Eger - napilap, 1936

1936-07-05 / 107. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÄG 1936. július 5 ködéle, szakértelme nyomán él- talánoi megbecsülő* övez, aki tekintélyt képvisel a versenyzők előtt, S ehelyett mi történt pél­dául az Egert közvetlenül ér­deklő aranyérme s cioportban, amelyben az Egri Polgári Dal­kör ii versenyzett? A pódiumra egymásután felállott 22 dalárda mindegyike kutatva kérdezőskö­dött jobbra-balra: kik voltak a zsűri-tagok? Mert a nyilt erké­lyen helyet foglalt ítélő-birák egyikét sem ismerték fel, igen fiatalkorú, ismeretlen urak vol­tak. Senki sem vonja kétségbe zenei készültségüket, utólagos érdeklődések után kiderült, hogy mindegyikük diplomás szakem­ber, de csak tegnap, vagy teg­nap előtt kerültek ki zenei ta­nulmányaik padsoraiből. Lehet­nek igen tehetséges emberek, le­hetnek jeles diplomáik, de nem lehet még olyan élet-tapasztala­tuk, ami predesztinálja őket a százféle összetevőből alakuld fér- fikari-teljesüményeknek eszté­tikai és kritikai megítélésében megfellebbezhetetlen ítélet ki­mondására. A dalosok ezreinek utólagos megdöbbenése kíséri az ő szerepeltetésüket, ök sem­miben sem hibázhatők, bizonyá­ra legjobb lelkiiimeretük szerint ítélkeztek, — de hibázott a ren­dező szövetség, amikor életpá­lyájuk küszöbén állő embereket bízott meg ilyen fontos bizalmi pozícióval. Mit mondjunk még az egrie­ket ért látszólagos eredményte­lenségről ? Nem hivatalos, de megítélésünk szerint igen tekin­télyes szakértő hallgatók, sőt erős versenytársak véleménye szerint is zeneileg teljesen kifo­gástalan, tisztán zengő, lendüle­tes, belső hévtől átfűtött, művé­szi előadás volt az éneklésük. Látíuk papiroson a legfélelme­tesebb ellenfelünk mind a 22 da­lárdát végighallgató, zeneileg képzett megbízottjainak feljegy- zéseit, melyben bz öt elsőnek vélelmezett helyezett között sze­repelünk. Jellemző a zsűri ítéle­tére, hogy ezen öt közül egyik sem került a hivatalos helyezet­tek közé. Általános megdöbbe­nést keltett, hogy az évek hosz- ■zű sora őta élen haladé, fegyel­miig, zeneileg egyaránt pompá­san szervezett Besekdrt önkép- eőegylet dalárdája is kiesett a helyezettek közül, sőt ennek leg­erősebb ellenfele, a Dunakeszi Máv. Műhely «Magyarság« Dal­köre is, pedig minden előzetes számítás szerint a kettőnek pár­viadalában dőlhetett volna el az aranyérem sorsa. Nem kétséges, hogy e két nagyon erős egyesü­let a lehető legjobbat produkál­ta. Ha velük együtt közős sors érte az egrieket: semmi okunk sincs szégyenkezni! De hibás a rendszer mindenesetre, amelyik ilyen dalárdákat egy nívóra eüly­lyeszt le bz egyazon csoportban leggyöngébb teljesítményt nyúj­tó dalárdával, amely ha netalán száz hibát is elkövetett, ha tíz­szer meg is akadt énekében, ha talán egészen össze is zuhant, — ugyanazon easlékplakettel — nesze semmi, fogd meg jól! — utazhat vissza otthonába, ahol hetekig magyarázhatja az elége­detlen laikus érdeklődőknek a sikertelensége sok okát. Bízunk benne, hogy ezt a sok keserűséget és országos felhábo­rodást kiváltott «űj< rendszert mihamarább fel fogja váltani egy még «újabb«, amely végre meg fogja nyugtatni a dalos- közvéleményt és vissza fogja ál­lítani a most nagyon megren­dült bizalmat. Mi, pedig, egri dalosok, még sem bízzuk magunkat a szeren­csére, hanem dolgozuok tovább, lelkesedéssel, törekvéssel, kitar­tással a magyar dalosügy ma­gasabb művészi ideáljai felé, — a nemzeti kultúra és Eger köz­művelődésének szolgálatára ! (H. Z.) Felvétel az egri érseki jogakadémiára. Az egri érseki jogakadémián az 1936—37. tanév I. szemeszterére szóló beiratkozások 1936. szeptem­ber hó 1-én kezdődnek és 12-én végződnek. Azok a jelentkezők, akik késedelmüket alapos okkal igazol­ják, esetleg utólagos beiratkozásra szeptember 30-ig nyerhetnek enge­délyt. Beiratkozni azoknak, okik még nem voit'ik hallgatói r*2 eg*i érseki jogakadémiának, csak en­gedéllyel lehet, amelyért írásban kell folyamodni. A felvételi enge­délyt kérő folyamodványokat 2 P okmánybélyeggel ellátva 1936. aug. hó 1 — 31. között kell benyújtani a jogakadémiai quaesturában. (Eger, Líceum.) Minden folyamodónak a következő eredeti okmányokat kell folyamodványához csatolni: 1. Születési anyakönyvi kivonatot; 2. középiskolai érettségi bizonyít­ványt, más főiskoláról jövők részé­ről leckekönyvet és távozási bizo­nyítványt ; 3. megfelelő erkölcsi magatartás­ról tanúskodó s a nemzetliüségre is kiterjeszkedő rendőrhatósági, illetve elöljárósági bizonyítványt (a vala­mely hazai középiskolában a múlt félév végén letett érettségi bizo­nyítvány alapján felvétetni szándé­kozók részére ezt a bizonyítványt a középiskola igazgatója állítja ki) ; 4. közbatósági bizonyítványt a szülők vagyoni helyzetéről, állásá­ról, foglalkozásáról, illetőségéről és arról, mióta laknak jelenlegi lakó­helyükön, azelőtt hol laktak és mi­vel foglalkoztak; 5. ha a folyamodó badiárva, er­ről szóló hatósági bizonyitványt, ha pedig a folyamodó atyja karctéri szolgálatot teljesített, a Károly-csa­patkereszt elnyeréséről tanúskodó igazolványt; 6. azok, akik legalább egy éven át mint karpaszományosok katonai szolgálatot teljesítettek, ezt a tényt csapatparancsnokságuk bizonyívá- nyával tartoznak igazolni. Szegénysorsú, kiváló szorgalmú, jó előmenetelű s kifogástalan maga­viseletű hallgatók 25 %-os, 50 %'os és 75 °/n-os tandíjkedvezményben részesülhetnek; a minden tekintet­Eger, július 4. Mikor pár héttel ezelőtt haza­hozták Aradról Lenkey János honvéd tábornok hamvait, in­dítvány érkezett városunk kép­viselőtestületéhez, melyben töb­ben ezt kérték, hogy a mai Vé- csey- és Szent Dőnát-utcákat vonják egy név alá és nevezzék el Lenkey Jánosról. Megvallom, nem helyeselhet­tem ezt a tervet, m3rt mindkét utcának neve történelmi vonat­kozású. Ezeket tehát már csak kegyeletből sem szabad megvál­Vécsey Sándor ajnácsbői vár­kapitány volt ő* Eger visszavé- telében tevékenykedett 1687-bar. Mikor a vár és a város visz- ■zaszerzése után közhírré tet­ték, hogy az 1596, év előtti tu­lajdonosok jelentkezzenek s iga­zolják a házak valamelyikéhez való jogosultságukat, bizony sen­ki sem jelentkezeti, ami érthető is az akkori viszonyok között. Hiszen majdnem három ember­öltőn át voltak itt urak a törő kök. Hová szóródtak e hosszú idő alatt a régi tulajdonosok?! Ekkor azután — mint szerze- mőnyi birtokot — áruba bocsá­totta a bécsi udvari kamara az összes egri házakat. így jutott Vécsey Sándor kezére az a ház, amely a Commisiio Neoacquistica egri munkálataiban a 390. szám alatt szerepel. A házat Cjraffa generális megbízásából Fischer kassai kamarai biztos Vécsey Sándor kapitánynak adta át 260 forint vételárért. A munká­lat feljegyzései szerint a ház a Káptalan-utcában (in Capitulari piatea) volt, tehát a mai Knézich Károly utcában. Meggyőződésem, hogy a mai Legényegylet háza táján lehetett, mert bizonyára 8zért nevezte el a lakosság Vé- csey-utcának a régi Hőbérpartra fölvivö utcát. Ez az utca-név tehát immár öregebb kétszáz esztendősnél. Kár lenne meg­bolygatni és máskép neveztetni. ben érdemes és rászoruló folyamo­dók a Menza Emericanán kedvez­ményes étkezést, illetve ellátást nyerhetnek. Tandímentességért és menzai el­látásért legkésőbb szeptember hó 12-ig kell benyújtani a Jog- és Ál­lamtudományi Karhoz intézett és kellően indokolt s új keletű szegény­ségi bizonyítvánnyal felszerelt fo­lyamodványokat. Á Szent Dónát utca elnevezés, amely újabb keletű, a régi Dő- nát-p áritól vette át ezt a nevet. És pedig helyesen. Hiszen a vele szemben lévő dombot szin­tén két évszázada hívja a nép Dőnát-tetőnek. Hogy Erdődy püspök Szent Dőnát szobrátől vette-a a nevet, vagy a korábbi elnevezés alapján készíttette a püipök azt a művészi szobrot, mely ma ia megvan a Bajzát- féle ssfllőben: nem tudhatni, de bizonyos, hogy legalább kétszáz Lenkey János nevéről olyan utcát nevezzünk el, amely —ha □em közvetetlenűl is — vonat­kozásban van vele. E célból att gondolnám, hogy meg kell álla­pítanunk, melyik hátban szü­letett a magyarságnak ez a mar- tirja. S erre, hála Istennek, pon­tos és hiteles választ tudok ad­ni, mert kétségtelen, hogy Len­key János a mai Kovács János utca 2. számú sarokházban szü­letett, abban, amely ma az öev. Jankovicsné tulajdona. Zádorfalvi és lénkéi Lenkey Károly, János atyja, bécsi ma­gyar testőr volt. Mivel a testő­röknek nem lehetett megnősül- niök, minden valőizínüség sze­rint emiatt lépett ki a nemei testőriég kötelékéből. 1800 de­cember 9 én vezette oltárhoz az egri székesegyházban Keszlerffy Terézia húszéves hajadont, Kész- lerffy Józsefnek, a vármegye bi­tes kirurgusának leányát. Ellő gyermekük Károly volt, aki Béciben született, második pedig János, aki Egerben látott nap­világot 1807. szeptember 7-én. Szeptember 9-én keresztelték « keresztszülői voltak: Zsigmondffy Kelemen ügyvéd és Farkai Pet­ronella. A régi anyakönyvekben nem jelölték meg a szülők lakását s így nem ad felvilágosítást a házra nézve, amelyben született. Aggodalmaskodtam is emiatt, RÉTESLISZT! VILÁGMÁRKA! Első Törökszentmiklósi Gőzmalom Rt. lerakatában Jókai utca. EGER Telefón: 285. MELYIK UTCÁNK KAPJA LENKEY JÁNOS NEVÉT? toztatnunk. esztendős ez az elnevezés is. Ezt maca. voln«. iHO (aegVailOZIBini.

Next

/
Thumbnails
Contents