Eger - napilap, 1936

1936-07-07 / 108. szám

*a sa. r% Egerf XLV1I. év/. 108. szám ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 július 7, 1LÖFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ SO FILLÉR.—EGYES' SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 17*. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Szmrecsányi Miklós dr. emlékezete az Érsekfőpásztor legújabb pásztorlevelében Dr. Szmrecsányi Lajos érsek- föpáiztor most kiadott pásztor- levelében teltvéri izeretettöl át­hatott hangon emlékezik meg Simrecsányi Mikiéi dr.-nak Eger él az egri egyházmegye műem­lékeinek feltéráia éi megőrzőié terén elért nagy eredményeiről ■ a buoiű megható izavaival állít emléket az elköltözött, ize- retett teitvérnek. A páiztorlevél ezeket mondja : Az Egyházmegyei Egyház- művéizetiBizottiág nagyérdemű elnöke: Dr. Szmreoaányi Miklői ny. miniizteri tanácioi, hőn ápolt valláiának vigaszával megerő- lítve, elköltözött az örökkévaló­ságba, alig pótolható nagy űrt hagyva hátra. A művéczet ize- relmétől megihletett lelke elizállt közülünk, ciak a főszékesegyház sírbolljában nyugvó teteme ma­radt állandó emlékeztetőül arra, hogy érdemei közpályájának le­zárása után megpihfnéire szol­gáló idejét ritka önzetlenléggel annak szentelte, hogy a lelkében elolthatallanul lángoló művészet- ■zeretet a hazai közügy ■ kivált egyházmegyénk javára minél jobban gyümölcsözzék. Fárad­hatatlanul búvárkodott a hazai múlt legszebb korszakainak he- gyomár y aiban,feltárta legkiemel­kedőbb történeti nagyjaink életéi és tevékenységét, hivatott írói tollával a jelen irányítására s a közhála felébresztésére. A múlt értékes alkotásai iránt szsretetet, megbeciüléit terjesztett széles körben és kimerülésig fárado­zott azok fenntartása érdekében, amely téren jelentékeny ered­ményeket sikerült elérnie. Nagyra kell értékelnem azt az önként felvállalt munkáját, me­lyet nagybecsű gyűjteményeink szakszerű rendezése, leltározása, gyarapítása, kezelésükre vonat­kozó szabályzat szerkesztése ál­tal kifejtett ■ mindannyit meg­ismertetni tanulságos értekezé­sek és kalauzok közrebocsátá­sával fáradozott. A művéizet minden ágára ki­terjedő alapos tudás és szere­tet; ennek szolgálatában tanúsí­tott lelkes buzgalom állván az ő személyében előttem azon idő­ben amidőn a Pápa ö Szentsége a aűkincsek és alkotások fenn­tartására és gondozására vonat­kozó nagyjelentőségű encikliká- ját közrebocsátotta ; a pápai ren­delkezéseknek egyházmegyénk­ben való foganatosítására leg­megfelelőbb előfeltételnek kellett tekintenem ezt, hogy az alakuló egyházművéizeti bizottság ve­zetése az ő kezébe tétetik le, a- mire nézve hozzáintézeti felké­résedet készségesen teljesítette s megismerve az enoiklikának a mi viszonyainkra is üdvösen ki­ható nagy értékét, azt magyar szövegben az életbeléptetést elő­mozdító értékes javaslataival együtt rendelkezésemre bocsá­totta, mely munkálatát előter­jesztésem alapján a püspöki -kar a további eljárás alapjául elis­merés nyilvánításával elfogadta, s közös elhatározással az egy­házmegyékben kőzzététette. Erén alapvető munkája uián az egyházmegyei templomok emelésére, fenntartásán, díszí­tésére s felszerelésére vonatkozó önzsí tervezetek az egyházmű- vészeli bizottságban az ö irányi­adé szaktekintélye mellett tár­gyaltattak s nagyrészt sajátkezű, minden részletre kiterjedő véle­ményei előterjesztése alapján nyertek egyházhatősági elinté­zést, melynek végrehajtását több esetben személyesen ellenőrizte. Tevékenysége azonban ebb3n nem merült ki, lelkesen dolgo­zott azon, hogy az ország ki- lencszázados jubileumán, feliárt műemlékeivel Eger méltó sze­rephez jusson; s amit különös hálával kell kiemelnem, az egy­házművészet köréből tariott elő­adásaival felköltötte levitáink­ban a műkinosek és műalkotá­sok iránti szereteti és megbe- Ciülőst, biztosítani kívánva ezzel a jövőt. Mindezzel méltóvá tette ma­gát arra, hogy emléke az egy­házmegyében megőriztessék. Engem, ki benne nemcsak min­denkor készséges a kiváló ké­szültségénél fogva felette érté­kes munkatársat, hanem szere­tetteljes jő testvért vesztettem, halála mélyen lesújtott. Fájdal­mamban enyhületet nyújtott szeretett papságom megértő rész­véte, melyért fogadják ezúton benső köszönetemet. Három év múlva sor kerülhet a vízdíjterhek csökkentésére Egerben Eger város közönsége az or­szág legdrágább vizétfogyaszlja. Érthetően nagy várakozásokat fűz tehát ahhoz a korábban ho­zott képviselőtestületi határo­zathoz, amely szerint a vízórák felszerelése után várható évi 40 ezer pengős árammegtakaritást a vízdijterhek csökkentőié for­májában kell a közönségnek visszaadni. A háztulajdoni érinti elsősorban ez a határozat, mert annak jelentene jelentős teher- csökkenési a vízszolgáltatások leszállítása, amelyért a vízveze­ték felszerelése óta kilátástalan küzdelmet folytatnak a házbir- tokoiok. Van e hái valami re­mény arra, hogy a háztulajdon ilyenképpen legalább kis rész­ben felszabadul a ránebezőmár- már kibírhatatlan terhek nyo­mása alól, s ha igen, mikor ke­rülhet sor a vízdíjak mérsék­lésére, hiszen a vízfogyasztás ciökkenőse valóban kimutat ható, az így nyert megtakarí­tás is jelentős nyereségtétel. Amint munkatársakkal ille­tékes helyen közölték, a vízdíj­terhek csökkentésére hozott kép­viselőtestületi határozat ma is érvényben van. Hogy mindez- ideig a határozatnak a gyakor­latban nem lehetett érvényt sze­rezni, annak oka az üzemeket terhelő súlyos adósságokban ke­resendő. A csatornázás és a sav- talanító egy millió pengős ter­heiből az üzemek már 600 ezer pengőt kifizette^ a még fenn­álló 400 ezer pengőt fokozatosan törlesztik. Jelen költségvetési évben a tervbe vett 40 ezer pengős meg­takarításból ugyan csak 30 6zer pengőt lehet elérni, de a jövő esztendőben már elérheti a 40 ezer pengőt, három év múlva pedig az összes terhek amorti­zálódnak a megtakarítások be­állításával. Ilyen módon a városi háztartás egyensúlyát az üzemek hozzájárulása nélkül biztosítani tudják, amire a mai helyzetben tudvalévőén a város egyeilen jö­vedelmező objektuma: a gépüze­mek nélkül gondolni sem lehet. A gépüzemeket terhelő egyéb városi terhek és garanciák fo­kozatosan szintén likvidálődnak, úgy hogy három év múlva, te­hát 1939-ben sor kerülhet a víz­díjak leszállítására. Pusztító árvizek Gyöngyös környékén, Ítéletidő és jégverés Tiszafüred vidékén Szombatra virradóra hatalmas felhőszakadás volt Gyöngyösön. Reggel három órákkor kezdett ömleni az eső régen látott ha­talmas bőségben és szakadt egész reggel nyolo óráig. A fel­hőszakadás méreteire jellemző, hogy 68 mm esőt mértek ez alatt az öt óra alatt, tehát erre az országrészre eső körülbelül 600 mm évi esőmennyiség több mint egy tizedréize ömlött le valósá­gos patak formájában ezen a hajnalon. A hatalmas felhősza­kadás megduzzaiztotta a pata­kokat: a város közepén folyó Nagypatakban felénél jóval ma­gasabb volt a vízállás, a Durán- dában a kerítések falát nyal­dosó vízár rémületet is okozott, komoly kárt azonban ez a mély medrű patak nem tett a város­ban. A gyöngyöiiolymoii gaz­dákat azonban már megkárosí­totta, mert igen sok fát hordott le a víz az erdőről és sok meg-

Next

/
Thumbnails
Contents