Eger - napilap, 1936

1936-07-26 / 119. szám

Ma ötven százalékos színházjegy-utalvány!

*»*10 FILLER

Eger, XL VII. évf. 119. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 július 26,

ELŐFIZETÉSI DlJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPBAi I PENGŐ BO FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE T PENGŐ §0 FILLÉR.—EGYES SZÁU ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- V AKAR ÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.658.

SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD' SZINT 3. SZÁM. - TÉLEFON: 11. KIADÓ’ HIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TÉLEFON: 322.

WolH Károly.

Talpig férfi volt él talpig magyar. Nem a honfoglalókkal jött erre a földre, a neve német név, de a jelleme, munkája, élete magyar volt. Gaaládja hatazáz éve él ezen a földön a Wolff Károly egyéniaégében, célkitüzéaeiben as igaz magyar tipuaa magaao- dott ki.

A bírói paláatot tette le, hogy a politikui azónoki dobogójára lépjen, de a politikában ia a bírói tárgyilagoaaág éa emelkedettaég fegyvereivel harcolt. Fanatikuaa volt az elveinek, mert meggyö- ződéaét a bírói mérlegen egyen- aulyozta ki. Harcoa volt, aki egéaz életét belevitte a harcba.

Politikája a keresztény náció- naliata politika volt a ezt a politikát mindig önzetlenül, mindig meggyőzódéaea hittel vívta.Nagy alkotáaa, a «kereaztény Budapest», amely ma ia él éa fejlődik az általa megazabott irányban, beleírta nevét a történelembe. ö azervezte meg ennek a millióa világvároanak millióé népét a kereaztény nemzeti gondolat azolgálatára a pártja az ö irányítása mellett építette fel a vörös romokból a keresztény új világ Budapestjét.

Szerette hitét, szerette hazáját éa szerette Budapestet — mondotta róla a gyász első óráiban Ciilléry András éa valóban nehéz lenne Wolff Károly élete munkájáról rövidebb, jobb öiz- azefoglalást, találóbb jellemzést adni. Wolff Károly erőa kérész- tény hitével éa kemény, kitartó jobboldali harcaival mindig a keresztény éa nemzeti új Magyarország felépítésért küzdött a a gondolatnak, amelyért egéaz mellel állott ki a porondra, fellegvárává tette szeretett városát, Budapestet.

Ha visszanézünk két évtized távlatába, csak akkor látjuk igazán, mennyi hit, ciüggedéat nem ismerő kitartás, mennyi bátorság, erő éa mennyi munka kellett ahhoz, hogy Wolff Károly ciak körvonalazza ia, ciak hirdesse ia célkitűzéseit. Nem hogy megvalósítsa. És ő vállalkozott a majdnem lehetetlenre, állandó lobogóéban tartotta a szalmalángot, megteremtette a keresztény Budapestet.

Nagy csatákat vívott, körülötte hullámzott talán legjobban és legingerültebben a politika sok gyűlölködő szennye és Wolff Károly mégis tisztán maradt. Nem ért fel hozzá a rosszindulatú kicsinység, ö maradt szálfa egyenesen és mocioktalanul, a keresztény nacionalista gondolat és cselekvés tiszteletet paratciolő vezére, irányítója.

Maga a jobboldali eszme megszemélyesítője volt ő, aki bátran és hangosan akkor is hirdette, munkálta keresztény magyar céljait, amikor sok helyütt

az opportunizmus szordioőt tett a hangra, sőt a célkitűzésekre is. És mégsem voltak ellenségei. Csak ellenfelei, akik félték ugyan, da becsülték, tisztelték. Mert tudták róla még a túloldalon is, hogy igaz ember.

Woltf Károly halála nagy, nagy vesztesége a magyar közéletnek. Sírjánál megindultan gyászol a nemzet a vigasztalást csak abban a bizakodásban nyer, hogy Wolff Károly tanítása, keresztény nemzeti szelleme tovább fog élni és erősödni.

Ünnepélyes külsőségek között szentelték lel csütörtökön a gyönyörű, modern Szent Vlnce-kérkázat

— Ebben a kórházban az irgalmas szeretet uralkodjék — mondotta avató beszédében Keller Lajos tartományi igazgató

Eger, július 26. I

Nagy és megható ünnepe volt I csütörtökön a Szent Vince apáca- rend magyarországi tartományának. Ekkor avatták fel a rend nagy áldozatkészségéből újjáépített egri Szent Vince kórházat, amely modern épületével örökké fogja hirdetni a rend tagjainak emberbaráti szeretetét, a betegek, nyomorultak iránt mindenkor tanúsított irgalmas áldozatkésziégét. Da ünnep) volt ez a nap Eger városának is, amely a régi vároii kórházat a Szent Vinca apácák tulajdonába bo- osájtotta s ezzel a határozatával lehetővé tette, hogy a város egy korizerű követelményeknek megfelelő, gyönyörűen berendezett újabb közegészségügyi intézménnyel gazdagodjék.

Csütörtökön délelőtt 10 órakor megnyíltak az új kórházépület kapui az érkező vendégek elölt. Megjelentek erre az alkalomra a vármegye és a város köz- igazgatási és közegészségügyi hatóságai, a társkőrbázak kiküldöttei ős nagyszámú előkelő közönség.

A szentelést Keller Lajos tartományi igazgató végezte nagyhatású beszéd kíséretében.

— Amikor először állok Eger megszentelt földjén — mondotta — eszembe jutnak egy gyermek-, koromban tanult vers első sorai:

Ide illik a szent kereszt, ide illik a kápolna, — és örömmel gondolok arra,bogy a krisztusi szeretetnek állítottak itt ma templomot. Ez a kórház a török idők őta áll, később Kováts János nemes alapítványából bővült és Györgyényi Ignác lelkes gondoskodásából gyarapodott. Amikor pedig ez igények nőttek, a város megbecsülő szeretető hajlandó volt átadni a Szent Vinca nővérek tulajdonába. Hála az Érsekfőpásztornak, aki ezt az átedást elősegítette, Trak Géza polgármesternek, aki jelentős szerepet játszott az átírásban, köszönet Eger város képviselőtestületének, Dutkay Pál érseki bslynöknek, a kórház bizottság elnökének, aki indítványozta ezt fis Petro Kálmán dr. országgyűlési képviselőnek, aki önzetlen buzgőaággal segített a terv megvalósításában. A Szent Vince nővérek áldozatkészsége, az Ér- sekfőpásztor megértése — aki kedvezményes áron juttatott a- nyegot az építkezéshez, s a hatóságok támogatása tette lehetővé, hogy ez az épület felemelkedjék, de köszönet illeti a Nagy testvéreket, akik tervező szellemüknek legjavát adták, a munkásokat, akik fáradhatatlanul dolgoztak.

— A kórház homlokzatán Szent Vinoe neve áll s előttem

most megjelenik a szeretet XVII. századbeli nagy apostolának alakja. Milyen jő volna, ha ez a szeretet minden vonatkozásban át tudná hatni a világot. Mert vannak ugyan, akik jót tesznek, de ugyanakkor kilopják a hitel a szivekből, gépesítik a testet, de megölik a lelket éa krematóriumok építésével tetőzik be ezt az egészségvédelmet. A Szent Vinos-szellem azonban leszáll a társadalom nyomorultjaihoz, a- mikor a közösség már elhagyja őket, leszáll a börtönök lakóihoz és fehér ágyat vet nekik, lelket, reményt önt beléjük, felkarolja a gyermekeket, akiket az anyai szeretet is elhagyott.

— Ebben a házban uralkodjék az irgalmas szeretet, amely építeni törekszik ős életet akar, mert vannak — Istennek hála — olyauoK Is, akik Krissiu« Téréből szívják magukba a szereteted Ez az épület legyen menedéke, üdülőhelye a szenvedő egri polgárságnak és szolgáljon a lelkek megújítására és a város díszére.

Az avató beszéd után Braun Károly polgármester emelkedett szólásra éa meleg szavakkal köszöntötte a megjelent tartományi főnöknöt. — Á városi hatóság — mondotta — éppúgy, mint minden polgár, mindig a legnagyobb tisztelettel tekintett a Szent Vince-apácák, a szürke- nénikék munkásságára. Már Bar* takovios érsek idejében együtt dolgozott a város az irgalmai nővérekkel, míg legutóbb a képviselőtestület Dutkay Pál érseki helynök indítványára állátta, hogy ők a legalkalmasabbak a kórház vezetésére. Eger képviselőtestülete örömmel adta át tulajdonukba a kórházat és nem csalódott, mert a Rend ember- feletti munkával, példátlan áldozatkészséggel ilyen gyönyörű épületet emelt a közegészségügy szolgálatára. Hála és elismerés legyen ezért a Rend tartomány- főnöknöjének és minden tagjának.

— A továbbiakban üdvözölte a polgármester az orvosi kart, majd — mint mondotta — kedves kötelességet teljesített, amikor átnyújtotta Zorkő Gertrud Zita nővérnek a kormányzó kitüntetését. Zorkő nővért ugyanis