Eger - napilap, 1936

1936-05-17 / 79. szám

Éger, XL VII. év/. 79. szám *8* 10 FILLER ♦ Vasárnap ❖ Trianon 17, i«936‘ május 17. ELŐFIZETÉSI DÍJ A F08TAI SZÁLLÍTÁS- SAL EGT HŐNAPRA i 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. 8ZERKESZTŐSÉGj EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178, — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Barcza államtitkár a közeljövőben megtekinti Eger város rohamosan fejlődő szőlő- és gyümölcs-mintatelepét A város államsegélyt kap a mintatelep további fejlesztésére Eger város vezetősége igen be- j Iyes úton irdalt el, amikor ez ! országosan szorgalmazott ■ Eger környékén különösen jövedelme­ző szőlő- és gyümölcstermelés útmutatására szőlő- és gyümölcs mintatelepet létesített és azt fo­kozatosan fejleszti. Ezzel példát mutat a helyes fajták kiválaiz- tására, a gyümölcsfák szakszerű kezelésére és ami úttörő jelentő­ségű : itt képezik ki gyümölcs- kerléssző a tanulnivágyő fiatal gazdákét. A mintatelepen legutóbb két hold szőlőtelepítés készült el, ezenkívül az egri talajviszonyok figyelembevételével elültettek 100 diófát, a legelőterületen hétszáz cseresznyefát, 250 őszibarackot, 600 körtét. A mintatelepen elis­koláztak 21 ezer sajmeggyet, 7 ezer mirabolánt, 6 ezer vadal­mát, 5 ezer vadkörtét, 700 bir­set és 2000 keserű mandulát, a izőlőtílepen iskolázásra előké­szítettek 25 ezer gyökeres olt­ványt a vörösbor fajokra, kiis­koláznak gyökereztetés végett 41 ezer másodosztályú berlan- die ri vesszőt, továbbá kiültettek másfélbold földiepret és fél hold spárgát. A mintatelep tehát nagy meny- nyiségben tudja szállítani az Egerben alkalmas alanyokat a szőlő- és gyümölcstermeléshez és így döntő szerepe lesz a sokszor hangoztatott egyfajtájű, export­képes termelés kialakításában. A telep fenntartása és fejlesz­tése azonban igen költséges, ép* p3n ezért a város vezetősége tízezer pengő államsegélyt kért a földművelésügyi minisztertől. Braun Károly polgármester leg­utóbbi budapesti útja alkalmá­val felkereste Barcsa államtit­kárt a minisztériumban s az elő­terjesztett kérés alapján az állam­titkár megígérte, hogy á'doző- ciü'örtökön személyesen tekinti meg a nagyszabású mintatelepet és h megtekintés után tesz elő­terjesztést a miniszternek az ál­lamsegély nagysága tekintetében. A Magyar Külügyi Társaság külügyi előadást rendez Egerben áldozócsütörtökön délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében Eger, május 16. Rendkívül értékes és egyben ritka érdekességű előadásokra hívja fel a város közönségének figyelmét a Gárdonyi Társa­ságnak most kibocsájtott meg­hívója. A meghívó közli, hogy a Magyar Külügyi Társaság május 21-én, áldozócsütörtökön délelőtt 11 órakor külügyi matinét tart a városháza nagytermében, ki­tűnő előadókkal, az időszerű külpolitikai kérdésekről. A Magyar Külügyi Társaság a legelöaelőbb tudományos tár­saságok közé tartozik és hosszú idő őta működik Budspastcn, nemesek a külpolitika kérdései­nek szigorúan tudományos bu tatásával, hanem e kutatások eredményeinek az ismeretter­jesztő előadások útján történő közlésével. Munkásságának má­sik jelentős része a Külügyi Szemle című folyóiratban fejti ki hatását s tájékoztatja a ma­gyar közönséget a külpolitika irányairól, elméleti alapjairól, gyakorlati problémáiról, nagy­ban hozzájárul az általános tá­jékozottság kialakulásához. Ezt a szükséges és hasznos munkát jön most elmélyíteni a személyes megjelenés hatásával a Magyar Külügyi Társaság. A Társaság tulajdonképpen Eger város vendége, a város szódban a matiné megrendezésére a Gár­donyi Társaságot kérte fel. A maiiné bizonyára nagy ér deklődéssel találkozik EgerbeD, mert előadói: dr. Eöttevényi Olivér m. kir. udvari tanácsos, ügyv. alelnök, dr. Baranyay Zoltán min. osztálytanácsos és dr. Moravek Endre egyetemi könyvtárnok sok időszerű kér­dést világítanak meg. A matiné műsorát egyik leg­közelebbi számunkban közöljük. Öten pályáztak a gyöngyösi polgári és felsömezögazdaságl Iskola igazgatói állására Május 25-ig meghosszabbították a városgazda! állás pályázati határidejét Gyöngyös, május 16. A négy év őta üresedésben lévő gyöngyösi polgári és fel- ■őmezögazdasági iskolai igazga­tói állásra legutóbb kiirták a pályázatot, amelynek benyújtási határideje tegnap járt le. Az ál lásra a következők pályáztak: Cseh Janö gezdasági tanár, ok), gazda, Szántó Ferenc keresk iskolai tanár, trindt Gusztáv dr. középiskolai tanár, Virlics Géza polg. iskolai igazg tő, köz­gazdasági egyetemi oklevéllel és Stuplay Sándor pesthidegkuü polg. iskolai igazgató. A kérvé­nyeket felterjesztik dr. Semre• csányi Lajos ériekhez, akinek jelölése után e h'n’p végén ejti meg a választást az egyházköz­ségi képviselőtestület. Itt említjük meg, hogy a vá­rosgazdái állásra a pályázat ha­táridejét tíz nappal meghotz- szabbítotla Okolicsányi Imre alispán, így tehát a pályázato­kat oiak május 25 ig kell be­adói. Eddig Zsiga litván oki. gazda, Kalocsay Lajos oki. gazda és Munkácsi Ferenc felsőmező­gazdaságit végzett gazda pá­lyáztak. H utírmegyei lótenyésztés kérdései a közigazgatási bizottság előtt A hevesi járásban megkezdte működését a legkisebb munkabért Eger, május 16. | Hevesvörmegye törvényható­ságának közigazgatási bizottsága pénteken tariotta rendes ülését dr. Hedry Lőrinc főispán elnök­letével. A dr. Búzás Eadra fel olvasásában ismerteteti aiiipáni jelentés megemlékezett a várme­gye életének időszerű kérdései rő). Többek között megemlítette, hogy a hevesi szőlősaunkások kérték a hatóságokat a legkisebb munkabér megállepí ására, mert átlag negyven fillér napszámot kaptak, ami nem elegendő lét- fenntartásukhoz. A munkabér- megállapító bizottság megkezdte tárgyalásait. Rámutatott a jelen­tés 8rra is, hegy a vármegye villamosításának munkája most csak alig hálád előre a községek súlyos háztartási he:yzate miatt. Az alispáni jelentéshez Be- nietky Elemér országgyűlési kép­viselő szólt hozzá, a vármegyei lótenyésztési szabályrendelet vég rehajtásával kepciolatban. A iza- báiyrendelet eltiltja a két éven aluli csikók befogását, ami a ló- anyag szempontjából előnyős, de a gazdák szempontjából nem, mert nem bírják a fcoiszű csikó- tartás költségeit. Fölvetette e gon­dolatot, hogy a megyében csikó- legelőket kell létesíteni, mert a csikók az istállóban éppúgy tönk remennek, mint igában. Erre a célra az állami birtokokat lehet­ne felhasználni. megállapító bizottság Hedry Lőrinc dr. főispán rá­mutatott arr?, hogy a Heves megyében elterülő közalapítvá­nyi birtokokból alig lehet erre a célra területei biztosítani, mert ezek a birtokok másként job­ban hasznosíthatók. Széky Péter a tiszai árterüle­tek alkalmasságát hangoztatta cukőlegeltetés céljaira. Végül dr. Hedry Lőrinc főispán indítvá­nyára a bizottság elhatározta, hogy a kérdést átteszi a Heves- vármegyei Gazdasági Egyesü­lethez s a jelenlévő bori Borhy György felsőházi tag, egyesületi einöte ígéretet tett arra, hogy az Egyesület a legnagyobb kész­séggel fog a kérdéssel foglal­kozni és javallatot tenni. Krisztián Imre a villamosí­tással kapcsolatban az egység­árak leszállítását sürgette, a- mire az elnöklő főispán úgy nyi­latkozott, hogy ez a kérdés már országos probléma lett és az iparügyi minisztérium ez egy­séges rendezésre törekszik. Az államépítészeti hivatal fő­nőkének. Erdős József mű­szaki tanácsosnak jelentéséhez Széky Péter szólalt fel és el­ismerését fejezte ki Okolicsányi Imre alispánnak azért, hogy a vármegye valamenny útjának szakszerű karbantartásáról gon­doskodik. Az alispán köszönettel vette tudomásul az elismerést.

Next

/
Thumbnails
Contents