Eger - napilap, 1936
1936-05-31 / 87. szám
Eger, XL VII. i>a10 fillér ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 május 31, SLÖFIZETÉ8I DÍJ A fOSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi i PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ SO FILLÉR.—EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ »PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LICEDM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. - ÍÉLEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ- HIVATAL: SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. LELKIERÖSSÉG Irta: TÖRÖK KÁLMÁN, pápai prelátus. Pünkösd az Újtörvényben az Isten kegyelmi ajándékainak kiárasztására emlékeztető dicsőséges ünnep. Ä gazdagon kiáradó kegyelmi ajándékok egyike a lelkierősség, mely felvértezi az embert, hogy az életviszonyok minden változásai között állhatatosan és tántoríthatatlanul megmaradjon az igazság megismeréséből szerzett meggyőződése mellett s a szerint éljen és cselekedjék is. Ä lelkierősség támasztott apostolokat, vértanukat és hitvallókat. A lelkierősség nevelt a hazának nagy férfiakat és hősöket. A lelkierősség mentette meg a nemzetet nem egyszer, midőn a történelem által is irtózattal feljegyzett végvészedelmekben már- már lélekharangja kondult. Valóban a lelkierősség az Istennek nagy kegyelmi ajándéka. Fenntartó erő különösen akkor, midőn a meggyőződés, hit, vallás és szabadságjogok ostromoltatnak, hogy a támadó a maga önző céljait és érdekeit a jog, törvény, igazság lábbaltiprásával is elérje és biztosítsa. A lelkierősségnek nemcsak a benső lelkiéletben van döntő szerepe, hanem az élet minden változataiban és vonatkozásai között. Szabályozó ereje és támasza a családi, társadalmi és állami életnek is akkor, midőn a társadalmi és államkormányzati rendszerek változó elvei és elméletei zuhatagszerüen ömlenek az emberiségre, Ezek a legtöbbször téves és végzetessé válható elméletek zavart, nyugtalanságot és bizonytalanságot keltenek s annál veszedelmesebbek, mert kényszerítő hatásúak. így aztán sokaknál meginog a hit azokban az alapigazságokban, amelyek a családi, társadalmi életnek kipróbált irányítói s mint ilyenek az isteni törvényekben gyökereznek. Csak a családi életre vessünk egy átható pillantást, mert fölösleges is a köztudat előtt ismert családi válságra és annak okaira részletesebben rámutatni. E válság örvényléseiben az emberi boldogság és legszentebb erkölcsi kapcsolatok merülnek el. A család szentélyében kialszik a szeretet, együttérzés és egymásértvaló élniakarás tüze. Sivárrá, elhagyatottá válik a család, melyből fakadnia, bimbóznia kellene a jobb jövő reményének. Az élet terheinek viselésére megrokannak a családban a családért összeműködő áldozatos erkölcsi erők, mert a család nélkülözi a lelkierősség hatalmas támaszát azokkal a megpróbáltatásokkal szemben, amelyek elé azt a mindennapi élet állítja. Az Isten elgondolásában mily szép teremtés a család! . . . Mennyi gond, mennyi szeretet és áldozat; milyen ünnepélyesség, ígéret és eskü kiséri annak alakulását . . . S hogy minden hozzáfűzött várakozás és remény mégsem teljesül, annak — eléggé nem hangsúlyozható oka a lelkierősség hiánya, melyet nem pótolhat se a rideg jog és törvény, se az etikátlan és konvencionális társaságbeli elhelyezkedés. Sőt ezek sérelme nélkül és figyelmen kívül hagyásával lazulnak a család erkölcsi kötelékei még az alsóbb rétegekben is, oly arányban, amily mértékben terjeszti bomlasztó hatását a népéletbe annyi úton-módon eljutó sokféle fertőzés. Szép igyekezet manapság az emberi test kultuszában az izomember ideálja, különösen ha annak fejlesztésében az észszerűség követelményei figyelmen kívül nem hagyatnak. De az izomembernél még nemesebb ideál a lelkierők izmosítása: a lelkierős jellem. Ezért általános támogatást érdemel, sőt követel a lelkierősségre való nevelésben az Egyháznak az az igyekezete, hogy mindenekelőtt a család lelke legyen átitatva az Istenben gyökerező erkölcsi törvényekkel. Ma inkább, mint valaha, a családon fordul meg a lenni vagy nem lenni kérdés eldöntése: a lelkierős jellemek tetrekész akarata, vagy a minden mindegy elvét vallóknak ernyedtsége és lemondása között való választás. Urmánczy Nándor nagy ünnepélyességgel avatja fel vasárnap az egri országzászlós trianoni emlékművet A trianoni magyar megcjonki- tottság fájdalmát őrző, egyben a magyar feltámadásba veteti erő* reményünk menza meg-illő jelképeként az egri táriadalom áldoz itkőaziégéből emelt ország- zászlós trianoni emlékművet vasárnap délelőtt azéleikörfi társadalmi Snnepiég keretében avatják fel az alábbi lorrend szerint: Fél 11 és 11 őrá között Eger város társadalmi egyesületei, iskolái, cierbéaz és levente egyesületei stb zárt alakulatokban, zászlók alatt vonulnak fel ez Orizágzászlö emlékművet kör- nyerő térre. Az ünnepség kezdete 11 órakor. Szózat. Játsza a frontharcos zenekar. Irredenta költemény. Szavalja Heykál Béla joghallgató. Avató ünnepi beszéd. Tartja: Urmánczy Nándor, az Ereklyéi Országzászló N^gybizottságának elnöke. Zászló felhúzás után a Himnusz és az első őrség felállítása. Az Országzászlőval egyesített trianoni emlékművet az Orizágzászlö Bizottság nevében a város közönségének átadja: Erlach Sándor ügyvéd. Eger város közönsége nevében átveszi: Braun Károly polgár- mester. Magyar Hiszekegy. Ját- szR a frontbarcos zenekar. Az emlékmű megkoszorúzása. A zárt csapatban megjelent alakulatok diizelvonulása az Orszfig- zászlő emlékmű előtt. A díszelvonulás után 15 perc múlva: zenés őrségváltás az Orizágzászlö emlékműnél, utána ugyanott térzene, amelyet a frontbarcos zenekar ad. Eger város hazafias közön- ségét ezúton is minél nagyobb számban meghívják az avató- ünnepségre. A kultuszminiszter képviselteti magát a szabadtéri Liszt-hangversenyen Egyre nagyobb arányokban bontakozik ki a hangverseny sikere Eger, május 30. Pár óra még és felnyílnak a főszékesegyház alabástrommk tetsző homlokzata előtt Liszt Ferenc csodálatos dallamai. Felnyílnak és zengnek, mint sokfelé ebben az évben a magyar tájon, «melyet a nagy muzsikus mindig hazájának tartott és amelynek leikéi, elboruló búját, négy sors- tragédiáit, komoly szemléletét, vidám hevét, fellángoló tüzét mindig lelkében érezte. Felnyílnak és zengenek a hatalmas zenekar szerszámain, ezerkétszáz torokból, ezerkétszáz szívbői, hogy hirdessék: itt messze ke létén hogyan tud érezni, lelkesedni, dolgozni a magyar szellem kinyilatkoztatásáért néhány- száz ember, hogyan tud kitermelni magából, a maga erejéből, ízléséből,megküzdve minden akadállyal, orazágraszőlő zenei eseményt. Eger zenei életének nsgy teremtő és átható szelleme: Huszthy Zoltán országos társkarnagy gondolta el egy évvel ezelőtt ezt a nagyszabású hangversenyt ős egy év óta dolgozik lelkesedő munkatársaival, a Liszt Bizottsággal, az iskolák énektanárai- val, a város zenészeivel és dalosaival, hogy mint már Bnyiszor, moit is az országos érdeklődés és elismerés középpontjába állítsa Eger zene és énekkultűráját. A hangverseny utolsó próbái fokozott munkakedvvel folynak, az utóbbi napokban már a fő- székesegyhéz előtt, ahol az érdeklődők őriáti tömegei hallgatják, miként csiszolódnak egyre szebbé a vas-tömörséggel dörgő, vagy a gyermekszájak, női hangok friss bájával csengő énekszámok, rádolgozva a zenekar egybeszövődö hangszereire. A zenei előkészületekkel egyidejűleg készül a nézőtér, a világítás bonyolult rendszere, a* melyeknek terveit Karczos Béla mésnök, az idegenforgalmi hivatal vezetője dolgozta ki nagy művészi ízléssel s megvalósításukat is maga vezeti fáradhatatlan energiával. Pénteken este megkezdődtek a világítási próbák s az eredmény megkepőan szép és főnsőges. Szinte áttetszőén tündökölnek a főizékes- egyház oszlopai, homlokzata és ■zoborcioportozatai a sötét ég alatt, úgy hogy az országból ide sereglő ötezer főnyi közönség soha el nem feledhető élményekkel fog távozni Egerből, amely kétségtelenül az ország legszebb, legnagyszerűbb Lisztemlékét építi meg hangokból,
