Eger - napilap, 1936
1936-05-24 / 83. szám
Eger, XL VII. év/. 83. szám i» 10 FILLfiB ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 május 24. ílőfizetési DlJ a POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EQT HÓNAPBAi I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- f AKAR ÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.558. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Pünkösö vasárnapján esle 8 ára 15 perckor kezdődik a nagyszabású szabadtéri Liszt-hanguerseny Liszt kevéssé ismert művei a hangverseny műsorán — Harminc reflektorral világítják ki a főszékesegyház homlokzatát — Négy irányból jön filléres gyors Egerbe, ötezer főnyi közönséggel — Ajánlatos a jegyekről elővételben gondoskodni a Keresztény Sajtószövetkezetben Országzászló Még néhány nép ■ a nagyér fájdalom zászlaja Dobd István vérfiftatta földjén is lengeni fog. A múlt évben Liber Endrének, Budapest polgármesterének egyik országzászlő avató ünnepségen elmondott beszédét hallgattam végig, amelyben gyö nyörüen fejezte ki a magyar országzászlő jelentőségét. <A tengerészeiben szép és mély értelmű szokás, hogy a hajó, amely gyászol, nem a polgári gyász fekete színű lobogóját vonja fel árbocára, hanem fenntartja a nemzeti lobogót, csupán az árboc félmagasságába, «félárbocra» boosátja azt. A tengerész, aki vészben, viharban is előre tör célja felé, gyászában sem ölti magára a reménytelenség fekete köntösét, hanem a nemzeti lobogónak, a nemzeti eró és öntudat jelvényének helyéből való elmozdításával jelzi, hagy gyászol. Továbbra is magáénak vallja mindazt az erőt és elszántságot, aminek jelképe a nemzeti lobogó, csupán annak félárbocra engedésével hajtja meg fejét a kérlelhetetlen sors előtt.» A magyar országzászlő, a Trianon utáni esztendők legbeszédesebb, legkifejezőbb szimbóluma, ugyancsak így lobogtatja a gyász jelzése mellet», a nemzet örökkévaló színeit, hirdeti: itt gyászolnak, de magyarok gyászolnak, hirdeti, hogy ez a gyász magyar gyász, mely nem csügged el, hogy ez a gyász nem passzív visszavonulás a tétlen tehetetlenségbe, hanem aktiv cselekedet, bízó hitvallás a nemzeti élet mellett. A fekete gyászszin lemondás mindenről, pedig a mi szíaeink között ott van a piros, a tűz, a fellobbanás, a lelkesedés, a zöld a megújuló tavasz, az újjáéledés, a bizakodás színe is. A magyar országzászlőn nincs fekete szín, mert a magyar gyász ezekről nem mondhat le, hanem éppen egyszerre hozza emlékezetünkbe a magyar öntudatot és magyar bánatot, hogy amikor eszünkbe ötlik keserűségünk, ne felejtkezzünk meg arról, hogy magyarok, szent kötelezettségre elhívottak vagyunk, amikor pedig megemlékezünk magyarságunkról, ne felejtkezzünk meg arról sem, hogy gyászolunk, hogy a mai viszontagságos időkben a magyarság ünneplő öltözete a gyászruha, Eötvösként: «a szentelt fájdalom». A magyar tragédia fölé emelkedő országzászlők száma már megközelíti a kétszázötvenet, hirdetve a meg nem törő magyar akaratot és jogainkért, igazunkért való meg nem szűnő harcot. Mintha a földből nőne ki a főiárbocra engedett zászlőerdő, végig ez országon, láthatatlan hálót alkotva városok és községek között, egymásba fonva a nemzeti színeket, egy négy jelképes piros fehér-zöld lobogóba, mely betakarja az egész magyar földet, az egész magyar nemzetet. Halad ez a zászló és Pünkösd első napjára elérkezik ide, Egerbe, Dobó István vérrel megszenteli földjére. Ha Dobó István lelke letekint a dicsőséges egri várról, ha megtelik is szomorúsággal gyászunkon, nyugodt bizakodással láthatja lengeni zászlaját, színeit, címerét, a magyar tőrhetetlenrég jele képan. Járjon előtte minden egri polgár és idegen megilletődötten, kalaplevéve gondoljon minden magyar mély sebére, azokra a sebekre, amik idebent véreznek és azokra, amelyeket nap nsp után ütnek az elszakított magyarság testén és lelkén, nemcsak a cionkaország fájdalmát és reménységét jelenti, hanem az eltépedt országrészekét is. Ott fog lengeni ez a zászlő a főszékesegyház tőszomszédságában, ahonnan a mindenek Urához, a magyarok Istenéhez száll a magyar Athén fohásza szerencsétlen hazája sorsának jobb- rafordulásáért. S a főszőkei- egyház oromzatán ég felé emelkedő Krisztus keresztje, a vele párhuzamos vonalban állő magyar mártiromság zászlajának sudarát vezeti felfelé: az Igaz Bíró fönséges ítélőszéke felé. Grenda Andor az Országzászlő Bizottság ügyv. titkára. Eger, május 23. A május 31-én az egri főszékesegyház előtt rendezendő nagyszabású szabadtéri Liszt hangverseny iránt országszerte egyre növekszik az érdeklődés. A száz tagú szimfonikus zenekar és ezerkétszáz tagú énekkar szereplése ritka művészi élményt ígér s a hangversenynek külön érdekességet ad az a körülmény hogy a müeoron Liszt Ferencnek kevéssé ismert, tőt Magyar- országon alig hangzott művei szerepelnek. így a lenyűgöző hatású 18. tsoltár, amely hiányzik a magyar férfikarok repertoárjából, csak a Búdéi Dalárda vette műsorába a múlt év folyamán; a Karácsonyi Dal, amely iimeretlen kiadónál jelent meg Németországban ■ Liszt Ferecc összes műveinek kiadásában sem található. Ugyancsak ritka mű- sorszám a Krisztus Oratóriuma is, ezt rendkívüli nehézsége miatt úgyszólván évtizedes időkö* zökben adják elő egész terjedelmében. Az *Isten légy örökké áldott€ és a «katonadal* férfikarokat csak a legközelebbi múltban fordították le magyar nyelvre s így csak most kezdenek ismertté válni, ugyancsak alig ismertek a «Lelkesedés dala« és a »Magyarok Istene« című férfikari kompozíciók is, amelyeknek az az érdekességül^ hogy Liszt egyedül ezt a két dalt komponálta magyar szövegre, Petőfi és id. Ábrányi verseire. A monstre zenekar és énekkar a ^Gaudeamus igitur» císeü műben szerepelnek együttesen, amely Európában alig háromszor került előadásra. Ez a darab egyébként igen érdekei adatot szolgáltat Liszt magyarságára vonatkozólag. Liszt a «Gau- deamui»-t a jénai akadémiai koncertek száz éves jubileumára írta 1870-ben, tehát sajátosan német alkalomra. Es mégis a mű közepén felbukkan egy magyar palotás ritmusban irt változat, a szerző utasításával: «Ungarisch«. Az egri szabadtéri Liszt hangverseny tehát Liszt sok rejtett értékét mutatja be a magyar közönségnek s ezzel is kiemelkedik az országos ünnepségek torából. A hangverseny azonban nemcsak zensi értékeiben lesz kimagasló, hanem külsőségeiben ia impozánsnak ígérkezik. A Liszt Bizottság megbízásából Rarczoa Béla mérnök, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője érdekes világi- táti hatásokkal emeli a hangverseny szépségét. A szabadtéri előadás este 8 óra 15 perckor kezdődik, tehát teljes fényében bontakozhatnék ki a rendezés hatásos elgondolásai. A főszé- kesegyház names tagolású homlokzatát harminc reflektor világítja meg i ebből a méltőságo- sen ragyogó háttérből külön megvilágítással emelkednek ki a templom oromzatának szoborcsoportjai. Az ezerháromszáz tagú zenekar és kórus alkalmas oldal világítást kap úgy, hogy a hangverseny a zenei élményen tűi, a szemnek is rendkívül gyönyörködtető lesz. A Liszt Bizottság, bár az idő- jóslások kedvezőek pünkösdre, a szabadtéri hangversenyt bebiztosította eső esetére négyezer pengőre, ami fedezi az előzetes kiadásokat. A kereskedelmi minisztérium és a Máv különös méltányosságot és megértést tanúsított Eger város nagyszabású kulturális
