Eger - napilap, 1936
1936-08-06 / 125. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÁ6 1936. augusztus 6. polgármester, akinek gyönyörű nyári almái keltettek feltűnést, Fleischmann Henrik domoszlöi földbirtokot, aki az ű] szőlőfajtát, az Afui Alit mutatta be, és Fülöp Sándor egri termelő, aki pompás köriéket állított ki, részesültek a bírálőbizottiág egyhangú elismerésében, amelynek kifejezéséül megkapták a kiállítás okleveleit. De as egész k i állításon talán a legnagyobb sikere as egri cső- restnyepálinkdnak volt, amely most szerepűt először márkázva a nagy nyilvánosság előtt. A cseresznyepálinka lámpaláz nélkül állta az első nagy szereplést és kiválő zamatéval, erejével a szakértők oiodálatát vívta ki, — annak ellenére, hogy még egészen friss árú volt és nem érhetett ki kellőképpen. Tény, hogy a kiállított, mintegy két liter mennyiségű ciereszoyepi- lioka hihetetlenül rövid idő alatt Gyöngyös, augusztus ő. Gyöngyös város képviselőtestülete kedden délután rendkívüli közgyűlést tartott dr. Puky Árpád polgármester elnökletével. A közgyűlés nagy szótöbbséggel elvi jelentőségű határozatot hozott, amelyben az Orczy kastély és a park megvásárlása mellett foglalt állást. A határozat meghozatalát hosz- szu vita előzte meg. A vétel ellenzői közül elsőnek Budai Ferenc képviselőtestületi tag szólalt fel. — A park és a'kastély megvásárlása véleménye szerint nem szerencsés gondolat, mert a város esztendőkre igen súlyos mértékben kötelezi le magát, holott sokkal szükségszerűbb közfeladatok megoldását sürgeti az idő. Uialt a külső városrészeken megoldásra váró feladatokra, az úgynevezett érsekföld mostoha útviszonyaira, ebban a városrészben a közmüvek hiányára, a belső Mérges szabályozatlan volta miatti lehetetlen közegészségügyi állapotokra s arra, hogy ezeknek az égetően szükséges problémáknak a megoldása költségvetési fedezet hiányában húzódik egyik esztendőről a másikra. Szabó Jágő képviselő szintén a vásárlás ellen szólalt fel. A város olyan horribilis terheket vállal magára, amelyeknek teljesítése közvetve feltétlenül az adófizető polgárok vállaira hárul. A kamatterhek, a fentartási terhek nyolo-tlzezer pengővel meghaladják majd évenként azt a tizenkétezer pangönyi összeget, amelyet a város a villanydíj felemelésével nyer. Ez pedig eltűnt a szakértői gyomrokban. A szíaes, egészséges és művészi érzékkel összeállított kiállítás a Miskolci Hetet megnyitó Bornemissza Géza iparügyi miniszter figyelmét is felkeltette ét a miniszter hosszú időt töltött a hevesmegyei gyümöloiök termében. Külön gratulált a miniszter azért az eleven csendéletért, amelyet Török Imre gyű- ■nölcitermelési intéző rendezett össze hatalmas keretben heves- megyei dinnyéből, Rollmann János egri lemezgyári igazgató hamvas őszibarackjaiból, Braun Károly polgármester szépen fejlett almáiból, a tleischman féle Afus Aliból és egri bikavérrel telt üvegből. A kiállítás tehát ismét dicsőséget hozott a hevesmegyei termelőknek és ezek a sikerek alkalmasak lesznek arra, hogy újabb lendületet adjanak a gyümölcstermesztésnek. a pőifedő felemelését eredményezi. A városok külföldi függő köIosönein8k közeli rendezésével a városnak e tartozások évi annuitásának a fedezésére a legközelebbi időben sokezer pengős tételeket kell majd a költségvetésbe beállítania, ez ismét a pőtadó emelését teszi szükségessé. Páter Htrmann Hermenegild szent ferencrendi tartományfőnök: Az ingatlan megvétele egyszerű ingatlanoséról jelent, a- mely nem fenyegeti veszedelemmel a város háztartását. A vásártér parcellázását kell sürgősen megoldani, hogy a tőketörlesztés minél előbb minél nagyobb mértékben legyen esz- kőzö hető ős ekkor a város megmenekül a kamatterhek nagyságától. Üzletnek a vétel igen megf.lelő, a város rá nem fizethet. Nagy Ferenc ugyanilyen szellemben kelt a javaslat védelmére. Dr. Puky Árpád szólalt fel útdíjára: A nemzetet, a várost — mondotta — csak nagybitű emberek vihetik előre. Hit nélkül nincs alkotás. A vételt szigorú üzleti szempontból ezerszer átgondolta és úgy találja, hogy az a város érdekében áll. Megmenti egy húszezer pengős beruházástól, amit üvegbáz felállítására kellene fordítani, elejét vágja annak, hogy a vásártér parcellázásánál a konkurrenoia a várost súlyos anyagi károkkal sújtsa. A vétel a várost egy hatalmas, szerinte eléggé fel nem becsülhető érték birtokába juttatja, ura lesz egy országos viszonylatban is számottevő épületremeknek, s hű marad azokhoz a tradioiőkhoz, amelyek a város nak a bárdi családhoz való évszázados jőviszonyát jellemzik. A vételt a város polgárságának és r város érdekében állónak Eger, augusztus 5. Az Országos Erdészeti Egyesület háromnapos miskoloi kongresszusának résztvevőt, százötven szakképzett erdész és igen sok erdőbirtokos, hétfőn tanulmányi kirándulást rendeztek az érseki erdészet megtekintésére, báró Waldbott Kelemennek, ez Egyesület elnökének vezetésével. Az Erdészeti Egyesület keresve sem kereshetett volna alkalmasabb gazdaságot a tanulmányozásra, mint ezt a harmincezer holdas, nagyszerűen felszerelt és a korszerű gazdálkodás elvei szerint irányított erdészet, emüy vitéz Subik Károly pápú pralátus, jószágkor- mányző örökké nyugtalanul és frissen kutató szelleme nyomán rövid pár év alatt az érseki gazdaság legtekintélyesebb jövedelmi forrásává lett, nem ctupán erdészeti részében, hanem a rajta létesített mellékhaszonvé- telek folytán. Szinte varázspálcával dolgozik itt az ötlet és a tudás — volt a szakértő erdésztársadalom hatalmas táborának véleménye, akik meg'megújuló csodálkozással szemlélték a gazdaság erdészeti és mezőgazda- sági üzemeit. Az erdészek délelőtt 10 órakor érkeztek az erdőterület határára, ahol az erdészet kiváló szakképzettségű vezetője: Ur- bánfy Ignác erdőtanáctos és munkatársai: Léman Ferenc és Vendel Ferenc erdőmérnökök fogadták őket. Innen a társaság a felsőtárká- nyi Sziklaforráihoz tért, ahol a közigazgatási hatóság nevében dr. Szabó Gyula, az egri járás főszolgabírója üdvözölte keresetlen szavakkal az ország minden részéből összegyűlt erdészeket. A szikieforrásnál Urbánfy Ignác erdőtanássos tömören ősz- szefoglalt szakszerű, egyben élvez ates ismertetést olvasott fel az erdőgazdaságról. Előadta, hogy a harmincezer holdas erdészet Hevesvármegye területén fekszik és a felnémeti, feliőtárkányi, gyöngyössolymosi és egerbaktai erdőgazdaságra oszlik. A birtok tiszti létszáma 6, altiszti személyzete 50 állandó szakképzett altiszt és 10—15 tartja, azért vállalja a felelősséget. A képviselőtestület elvben nagy szótöbbséggel a kastély és a park megvásárlása mellett foglalt állást. erdőőr gyakornok, akiknek fizetésé t dr. Stmreosányi Lajos ériek vitéz Subik Károly pápai prelátus javaslatára a régi természetbeni rendszer helyett 1931-ben kész- pénzfizetésre változtatta át és fizetési osztályok szerint fokozatosan emeli. Az erdei főfaasználatl terület az üzemtervek szerint 310 hold, fatömege 42200 köbméter, az elöhasználati fatömeg pádig 10 ezer köbméter. Mindkét fameny- nyiséget házilag mű és tűzifára dolgozzák fel. Az uradalom óriási adó ős kegyúri terhei a nehéz gazdasági viszonyok bekövetkezte után arra indították az uradalom vezetőjét, hogy minden lehetőséget kihasználjon ői minden értéket kamatoztasson. így növekedtek meg az erdei mellókhaszonvótelek, mint például az erdei legelők, amelyek a mezőgazdaság ős személyzet állatainak táplálására szolgálnak, a rétek, amelyeknek évi fűtermése átlag 3 ezer mázsa szénB, Az utolsó években az erdőgazdasághoz tartozó, de mezőgazdasági művelésre kellőképen fel nem használható szántóföldeket gyümölcsösökké alakították át. Eddig mintegy 80 hold gyümölcsöst telepítettek fajaiméval és fajoieresznyével. Az erdei szamócát és málnát tyiivános árverés útján értékesítik. A vadászat ugyancsak szép mellékjövedelmei hajt. Evenkinl elejtenek 30—35 Bzarvasbikát, 90— 100 szarvastehenet, 50—60 őzbakot, ugyanannyi sutát, 50—60 vadsertést, 6—800 nyulat, 100— 120 fáclnkakast és 5—600 foglyot. A szénégetőiből legnagyobbrészt saját szükségletét fedezi az uradalom. A mész égetés évente 350—490 vágón meszet ad. Az uradalom igen jő minőségű andezit bányákkal rendelkezik, melyeknek egyik részét az államnak, másik részét nagyobb magáncégnek adták bérbe. Az utóbbi cégnek az uradalom elvállalta a kitermelt 5—6 ezer vagoa kőnek az erdei klsvasűton történő bérszállitását, ügy, hogy az 51 kilométeres erdei vasútüzem önmaga tartja fenn magát és az uradalom szállításai már semmibe sem kerülnek. A Barva völgyében felfedezett kaolinbánya, Gyöngyös képviselőtestülete elvben elhatározta az Orczy-kastély és park megvételét Az országos erdészkongresszus tagjai nagy elragadtatással járták be az egri érseki uradalom erdőgazdaságát Egerben fejeződött be a kongresszus kirándulása Szakértői vélemények példaként állítják az érseki erdőt a magyar erdőgazdaságok elé
