérkara tartja kezében. A tavaazi francia választások, LéonBlum szereplése, kormányának száz százalékos szabadkőműves jellege éa a spanyol forradalom burkolt támo gatása világosan mutatják ezt. A francia szellem sokat adott az emberiségnek, de jelenkori ize* ! repléie csak destrukiívoek minősíthető. Gambetta köztársasága ma a politikai szétzüilőtt- ■égaek és a nemzetközi lelkűi- meretlenségnek példája. Mert Németország és vele együtt az egész nyugati kultúra igna- I gyobb ellenségének a szovjet- j nek teljes befolyás juttatása a francia politikai és katonai vonalvezetésre olyan tény, mely kizárja az európai béke előfeltételét jelentő német—francia megegyezés legszerényebb lehetőségét is. így Franciaország magatartása semmiesetre sem megnyugtató az európai béke szempontjából. Sőt ellenkezőleg! Ni- gyón közelfekvő a gondolat, bogy a francia belpolitika geny- nyedéiét külpolitikai téren prő- báiják majd levezetni. Pedig a megromlott gall vérnek, a szovjet közreműködésével, a nemzetközi vérkeringésbe való át- ömleiztése oly tény lehet, mely Spengler rettentő vízióinak teljesedését hívhatja életre. A francia—orosz frigy, mely pedig mint a jelenségek mutatják mindig erősebb lesz és mindiokább csak az ázsiai gőliát Eurőpaellenes terveinek eszközévé válik, olyen képet mutat, mely visszarettenti a jövőbe nézőket. Eger, augusttw 29. Megírtuk tegnap, hogy az ír- gilmasrend magyarországi tartományának főnőké a rend egri kórházában megüresedett sebész főorvosi állásra dr. Lendváry István irgalmain ndi szerzetes főorvost nnvezie ki Bud°p°i*ril. Az utolsó bárom évben mély pontra jutott Egerben a magán- építkezér. Még a jelentékenyebb javítási munkák is elmaradtak, a középítkezések pedig az átlagot izámltvB, egyáltalán számba sem jöhettek. Egerrel szemben más váró- tótban, ha a magánépítkezés vissza is esett, jelentékenyen emelkedtek a középítkezések ■ ezek juttattak megélhetést — ha nem is teljes mértékben — az építőipari munkásoknak és a középítkezések között nagy szerepei játszott az Orizégoi Társadalombiztosító Intézet. Szomorúan kellett tapasztalni, hogy az OTI különösen a fővárosban, de más városokban is milliókat fordított tartalékjából építkezésekre, azonban Egernek a milliókból alig jutott velami. Pedig Eger iparossága éppen olyan mértékben hozzájárul az OTI fenntartásához, minta többi város. Más várótokban nemoiak a székházét építette fel az OTI, hanem üdülőhelyeké*, bérházakat, telepeket emelt, Egerben pedig még a székházát is vásányákéban a francia—orosz katonai szövetség vörös palástján vetik a kockát a jövendő felet*, vásztjöalóan vágódik fel a mai nyomasztó és feszültségekkel teli nemzetközihorizonira a kérdést »Quo v di* Europa ?« Lendváry dr. egyedül a sebész- főorvosi állás betöltésére nyert megbízatást fis szeptember közepén kezdi meg működését a Berecz Fidél rendi tanácsos, perjel, kórházigazgató vezetése alatt állő, országos hírnek örvendő rolta. A vármegye és a város illetékesei honorálták azokat az érdekeket, amelyeket a bankok fusiói és izékhőzvásárlái által a polgárok tőkéinek, betéteinek megmentését jelentette. És ehhez a művelethez az iparosság és munkásság nehéz fillérei is hozzájárultak. Most, amikor az iparosság megélhetéséről van sző, mert nagyrészük egész nyáron át munka nélkül állt ■ uemosak télire nem tudta magát biztosítani, de még a nyár folyamán is nyomorgó t, kell, hogy az ; illetékes tényezők szociális szempontból ezeket az érdekeket is kellő mértékkel honorálják és teljes súlyuk latbevetőlével álljanak a mozgalom élére. Eger város épitöiparossága Joó Gyula ipartestületi elnök indítványára egy nagy gyűlés keretében foglalta össze panaszát és kérte, hogy befizetett filléreiből — most, amikor erre a legnagyobb szükség van — kapjon támogatást ugyanolyan mértékben, mint a főváros és más városok. Ügy határozott, felirattal forMifcor » M»einot erődök ér Szeptember közepén foglalja el állását az Irgalmasrend egri kórházának sebészfőorvosa egri bőrh*zb«n. Az egri építőiparossá^ az OTI építkezésektől vár munkaalkalmakat Az OTI választmánya vitéz Subik Károly, az Ipartestület Joó Gyula indítványára bérház építését kéri Egerben az OTI-tól
