Eger - napilap, 1936
1936-06-14 / 95. szám
Eger, XLVIL évf. 95, szám £ 8 A 1U FILLÉR ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 június 14. ELŐFIZETÉSI DÍJ A fOSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA i 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE T PENGŐ $0 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178, — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. A megye közönségének behajthatatlan adóhátralékából több, mint százezer pengőt töröl a közigazgatási bizottság A vármegye vezetőcégének és a pénzügyi hatóságoknak súlyos gondja az adóhátralékok ügye. Eiztendők óta évről évre nagyobb hátralék marad a múlt esztendőből, mint az idei kivetés, a hátralékok tehát állandóan növekednek. Hiába fizeti meg a vármegye közönsége minden esztendőben az évi kivetés 68—70, ■őt 80 százalékát, a fennmaradt százalék sűlyosbbitja a terhet, ami után természetesen 12 százalékos késedelmi kamatot is kell fizetni. A múltban több ízben nagy vita volt a törvényhatóság köz- igazgatási bizottságában a hátralék okról és olyan vékmlny alakult ki, hogy azoknak tetemes része irreális, behajthatatlan s rontja a vármegye adófizetési mérlegét, de labilissá teszi az állami számításokat is, amelyek állandóan figyelemmel tartják a kintlévőségeket; a behajthatatlan összegek további nyilvántartása Az egervároii katolikus egyházközség képviselőtestületi választásai a tavasszal zajlottak le ■ az Ériekfőpásztor már jóvá is hagyta a képviselőtestület tagjainak egyhangúlag történt megválasztását. A képviselőtestület ezek után hivatalosan megalakulhat s Novak Sándor apát, kanonok-plébános június 14-én, vasárnap Kékestető, június 13. (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Nagy érdeklődés mellett kezdődött meg ma délelőtt Kékestetön a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének országos pénzintézeti értekezlete dr. Hegedűs Lóránttehát egyenesen veszedelmes. Limán Emil dr. pénzügyigaz- gatő, hivatala elfoglalása után nagy figyelemmel kezdett a hátralékok megbízhatóságának ki- kutatásához és munkája nyomán már az elmúlt év folyamán is nagyobb összegű behajthatatlan követelést törölt a közigazgatási bizottság. A bizottság hétfőn délelőtt 10 órakor tartja júniusi rendes ülését a az ülés térgyso- rozatán 46 község hátraléka kerül elbírálásra. A községek lakosságénak hátralékából ösaze- ■ n 109 ezer pengőt hoz javaslatba törlésre a pénzügyigaz- gatő. így lehet remélni, hogy idővel talán — utőléri magát valameny- nyire a megya közönsége az adófizetésben. Annál is inkább, mivel az 1935. évben az évi kivetés 108 százalékát fizette be, ami páratlan eredmény az év gyönge mezőgazdasági eredményeit tekintve. délelőtt fél 11 órára hívta össze ez alakuló közgyűlést a ferencesek fehértermébe. Az alakuló közgyűlésen felolvassák a mull közgyűlés jegyzőkönyvét, majd a közgyűlés hivatalból való, valamint választott rendes és kinevezett tagjai leteszik ez esküt. A közgyűlés ezután megválasztja a tisztikart, a tanácsot és a különböző bizottságokat nak, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete elnökének és Zoltán Ferencnek, az egyesület északmagyarországi körzete elnökének vezetésével. A kongresz- szus alkalmából a magyar pénzügyi és közgazdasági élet mintegy 250 kiválósága jött Gyöngyösre. A vendégeket délelőtt fél 10* kor a Hungária szálló előtt a város vezetősége fogadta, élükön dr. Puky Árpád polgár- mesterrel és Szabó Jágő vezérigazgatóval, az értekezlet megszervezőjével. A gyöngyösi pénzintézetek a vendégek tiszteletére villáireggelit adtak, amely után autökon és (utóbuszokon indultak útnak a Kékesre, útközben .megtekintették Mátra- fűredet, hol a kongresszus résztvevőinek egy része elhelyezkedett. Fái 12 órakor a KékesEger, június 13. Legutóbb foglalkoztunk az egri cseresznye exportjával s megírtuk, hogy az egri hegyek termését az idén kisebb mennyiségben viszik külföldre az árúnak a kedvezőtlen időjárás okozta gyengébb szállítási alkalmassága miatt. Ezzel kapciolatban rá kell mutatnunk arra is, hogy az egri cseresznye exporthatára nem kizáróan az időjárástól függ, hanem egyéb más körülményektől is. Hogy ez a határ Becsnél lezárul, annak nam utolsó sor bán az is az oka, hogy a kereskedők az egészen kiváló minőségű és tulajdonságú árut keresik külföldi szállításra. Elég erre csak egy példára hivatkozni: a berlini, sőt távolabbi piacokon hosszú esztendők óta nagy keletnek örvendő na- mesfijű <szomolyai> cieresznyét a tavasszal a német kereskedők virágjában, — kötés után — a fán megvették 40 filléres áror, ezzel természetesen levéve a termelők válláról minden értékesítési gondot és fáradtságot. Törők Imre szaktudásáról és agilitásáról ismert gyümölosé- szeti intézőnk külön cikkben számolt be lapunk közönségének arról a szenzáció számba menő felfedezéséről, hogy a híres szomolyai csereizoye tulajdonképpen — egri. Ez a kiváló és meszes földön keresett fajta Egerből került a szomolyai talajba és évek folyamán a szó- molyai cseresznyettrmelés nagyszálló vesztibüljében dr. Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke megnyitotta az értekezletet, amely után dr. Hantos Elemér, a TÉBE vidéki osztályának társelnöke tartotta meg mindvégig nagy figyelemmel kísért előadását: »A válság vége< címmel. Ezek után megalakították az egyes bizottságokat. A társasebéd után a vendégek gyalogtúrát tettek a Kisköre és a Saskőn lévő turista hősi emlékműhöz, egy nagyobb csoport pedig Parádot látogatta meg. gyá nőtt Eger rovására. Azóta már az Országot Pomolőgiai Bizottság előtt van a dolog és remény van rá, hogy az egri cseresznye hivatalosan is megkapja a megillető keresztlevelet. A termelő közönség egy része már maga is felismerte az úgynevezett ftzomolyai* fajta termeléséhez fűzédő nagy előnyöket és érdekeket és az újabb telepítéseknél már szomo'yai csemetéket alkalmaz. A város maga is eegííségére sietett a gazdatársedalosn megmozdulásának, amikor mintagyümölcsösének jelentős területét ezzel a fajtával ültette be, hogy a termelők szakszerű példát lássanak maguk előtt a fajtának kezelésére. A szomolyai rövid- szárú fajta tudvalévőén nagy gondozást és bő trágyázást kíván. Szükséges tehát és a termelők elsőrendű érdeke, hogy a szomolyai jófajta cseresznye fokozottabb termelésével, illetve az arra való áttéréssel kiváló és nagy lehetőségeket nyújtó idénycikkünk márka-hitelét biztosítsuk, mert oiak így van meg a módja annak, hogy a külföldi piacokat visszaszerezzük ős kiharcoljuk ennek az Egerbe visszaültetett fontos exportcikknek ezt a vezető szerepet, amely méltán megilleti s amelyet talán csak az élelmesség és tapasztalat hiánya miatt ejtettünk ki — súlyos száz és ezer pengőkkel egyetemben — a kezünkből. Vasárnap tartja alakuló közgyűlését az egri katolikus egyházközségi képviselőtestület ífia délelőtt megkezdődött a Kékesen a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének értekezlete Vissza kell szerezni Szomolyától az egri cseresznye uralmát \
