Eger - napilap, 1936
1936-01-18 / 10. szám
Ä 8 Ä 6 FILLÉB Eger, XL VII. évfolyam 10. szám * Szombat ♦ Trianon 17, 1936 január 18. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE ? PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAEARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Újjáalakították az tgazoló választmányt, a kijelölő és összeférhetetlenségi bizottságokat a rendklvttlt megyegyttlésen A felvidéki magyar pártok fúziója. Az utődfiilamok igájába kényszerítőit magyarság kisebbségi életéről érkező hírek legtöbbször fájdalmasak. Az új hatalom meg akarja foiztani népünket nemerék gazdasági lehetőségeitől, de elapalvétőJ, kultúrájától legelemibb nemzetiségi jogéitól is. Nehéz éa küzdelmes a magyar kisebbségi sors, éppen ezért kell méltán nagy örömet az a hír, amely jelenti, hogy az elszakított Felvidék két súlyban és számban egyaránt tekintélyes párija a magyar Nemzeti Párt és a Magyar Keresztényszooia- listn Párt egyesülni fog. Ez a fúzió jele annak, hogy a magyar erők élnek és ébredeznek a megszállott Felvidéken is és a nép és a vezetők ráess méltek arra, hogy szétszórtan külömböző pártokra szakadozva nem tudják kivédeni a létük alapjait kikezdő támadásokat. Rájöttek arra, hogy ha élni, fej' lödni akarnak össze kell fogniok a rendelkezésükre állő minden erőt. Mi, akik innen, a csonka ország határai mögül, minden szenvedésüket és erőpróbájukat nagy megértéssel, aggódó szeretettel kísérjük figyelemmel,örömmel tapasztalhattuk e Felvidék magyarságának példái mutató politikai megmozdulását. Mart a kér párt fúziója bizonyság arra, hogy népünk a kisebbségi sors ban is rátalált a helyes útra. A felvidéki Magyar Nemzeti Párt volt a kezdeményező, de az érdem egyforma, hiszen a keresztényszocialisták szíves őrömmel fogadták el a testvéri jobbot s vezetőik mesizehang- zöan hirdetik, hogy »minden olyan törekvés, amely az itt élő magyarság közjogi kultűrális és gazdasági erejét van hivatva előmozdítani, helyesnek tartunk és ahhoz hozzájárulunk.« Nemesen egyszerű és felelőrségtelje- sen komoly szavak, méltóak a kisebbségi magyarság nehéz sorsához. Az egység, a nemzeti egység útjában állott akadályok félreállítását jelenti ez a hitvallás, jelenti, hogy a két pártbői egy nagy párttá növekedett politikai szervnek szava és fellépése súly és tekintély lesz Prágában is. Prága és az új köztársasági elnök már előbb megérezte, hogy a magyarság bellő életében öntudatos és egységes erők kialakulása forr s már az elnökválasztás előtt számolt azzal a figyelmen kívül nem hagyható erőtényezövel. A magyarság értékét és öntudatát jelző különös józanságra vall az a méltóságteljes egység, amellyel a választásban részt- vett. Jottányit sem engedett sérelmei orvoslásának követeléséből, de félre sem vonult, hanem aktív részese volt az elnökválasztásnak. S hogy helyesen járt el, mutatja ez is, hogy az új államfő a választás után egyik első kötelességének tartotta, hogy köszönetét mondjon a magyar pártok és képviselők lovagiad magatartásáért. Túlzott reményeketpersze nem szabad fúzni sem az államfő köszönetéhez, sem a két párt fúziójának közeli következményeihez, de az kétségtelen, hogy az egység észrevehető mértékben fogja megjavítani a felvidéki magyarság helyzetét. Bizonyos, hogy az egységes magyar part eredményesebben iud majd küzdeni mindea téren a jogos érdekekért. De van még egy jelentősége a felvidéki magyar pártok fúziójának. Az a hatás, amelyet kell hogy gyakoroljon a magyar belpolitikára, aminthogy nyilvánvaló, hogy e fúzió kiékelésében is feltalálható a nemzeti egységet munkáld reformpolitikájának termékenyítő ereje. A magyar belpolitikának is szakítania kell minden olyan pártpolitikai tagozódással, amely komoly programs? híján egyedül a személyi törekvéseken, egyéni érvényesülésen alapul, vagy olyan eszmei világot képvisel, amely ide jét múlt elvekkel, ferde világnézettel próbál beleszólni a magyar sorsközösség ügyeibe. Csak nagy erők küzdhetnek eredményesen ■ így kapcsolód- hátik ősize ionén is, túlról is egyszer a sok egyfelé lendülő kéz egy új, nagy testvéri kötésben. Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának legutóbbi rendkívüli közgyűlésén újjáalakították a törvény értelmében a közigazgatási bizottságot, az igazoló választmányt, továbbá a kijelölő, és összeférhetetlenségi bizottságokat, A közigazgatási bizottságba a mull év végével kilépő Dutkay Pált, gróf Keglevich Gyulát, Györffy Kálmánt, Krisztián Imrét és Széky Pátert ismét beválasztották a bizottságba, síig a többi bizottságok újjáalakítása az alábbiak szerint történt meg. A kijelölő bizottság rendes tagjaiul Borby Györgyöt és Plősz Istvánt, póttagjául Perlaky Elemért választotta a törvény hatóság; a főispán a mega rő széről rendes tagokul Dutkay Pált ős Beniczky Elemért, póttagul vitéz Göccző Jánost, a vármegye aliipánja pedig rendes tagokul dr. Kürti Menyhértet és Krisztián Imrét, póttagul dr. Eger, január 17. Csütörtökön a Fohörterem zsű tolásig megtelt torai előtt a műsortól eltérően dr. óriás Nándor érseki jogakadémiai tanár, egyetemi magántanár, tanügyi főtanácsos tartott népszerű és érté kés gondolatokban gazdag előadást a társadalom hatása a gyermeknevelésre címen. Mindenekelőtt leszögezte: sürgős társadalmi reformra van szükség ama felfogás tekintetében, amely elzárkózni igyekszik a gyermek- áldástól. Az iskola szerepét a nevelés terén a társadalomnak kell folytatnia. A szülők sokszor e téren egyenes roiszindulatot, vigy közömbösséget mutatnak a módszeres pedagógiával szemben. Az iskola ennélfogva egyedül marad Istentől rendelt, magasztos feladatával. Az iskolaügy támogatása — erkölcsiekben és Szabó Szilárdét nevezte ki. Az igazoló választmány tagjai a kővetkezők lettek az 1936. évre : Braun Károly, Dutkay Pál, vitéz Fluck Gusztáv, Gröber Ferenc, Veloiey IitváD, Kovács András, dr. Lipciey Páter, dr. Szabó Szilárd. Az összetérhetetlemégi bizotU ság a kővetkezőkből alakult meg az 1936. évre: Bariy István dr., Beniczky Aladár, vitéz Bobory György dr., Borhy György, ifj. Botos Péter, Dőry Gyula dr., Dutkay Pál, P. Elek János, Er- heh Sándor, vitéz Göncző János, Gall Bálint, Graefl Károly, Gröber Ferenc, Györffy Kálmán, Hir- ling Gyula, dr. Katrioi Kálmán, gróf Keglevich Gyula, Kriston Endre, Krisztián Imre, Kristőffy József, dr. Lipciey Péter, dr. Petro Kálmán, Plősz István, Bareczky Pál, dr. Szabó Szilárd, id. Szabó Vilmos, dr. Szigeti Pál, Ters- tyánszky Daziő, Lnnther János, Lipciey Attila. anyagiakban egyformán — kötelesség önmagunkkal szemben. Az iskola arcában a jövő nemzedékek lelke mutatkozik meg. Az iskolavárosnak nevezett Egerben is fel kell ismerni a társadalomnak kötelességéi: támogatni az Egyház nagyvonalú iskolapolitikáját erői és képességei szerint. A délután másik előadását M. Kondi Gizella érseki tanítónökép- ző intézeti tanárnő tartotta. A gyakorlati pedagógus széles ismére bőségével és hivatásszere- tetével emelte ki a gyermekáldás isteni ajándékának magasztos tartalmát, majd az iskola előtti gyakorlati neveléstan anyagát ismertette a szülői muaka- kör szempontjából Hasznos ta- néctok egész sorával mutatott rá a gyermek testi-lelki egészségvédelmének szabályaira égéFiz iskolaügy támogatása önmagunkkal szemben kötelesség A vasárnapi családvédelmi előadás rendje
