Eger - napilap, 1936
1936-05-12 / 76. szám
Eger, XL VÍZ év/. 76. szám Ä K Ä 6 FILLÉB ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 május 12. slOfizetési díj a fOSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGT HÓNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.—EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- YAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.558. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TÉLEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TÉLEFON: 322. fi ciszterci óidktársaöalom melegen ünnepelte az öiuenéues találkozó résztueuó'it Werner Adolf dr. zirci apát múló gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg a találkozón Abesszínia és ami utána következik A keletafrikai gyarmati akció katonai része teljes (ikerrel befejeződött. Abesazinia fővárosának ormain olasz trikolor leng ős hirdeti, hogy ebben a zsarnoki rabazolgaországban megindul az európai kuliura és civilizáció munkája. Nehéz külpolitikai viszonyok bonyodalmai közepette hét hönepi küzdelem hősies fegyvertényei eredményét ünnepelheti moit Olaszország. A baráti nemzet győzelmi mámorát teljesen megértjük. Hogy mit jelent egy ország számára a céltudatos akarat, a vezérlő szellem érvényesülése, arra örök időkre példát szolgáltatott most Itália. A Dúca ünneplésétől visszhangzik az egész Olaszország s csodálattal tekint erre a nagy férfiúra ez egész világ. Me, amikor kész helyzettel áil szemben Eurőpa s Olaszország nagy vezére kiharcolta Abesszinia meghódítását, reméljük, hogy megnyílik az útja az egészségesebb külpolitikai irányzatok kibontakozásának. Bennünket magyarokat kezdettől fogva az a vágy vezérelt, hogy Olaszország sikerrel fejezze be gyarmati vállalkozását. Kivántuk ezt a baráti olasz nemzetnek azért, mer) ismeretében voltunk annak a nagy nemzeti problémának, amely népfeleslegei elhelyezése körül sürgető megoldásokat kívánt. A papirosra fektetett, gyakran ki- kényszerített szerződéses megállapodások fölött elhalad az élet s elmossa azokat, mint az áradás vize a partok kavicsait. Olaszország felfrissült és meg- ifjodott ereje életet kívánt, fejlődést és boldogulást egy magas kultúrájú, több ezeréves múltra visszatekintő nagy nemzet ivadékai számára s amikor e boldogulás számára eszközöket keresett, tilalmazásokkal találta szembe magát. Ekkor Magyar- ország bátor elszántsággal, a barát oldalára állott a nem csatlakozott a szankciós államok sorához. Az események minket igazoltak s elsősorban igazolták a magyar nemzet sorsát intéző felelős tényezők tisztalátását. Mert Olaszországot megállítani abban a vállalkozásban, amelyhez hasonlót más nemzetek nagyobb arányokban lefolytattak már, felfogásunk ezerint igazságtalan. Történelmi tényként kell megállapítani azt is, hogy az olasz gyarmati vállalkozás egy rabszolgasorsban senyvedő, törzsi zsarnokság járma alatt nyögő ország népeinek felszabadítására irányult, letörte a bilincieket, az alsóbb néposztályok tagjairól s az embert mag- illető életnívót kínálja fel a rabszolgarendszer helyébe. A kultúra és a civilizáció nemcsak a fehér ember joga, az élet nagy vívmányainak birtoklása közös emberi kincs, amik elől rabszolgarendizer fenntartásával ma már népeket elzárni nem lehet. Abesszínia sorsát megpa- csételte őrök időkre ez a vesztett háború, amely lényegileg a volt abesszin állam területén élő néptörzsek győzelmi felszabadulását jelenti az alól a zsarnoki uralom alől, amit a törzsfőnökök ápoltak mind a mai népig. Az afrikai gyarmati vállalkozást európai síkba helyezve, meg kell állapítanunk, hogy Olaszország súlyát nagyban emeli ez a tény, hogy most már több figyelmet szentelhet olyan kérdések eldöntésére is, amelyek kö- zépeurőpai vonatkozásnak. Csak a dunai államok megoldatlan helyzetét említjük, ami éppen amiatt szenvedett most is késedelmet, mert nyilvánvalóvá vált, hogy Olaszország nélkül hiába is kezdenének annak boncolgatásába. Ez a minket o’y közelről érdeklő probléma most már oly módon kerül a népek tanácskozó asztala elé, ahogy ezt mi igazságosan megoldhatónak látjuk. Olaszország bizonyára még nagy erőt lesz kénytelen befektetni az abesszin probléma teljes levezetésébe, de most, amikor már elnémultak a fegyverek s előtérbe került az abesszin vállalkozás gazdasági részének lebonyolítása, az olasz diplomácia figyelme is jobban ráterelödhet azokra a kérdésekre, amelyek őt, megnövekedett súlyánál fogva még fokozottabban érdeklik. A magyar nemzet őszintén örül, hogy a Ducemk az abesszin gyarmati vállalkozásban is si került célhoz vezetnie népét. Eger, május 11. Nagy és bensőségesen meleg ünnepi volt tegnap az egri ciszterci gimnáziumnak és a ciszterci diákok hatalmas táborának. Itt, az Alma Mater régi falai között tartották félszázados és ötvenegyéves érettségi találkozójukat az 1885- és 86 ban érettségizett növendékek köztük dr. Werner Adolf zirci apát is, aki a találkozó alkalmából már napokkal ezelőtt Egerbe érkezett. Amilyen örömmel készült a város társadalma erre a ritka találkozóra és amilyen szeretettel várták a fiatal és öreg diákok a Ciszterci Rand apátjának megjelenését, olyan sajnálattal kellett tudomásul venniük, hogy dr. Werner Adolf, műlő gyengélkedése miatt orvosai tanácsára kénytelen volt távolmaradni a találkozó ünnepségeitől. De éppen ez a sajnálatos körülmény mutatta meg a ciszterci diákiélek átható erejét, a ciszterci diákszívek minden akadályon, távolságon átdobogő melegét. Mert szinte látni lehetett egy szelíd vízióban, hogy az orgona hangja, az énekkar szép szava, a zenekar finom muzsikája, a beszédek minden gondolata, a diákok minden kőny* nye és szívdobogása, a garmadába hordott gyöngyvirágok illata ott gomolygott ez ősz apát betegágya körül, mint shogy az ő lelke is ott világított a diáksereg homlokán, az öreg találkozótok érzéseiben. S így forrott össze a találkozón a nagy ciszteroi család. A találbozőt reggel nyolc órakor szentmise előzte meg, a- melyet Venoeell Ede pápai pre- Iátus mutatott be. Mise alatt dr. Pálos Bernardin üdvözölte az öregdiákokat s kérte reájuk az Isten áldását. A templomból az intézet tornatermébe vonult az ünneplő kö> zönség, ahol az első sorokban foglaltak helyet az ötvenéves találkozó résztvevői. Bevezetőül az intézet zenekara a Bagdadi kalifa nyitányát játszotta nagy felkészültséggel és tudással Kalovits Alajos avatott vezéoylete melleti, majd egy kis diák üdvözölte a találkozó diákokat lelkes, szép szavakkal. Az üdvözlésre Ury Lajos kir. táblai tanácselnök válaszolt elfogődott szavakkal. Beszédét alig tudta befejezni, mert az első szavak után megosuklott a hangja, azonban erőt vett meghatottságán és nemes gondolatokkal tett hűségnyilatkozatot az Alma Mater iránt. Ez a találkozó —mondotta — túlnő az eddigi találkozók keretein és nevezetes ezért, mert ideérkezett erre az alkalomra a mi jóságos apát urunk. Elhoztuk ide a mi szívünknek szeretetét, hitünket, ragaszkodásunkat az évszázados falak közé és kérjük az Alma Matert, fogadja azt szívesen. Sok kínosé van ennek a gimnáziumnak, sok szellemi, er- kö!c»iértéke.Foglaljon helyet ezek között az ez igaz gyöngy, amit most adunk át hűségünk kifejezésében. Az itt lelkűnkbe oltott szellemet fényesen lobogtatva visszük az élet útjain a végtelen hálával, minden imánkkal gondolunk a Ciszterci Rendre s az ég áldását kérjük rá és a mi hőn szeretett apát urunkra. — Vencell Ede pápai prelátus ugyancsak annak a nevelő munkának értékére mutatott rá, a- melyet a Rend végez, s a tanári kar iránt fejezte ki háláját az öregdiákok nevében ezért a céltudatos munkásságért, végül az Isten áldását kérte a Rendre és fejére, aki a ciszterci osaládjoagy sajnálatára nem jelenhetett meg a találkozón. Az értékes szavakra Kürti Menyhért dr. c. tankerületi főigazgató válaszolt a tanári kar csoportjának élén: — Valóban szépen mutatott rá Ury Lajos Öméltósága, a Ciszteroi Diák-
