Eger - napilap, 1936
1936-06-07 / 91. szám
Mger, XL VII. évf. 91. sutám aHÄ 10 FILLER ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 június 7, ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA t I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.—EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP G F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.658. SZERKESZTŐSÉG« EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Az agrárpolitika feladatai A magyar föld népének nagy problémái töltötték ki a költség- vetés vitöját két napon keresztül i ezekről mondott nagy beszédet Darányi Kálmán földművelésügyi miniizter. Nem volt még a törvényhozásnak olyan esztendeje, amelyben ezek a kérdések any- nyiszor nepiranden lettek volna, mint éppen a most lefolyt törvényhozási ciklutban. A gazda- adósságok rendezése, a bitbizományi reform, a telepítés, hónapokig foglalkoztatták a kép- viaelíházat s ma már kész törvények sorakoznak fel ezeknek a kérdéseknek megoldására. Könnyű lett volna mindezekre, mint a kormány maredacdő értékű alkotásaira hivatkozni. De a földművelésügyi miniszter szerényen átsiklott a mull felett és a jövő felé szegezte tekintetét. A legközelebbi feladatokról beszélt, azokról a tervekről, amiket a továbbiakban megválói! tani szándékoznak, hogy a magyar föld termeléséi emeljék s a föld népének boldogulását elősegítsék. Az a program, amit a miniszter felvázolt, minden részletében reális s éppen realitásánál fogva megkapó. Az Alföld vízellátása csatornázás és öntözés révén s az Alföld fásítása lesz a gerince a magyar agrárpolitika legközs- lebbi teendőinek. Ismét olyan kérdések, amikről évtizedek óta beszélnek, de megvalósítani a mainál tokkal kedvezőbb pénzügyi viszonyok között sem tudták. A reformkormány keveset beszél róla, de máris többet tett, mint amennyi az előző évtizedben együttvéve történt, ötmillió pengő áll rendelkezésre csatornázási ős öntözési célokra. A kiszáradt, kopár földeket tudják ezáltal virágzóvá ős termővé varázsolni. Céltudatos, komoly munkával üdítő kertet akarnak va- ráziolni az Alföldből, melyet csatornák szelnek át, öntözőművek tesznek intenzív gazdálkodásra alkalmassá és erdők tarkítanak a kopáraág helyett. Ahol jobb minőségű és nagyobb mennyiségű terményt lehet termelni s jobban megtalálja boldogulási lehetőségét a magyar főid dolgos népe. Nagyszabású és nagyjelentőségű prograaa ez. Szervesen kapcsolódik azokhoz az egyéb intézkedésekhez, amiket a kormány a mezőgazdaság talpraál- lítására, termelésének és jövedelmezőségének emelésére tett. És mindezek az intézkedések nemcsak a föld birtokosainak boldogulását támasztják alá, hanem természetszerűleg segítenek az egész mezőgazdasági népességen, a nincsteleneken sközvetve az iparon, kereskedelmen is. A csatornázás és fásítás nagyszabású munkaalkalmat nyújt már a tervek végrehajtásánál és ez intenzív gazdálkodás űj néprétegeknek adj« mag ez állandó munkáltatás lehetőségét. A kormány messzemenő gondoskodásának bizonysága, hogy évtizedekkel előre néz ■ annak a jövőnek útját építi, amikor a magyar földön megszaporodik az ember s űj népráteg8knek kell kenyeret biztosítani. A földművelésügyi miniszter beszéde reális józanságával és komolyságával valóban meggyőzött mindenkit, hogy agrárpolitikánk útja a legjobb irányban halad. Megnyugvással lehet látni a határozott célkitűzéseket éa a helyei utat s boldog reménykedéssel várai a jövőt, amikor a hozott áldozatok mrgtermik gyümölcseiket. tóttá meg őket, vallásuk gyakorlása elé is akadályokat gördít, végül szociális szempontból is nehezményezhető. A gyűlés határozatából kifolyólag táviratilag kérték a kereskedelmi minisztert a rendelkezés hatályon kívül való helyezésére, egyben memorandumot is küldenek ár. Winchkler Istvánhoz, amelyben állásfoglalásukat részletesen kifejtik ős megindokolják. Ügy értesültünk, hogy a kereskedők nagyobb része a miniszteri intézkedés ellenére is, még most vasárnap üzleteit zárva tartja és ennek a demonstrációnak eredményeként remélik, hogy rövidesen megérkezik a miniizter válasza, amelyben a sérelmes rendelkezést visszavonják. A Liszt-ünnepek után A képviselőtestület vita nélkül elfogadta a városi háztartás és a fürdők zárószámadását 4000 pengő hiányra 319 ezer pengő kintlevőség a fedezet Eger, június 6. Eger város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén tárgyalta le az 1935. évi háztartási és költségvetési alapok, valamint a városi fürdők zárszámadásait. A Kakuk Jenő főszámvevö álial felolvasott adatok szerint a háztartás kiadása 1.329,000 P. bevétele 1.325 00!) P. hiány 4,000 P. A főszámvevö előadása szerint a csekély összegű hiáDy fedezhető, részben mart a belügyminiszter a mull évre már a város által megállapított 50 százalékos pőtadót 52^százalékra emelte fel s ezt a két százalékot még pőt- kivetésben biztosítja a város, másfelől fedezetet talál a hiány a város 319 eeer pengő kintFrank Tivadar városi főjegyző a Városi Fürdők zárszámadását mutatta be. Adatai szerint a fürdőket a múlt évben 95 ezer vendég látogatta meg « a fürdők nyeresége 10,915 peDgő. A zárszámadásokat a közgyűlés vita nélkül elfogadta. A kereskedelmi miniszter június 7-től szeptember 15-ig felfüggesztette Gyöngyösön a vasárnapi munkaszünetet Az érdekeltek táviratilag kérték a sérelmes intézkedés visszavonását. Gyöngyös, június 6. Nagy meglepetés fogadta Gyöngyösön a kereskedelmi miniizter most kiadott rendelkezését, amely a már egy év óta fennálló vasárnapi munkaizünetet, a gyü- möíciszezon idejére, június 7-tól szeptember 15 ig felfüggesztette. A rendelkezés Gyöngyösön erős ellenkezést váltott ki és tegnap este a kereskedelmi alkalmazottak éa a kereskedők, élükön az ipartestület vezetőségével, a város két plébánosával, a Katolikus Legényegylet éa a Keresztény Szociális Egyesület vezetőségével gyűlést tartott a városháza tanácstermében. A gyűlésen megtárgyalták az iparosságot, a kereskedők egyes csoportjait, de különösen a kereskedelmi alkalmazottakat igen sérelmesen érintő intézkedést, mely egyetlen pihenő napjuktól fősz- | megkezdődött könyvhéten gyönyörködve betűzte végig szemem intelligens könyvkereskedéseink kirakataiban a magyar egy legújabb termékeit. Jóleső áa felemelő érzéssel állapíthattam meg, hogy a magyar szellem e téren is legalább is lépést tart a nagy nemzetekéivel. Ha pedig a számarányokat tekintjük, akkor szinte ijesztő szellemi fölény mutatkozik. Ijesztőnek mondom, mert mig a nagy nemzetek könyveit nemcsak saját, sok milliónyi népe, de ez egész világ művelt népe olvassa, addig az elszigetelt magyar nyelvű könyv jóformán csak a trianoni határokon belül maradó magyarságra szorítkozik, meri a határokon túl való terjesztés gyakorta akadályokba ütközik. Ezek a nem vidám gondolatok szorongattak, mikor a Sajtó- szövetkezet könyvei közt felfedeztem egy nagyszerű magyar szellemi terméket, mely niccs nyelvhatárokhoz és ellenséges érzületű államok cenzúráihoz kötve: Liszt Ferencnek remekbe sikerült bronz reliefjét Edvi II- lés Györgynek (a nálunk is jól ismert Edvi Illés Aladár—Kazáry Etelka világhírű festőművész pár zseniális fiának) mintázásában. Különösen hatolt rám a pompás plakett, mely a magyar bronz- öntő iparnak is büszkeségére vá
