Eger - napilap, 1936
1936-08-08 / 126. szám
1936. augusztus 8 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 8 Pál Károly divatáruháza az átépítés ideje alatt Ideiglenesen Széchenyi u. 20. A nyári vásár ideje alatt mélyen leszállított árak. A magyar népi lélek és az amerikai szellem érdekes megnyilatkozása lesz az International School of Art augusztus 15-i egri díszelőadása A budapesti művészvilág kitűnőségei lesznek az est előadói — Megkezdődött a jegyelővétel Több, mint fgy bét óta dolgoznak Egerben az International School of Art amerikai művász- iskola növendékei ■ mig nappal a stúdióban foglalatoskodnak, taoulnak kiváló magyar előadóiktól, este a Korosában vidám tárccal teszik kellemessé az egyébként csendes egri estéket. A művésziskola, mint már jeleztük, az idén is megrendezi □agy díizslöadáiát a Városi Színházban • előreláthatólag a múlt évinél is nagyobb sikerrel, mert az előadás műsorát hosszas elóiéíZÍtés u án igen érdekes szempontok szerint állították össze. Az előadás a magyar népi lélek és az amerikás szellem sajátos kifejezője lesz, az első részben régi magyar énekek és táncok kerülnek bemutatásra, míg a műsor második felében néger dalok és farmertánook adják msg az este sajátos ízét. Az előadás külső kerete is művészi szépségeket Ígér, mert a díszletek Pekáry Is’ván ős David | Ascherman, 8 két kitűnő tervezd keze alól kerülnek ki. A Szunyoghné Tüdős Klára hozzáértő rendezésében készülő előadáson a budapesti művészvilág kiválóságai szerepelnek: | dr. Molnár Imre, a Zeneművészeti Főiskola tanára, M. Hír Sári zongoraművész, Bordy Bella, Vera Ilona és Harangozó Gyula, az Operaház szőlőtáncoiai, de szerepel a műsoron a Thália Egri Sííojátsző Társaság is, amely Móra Ferenc Bäthhames játékát adja elő és az I. S. A. növendékei, akik a program amerikai részében működaek közre. Az előadás iránt, amely augusztus 15 én, este 8 órakor lesz, nemcsak Egerben, hanem Budapesten is rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik, úgy, hogy ajánlatos, ha az egri közönség minél előbb gondoskodik belépőjegyeiről. A belépőjegyek elővételi árűsítását már meg is kezdte DivL-czfcy Gyula Sséohe- nyi u*cal drogériája. Két súlyos autószerencsétlenség történt tegnap Gyöngyösön Gyöngyös, augusztus 7. Könryan végzetessé válható szerencsétlenséget okozott a GyöDgyös mellet i Szurdoipar- ion egy autós vigyázatlansága. Pável Mihály 35 éves soffőr a Szurdokparton haladt 442—AC jelzésű autójával. Messze előtte az országút közepén egy autó vesztegelt, amely valami defektus következtében állt le. Pávsl ki akarta kerülni ez autót, de abban a pillanatban mikor melléje ért, a másik autó is megindult bz űt jobb oldala felé, amerre Pável szabályosan előzni akart. A soffőr merész ívban kanyarította el becsijét, hogy az összeütközést elkerülje, ez autó azonban annyira laszorult az országút széléről, hogy egy fának rohant és teljesen összetört. A soffőrtiú'yos fej és belső sérülésekkel szállították be a gyö gyöű Alapítványi Közkőr- házba. Ugyancsak tegnep délután Gyöngyösön egy ismeretlen sütő elgázolta dr. Netkovits Miksa borti községi orvost és azután ovább robogott. A 42 éves orvos a P.sti úton akert átmenni a másik oldalra, mikor az autó elkapta. A szerencsétlen embar sűlyos madeccsc ont sérülést és belső zűződásokat szenvedet*. A mentők beszállították a gyön győsi Kőzkőrházba. A rendőrség erélyes nyomozást indított a lelkiismeretien gépkocsivezető kézrekerítésér *. * Eger Dióhéjban. 20 kép Egerről Kapható a Sajtószövetke zetben. — Minden előfizető negyedévenként lapunk hétköznapi számaiban 10 szóig két ingyenes kishirdetésre jogosult. Hat kilométeres új cseppkőbarlangnak kell lennie a Bükkben mondja Dancza János, aki két évi kutatás után rátalált a barlang folyosójára Eger, augusztus hó. Dancza János az egri városi múzeum kezelője, a Bükk hegység híres barlangkutatója a lillafüredi úttól mintegy 40 méter távolságban űj hatalmas cieppkö- barlaDg bejáratára bukkant. — A barlang, amely szakértői beci- lés szerint 5—6 kilométer hosszú, a Bükk feneíkja alatt terül el és feltárásához még nehéz és verejtékei munka szükséges. A Lillafüredi úton Egertől 24 kilométer távolságra a Háromkő hegy alatt van a bíjárat, a- melyet Rókalyuknak neveznek. Dancza János 37 éves most és ez a barlang lesz eddigi sikeres pályafutásának újabb állomása. 1929-ban dr. Kadics Ottokár fő- geológus mellett dolgozott és önálló munkájának első eredménye volt a füzérköi ős a tubalyuki barlang feltárása, a- melyet ínségmunha keretében végzett. A tubalyuki barlangban találták meg, mint ismeretes, 1932 február 27-én az első magyarországi Neender-típusű ősember maradványokat. Dancza János egyszerű ember és nagy •zakiudását a saját erejéből szerezte. Most az űj barlang feltárására fordítja minden energiáját és szerényen elhagyatva dolgozik már két év őta a bükki cseppkőbarlang felkutatásán. — A munkát egyedül kezdte meg és valósággal vakondok módjá ra a körmével kaparta ki az első köbméter földet. — Tudőiítónk felkereste őt a lillafüredi űl mellett lévő most már negyven méter mélységű folyosóval ellátott barlang-kapu előtt és Dancza a következőket mondotta szenzációs fölfedező séröl: 1933 ban vadorzók hívták fal figyelmemet erre a barlangra. Még abban az évben megkezdtem a kutatást a területtulajdo nos szatmári püspökség erdő- mérnökének, Lady Gézának támogatásával. Régebbi kutatásaim alapján azt sejtettem a barlang geológiai halyzetéböl, hogy az nem más miat ez Imókönek ez elődje, vagyis a jégkorszakban a Bükkfeniik csapadék vizének a levezetője volt. A pró- baásatáa igazolta föltevésein, amennyiben a barlang hátlő részében megtaláltuk a folyosót (vízlevezetőt), amely jellegzetes feleő szakaezu vízjáratnak felel meg, mert magas és keskeny. A barlangban lévő törmelék kúpban jégkorszaki fauna maradványaira bukkantunk. Rájöttem, hogy a kitöltésben lévő nsősz- kőkaviciokkel együtt a folyóvíz nagyobb távolságból sodorta ide azokat. A feltevés nem volt valószínűtlen, mert a zsombolyok (vízlevezető kürtők) fenekén ma is megtaláljuk a beléjük zuhant kisebb állatok maradványait. A barlangban talált csontok azonban olyan hatalmas állatokéi voltak, mint pl. a bölény, őriás gím, gyapjas orszarvu, őslő stb. Ahhoz, hogy ezek a hatalmas ál* latok a hegy gyomrába kerüljenek, hatalmas nyílású zsombolynak kell valahol lenni. Ekkor jutott eszembe, hogy a barlangtól légvonalban 1300 méterre nyilik a Bükk fensík leghatalmasabb kürtője, a nép által találóan »Feneketlen lyuknak* nevezett kiskőháti zsomboly, a- melynek a fölmérésénél 1929-ben közreműködtem. Ez a kürtő volt az a verem, amelyben a jégkorszak hatalmas állatai belebuktak és elpusztultak. Plauzibilisnek látszott a feltevés, hogy a Feneketlen lyuknak az általam feltárt barlangban van a feneke, aminthogy a barlang folyosójának szélesítésénél ez a napnál fényasebbn be is igazolódott az ott talált gyapjas orszarvu, ős- lő stb. maradványokkal, amelyek csakis ezen az óriási kürtön kerülhettek be a föld gyomrába. — Most tehát tárgyi bizonyítékok voltak kezembe arravo- □ atkozőlag, hogy végre nyomára bukkantunk annak a hatalmas cseppkőbarlangnak, amelynek felkutatására a legnevesebb szakemberek évtizedek óta buzdítják a turistákat. Első alkalommal történt, hogy csepkőbar- lang feltárására anélkül vállalkoznak a kutatók, hogy a barlangnak még a nyomát is látták volna. A helyzet tökéletesen az, minthogyha az Aggteleki ciepkö- barlangnak, a Jósvafőnél lévő, szinültig agyaggal tltömült víz- lejáróján át iparkodnánk az
