Eger - napilap, 1936
1936-07-02 / 105. szám
Eger, XLVll. év/. 105 szám ISA 6 FILLSl ♦ Csütörtök ♦ Trianon 17, 1936 július 2, iLÖFIZETÉSI Díj A FOST AI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ #0 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- YAKARÉ EPÉNZTÁRI OSEKESZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG i EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL i SZABÓ JŐ- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Letárgyalták az egri csatornaépítés végelszámolását a szombati városi közgyűlésen 1 millió 565 ezer pengőbe került a szennyvízcsatorna Eger város szombati közgyűlésén Ringelhann Béla műszaki főtanácsos, gépüzemi igazgató a képviselőtestület elé terjesztette a szennyvizcsatorna-épít- kézéi végelszámolását. A kérdéssel mér több ízben foglalkozott a képviselőtestület, amikor az építés vezetősége újabb és újabb hiteltűliépást jelentett be ■ a közgyűlés bizottságokat küldött ki ős szakértőket hallgatott meg a túllépések ügyében. A szakvélemények szerint a tűi* kiadásokat a földalatti terep- viszonyok előre nem látható változásai okozták. A most beterjesztett végelszámolás szerint az egri szennyvízcsatorna építése 1.565 581 pangóba került, az eredeti hitelkeretet 380,159 pengővel lépték tűi. Az üzemek igazgatója kijelentette azt is, bogy a vállalkozók már megkapták járandóságukat. A végelszámolás ismertetése után Radii Károly szólalt f*l és bírálta a nagy városi beruházások anyagi terheit. A Korona, a vízvezeték és szennyvízcsatorna építésénél összesen 1 millió 200 ezer pengővel lépték tűi az eredeti költségvetést. Ezt a terhet nyögi ma a háztulajdoo, amelynek értéke éppen ezért egyre inkább összezsugorodik. Kérte, hogy a város vezetősége tegyen meg mindent a háztulajdon terheinek c:ökkentésére ■ egyfelől törekedjék a vizdij-adő megszüntetésére, másfelől a csatornailletéket szállítsa le a vízórák felszerelése nyomán keletkezett megtakarításra való tekintettel. Vizsgálatot sürgetett a szennyvíz- derítő teleppel kapcsolatban, mert ez a 218 ezer pangóért épített létesítmény már nagyon rossz karban van. Lang Nándor azt kérte az elöljáróságtól, hogy próbálja meg a városi beruházásokra felvett kölcsönök fizetési határidejét kitolni. A közgyűlés végül elfogadta a szennyvízcsatorna elszámolását. A falusi lakosság kívánságait tárgyalták a gyöngyösi gazdaértekezleten Magyar kultúrpolitika A kormány kultúrpolitikájának jövő terveiről és lehetőségeiről beszélt Hőman Bálint kultusz- miniszter a felsöháe költségvetési vitájának utolső napján. Azok az adatok, amelyeket beszédében a közvélemény elé terjesztett, a legteljesebb bizalommal tölthetik el a nemzetet a megyar kultúra fejlődése szempontjából. Szegények vagyunk ugyan s a magyar államhatalom a mai szűkös bevételi viszonyok között nem áldozhat még meg- megközelítőleg sem annyit a kultúra fejlesztésére, amint azt gazdagabb nemzetek tehetik, de mégis örömmel kell tudomásul vennünk, hogy a kormány a most folyó költségvetési évben is közel 18 millió pangót fordíthat tanügyi beruházásokra. Ebből az összegből, mintegy 345 uj népiskolai tantermet, 160 új tanítói iakást, 10 polgári iskolát, azonkívül nagyszámú testnevelési célokat szolgáló berendezéseket fognak felépíteni s ha tekintetbe vesszük azt, hogy a magyar pénzügyi kormányzatnak mennyire szem előtt kell tartania a fillérekig menő takarékosság elvét, akkor csak elismeréssel adózhatunk a kormánynak, amely mégis módot talált a magyar kultúra, a népművelés fejlesztésére a költségvetésben. A kultuszminiszter beszédje szerint a kormány tudja, hogy egyelőre még igen sok feladat marad megoldatlanul. Ezek közé tartozik a magyar élet egyik régen elintézésre váró tennivalója: a nyolcasztályu elemi népiskola kiépítése. Igen kívánatos lenne, ha a nyugati államok példáját követve Magyarország is nyolo esztendőre bővíthetné ki a mindenkire nézva kötelező alsófoku népoktatás időtartamát. A kultuszminiszter hangsúlyozta is, hogy elvileg teljesen ezen a véleményen van, gyakorlatilag azonban a kormány — legalább egyelőre — ezt a kérdést megoldani nem tudja, még pedig anyagi okokból: ugyanis kereken 135 millió pangó kiadási többletet jelentene az államnak a nyolcosztályu népiskola megvalósítása. De a kormány mégis arra törekszik, hogy legalább a hat- osztályú népiskolákat kiépítse. Ebh z is mintegy 2500 űj tanteremre van szükség ■ így az előirányzatba felvett 345 új tanterem létesítése már ennek a programnak első lépőiét jelenti. Fontos kijelentéseket tett a kultuszminiszter a magyar kultúrpolitika jövő irányára vonatkozólag. Utat beli nyitni — mondotta — minden magyar tehetiégnek, de épen a szellemi pályák túlzsúfoltsága következtében meg kell akadályozni, hogy a tehetségtelenek ezeket a pályákat ellepjék. Sok más pálya, hivatás, más tiszteletreméltó foglalkozás van, ahol a bevéebbá tehetséges elemek elhelyezkedhetnek s ezzel a kultúrpolitikával érhetjük csak el azt, hogy a szellemi pályákat elfoglaló jövő magyar nemzedék valóban méltón képviselje a magyarosat- zete*. Arra kell tehát törekedni, hogy már a középiskolák alsó osztályaiban megtörténjék a helyes kiválasztódás s ezt a célt a kultuszminiszter nem szigorú vizsgákkal és buktatással, hanem — nagyon helyesen — a tanári kar színvonalának emelésével kívánja elérni. C-onkaságunk és anyagi el- esettségünk ellenére a magyar kultúra és népművelés ügye tehát izépan halad: szépen csökken az írástudatlanok izáma, mind több és több magyar ember részesedik a művelődéi javaiban s így Magyarország tovább erősítheti azt a kulturális fölényt, amely a magyar nemzetet a bennünket környező utódállamok népeitől oly élesen megkülönbözteti s amely egyben a magyar jövő egyik legbiztosabb záloga. A kormány ennek a politikának jrgyében építi tovább és tovább a kultűráiis erődöket az ország belsejében, mert a történelem tanulsága szerint is annak a népnek expanzív ereje nagyobb, amelynek az általános műveltsége magasabb és nem esik martalékul demagógiának szélsőséges irányzatok nem sodorhatják a válság szélére. A kultúra a nép és a nemzet öntudata, és aszerint ahogy erős, vagy gyenge ez az öntudat, van sikere, vagy kuderoa. A Falu- és Gázdaszövatség gyöngyösi közgyűlése után megtartott járási gazdaértekezieten Krúdy Ferenc országgyűlési képviselő, a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének alelnöke a gyümölcstermelés fontosságának hangsúlyozásával kapcsolatban a gyümölcstermesztésnél szem előtt tartandó irányelveket ismertette s főleg az értékesítés, az export szempontjáből az egységes típusú, a szállítást jól bíró, egyenlő nagyságú gyümölcsfélék termeez- téséra ösztönözte a gazdákat a tájtermelés megkívánta követelmények keretein balul. Majd a belső piaook szerves kiépítésének szükségességét hangsúlyoz- ta és a fővárosi vámhatárok eltörlését követelte. A gazdipanaszok során Balog Sándor a Gyöngyösi Földműves Gazdakör elnöke a borfogyasztási adó eltörlése érdekében a Faluszövatségnek a kormánynál való közbenjárását, Krisztián Imre pedig a készülő energia- törvény megszerkesztésénél a kormány figyelmének a falusi lakosság érdekeire való felhívását kérte a szövetség vezetőségétől. Beke László tanár a gyümölcstermesztéssel, értékesítéssel, ciomagolással kapcsolatban tartott értékes gyakorlati tárgyú előadást. __________ — Az idő. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: a meleg fokozódik, ólónkebb déli, délnyugati szél, egy két helyen, kivált az ország keleti részén még délutáni zivatar.
