Eger - napilap, 1936

1936-04-23 / 65. szám

Eger, XL VII. évf. 65. szám AHA 6 FILLÉE ♦ Csütörtök ♦ Trianon 17, 1936 április 23. iLÖFIZETÉSI díj a POSTAI SZÁLLÍTÁS» 3AL EGY HŐNAPRA i 1 PENGŐ 60 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KI ADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. A szegényügy országos rendezése Kozma Miklós belügyminiszter nagyon helyes intézkedésekkel oldja m9g társadalmunk egyik legszőgyanteljesebb jelenségét, a koldutkérdést. A leromlott szo­ciális és gazdasági helyzettel ter­mészetesen együtt jár az a tü­net, hogy az ország fővárosá­ban ős a nagyobb vidéki köz­pontokban az utcai kéregeték és koldulok száma annyira meg­sokszorozódott, hogy valóban el­érkezett az idő arra, hogy intéz­ményesen rendeztelek ez a kér­dés. A belügyminiszter megoldása nagyon helyesen két kategóriát állít fel. Az egyikbe tartoznak a társadalom elesettjei, akik még abban az esetben sem tudnák saját megélhetőségüket biztosí­tani, ha normális gazdasági vi­szonyok uralkodnának. Ezek az úgynevezett kolduló szegények, akik ellátása a társadalom fel- adata még akkor is, ha a leg. nehezebb viszonyok között élünk. Nemcsak a valláserkölcii felfo­gás, de az emberbaráti szempon­tok is megkövetelik, hogy ne le­gyen olyan elesettje a nemzet­nek, aki az élete fenntartásához szükséges betevő falatot nem kapja meg. Tűrhetetlen azon­ban az a helyzet, hogy az űtcákon, várótereken, szórakozó és üdülőhelyeken, de a magán­lakások ejtein is szinte ragály- szerűen szaporodjanak el a kö- nyöradományokat kérők. Nagyon helyeseljük a belügyminiszter el­határozását, amikor az egri nor­mát véve alapul országosan ren­dezi, ezt a sajnos, szomorúan fennálló helyzetet. A másik kategóriába tartoz­nak azok, akik szívesen dolgoz­nának, mert tzeretik a munkát s szorgalmuk és igyekezetük nem hiányzik ahhoz, hogy ma­guk és családjuk kenyerét biz­tosítsák, de a nehéz viszonyok miatt nem tudnak munkaalka­lomhoz jutni. Bár az elmúlt évek­hez viszonyítva, ezsrencsés ja­vulás következett be a munka- nélküliek frontján, mert míg az előző esztendőben körülbelül huszonegyezer főt tett ki a mun­kanélküliek száma, addig ez idén leepadt tizennyolcazerre. Bizonyos, hogy ez a tizennyolc­ezer ember nem halhat éhen s nem lehet önhibáján kívül ál­dozata a'mai nyomorúságos hely­zetnek. Rajiuk segíteni kell. A segítés korántsem oly egyszerű feladat, mégis nyugodtan állít­hatjuk, hogy Magyarországon a munkanélküliség tekintetében nem oly súlyos a helyzet, mint más külföldi államokban. A nem­zet fejlődése szempontjából azon­ban nem közömbös, hogy tizen­nyolcszor ember miként találja meg boldogulását az országban. A kormány és a törvényhatósá­gok feladatkörébe tartozik a ró­luk valő gondoskodás. Esen a téren nem utánozhatunk egyes külföldi példákat, amelyek mun­kanélküli segélyezéseket vezettek be, mert a magyar állam és a magyar közületek jövedelme nem teszi lehetővé a munkanélküli fizetéseket, de igenis módot le­het találni arra, hogy munkát nyújtsanak az arra rászorulók­nak. Ez a munka az ínségesek munkája lesz s azok részesed­nek belőlük, akik ilyen munkát készek elvállalni. Természetesen az inségmunka bére nem lehet azonos mértékű a más, normális munkabérekkel, de mégis eléri azt a [színvonalat, amely nem jelenti az emberi erő kizsákmá­nyolását. Meg kell emlékeznünk még Kozma Miklós belügyminiszter másik elhatározásáról is, amely nem kevésbbá helyes elgondo­lásból fakad. Különösen agfővá- ros utcáin volt tapasztalható, hogy kora tavasztól a zord idő beálltáig megjelentek a neper- nyős gyüjtőszekrények s perse lyeikkel keresték fel a járókelő^ kel, felszólítván őket adakozás­ra. Korántsem vitatjuk el a ne­mez, embarbaráti szándékot azok­tól, akik az ilyen gyűjtések le­bonyolítására vállalkoztak. Mé­gis azt kell mondanunk, bogy a gyűjtéseknek a múltban ta­pasztalt sorozata zaklatással járt s különösen idegenforgalmi szem­pontból nem volt kívánatos. He­lyesen teszi a belügyminiszter, ha ezen a téren is al pon rostá­lást visz végbe a nem en gedélyez lép en-nyomon utc?i gyűjtéseket. Kozma Miklós belügyminiszter ezekkel az intézkedéseivel való­ban régóta megoldásra váró pro­blémákat rendez. Szombaton közgyűlést tart Eger város képviselőtestülete Eger város képviselőtestülete április 25-én, szombaton |dől- után 4 órakor tartja rendes évi közgyűlését. A közgyűlés első felében Okoliosányi Imre alis­pán elnököl, mert ez alkalommal tölti ba a képviselőtestület vá­lasztás utján a városi irnoki ál­lást, amelyre, »int megírtuk, kilencen pályáztak. A válasz­tás után tizenhárom pontból ál­lő napirendet tárgyal le a köz­gyűlés, közöttük a városi sző­nyegszövő üzen átadását a Sze- génygondoző Nővéreknek, a Ko­rona szálló bérleti szerződését, s a Moktár kölcsön törlesztésé­vel kapcsolatban a fogyasztási adók kimunkálásához a fogyasz­tási adóellenőrök létszámának felemelését és még több közér­dekű üeyet. Május közepéig elég az eső az egri határban Eger, április 22. A szeszélyes április Eger vi­dékén állandóan csapadékos volt, úgyhogy a lehullott csapadék jóval túlhaladta más évek ha* sonlő idejének csapadékmennyi­ségét. A megye déli részén, mint ismeretes, a bő osapadékhullás a földeken elöntéseket okozott, s a víz alá került területeket itt- ott ki kellett szánteni. A nedves időjárás hatása alatt a növényzet rohamos fejlődésnek indult, amit a legutóbbi napok esőzései csak fokoztak, úgyhogy gazdakörök­ben általános a vélemény, hogy április hó hosszú időre biztosi tóttá a növényzet víz* zük a ég le­tét és legalább is május köze­péig elegendő nedvességet ka­pott a föld. A szárazabb időjá­rásra a tavaszi földmunkálatok zavartalan befejezése érdekében is szükség volna, mert az állan­dóan nedves idő a munkálato­kat sok helyen késleltette. A fagyveszély — legalább is a legközelebbi napokban, vagy csak napokon — megszűnt az időjárási jóslatok szerint. A rá­dió mára enyhe éjszakát jósol, A gazdák aggodalma azonban nem szűnt meg véglegesen, mert azt mondják, nem lehet eléggé sohasem felkészülni április meg­lepetései ellen. Májas 15-ig lehet pályázni a gyöngyösi feisőmezögazdaságl és polgári iskolai igazgatói állásra Négy éve van üresedésben a gyöngyösi katolikus felsősnező- gazdaaégi ős polgári fiúiskola igazgatói állása. Mint annak ide­jén beszámoltunk róla, az iskola fenntartója, a két gyöngyösi egyházközség az elmúlt évben meghirdette ez állásra a pályá­zatot. Az állásra csak három pá­lyázati k*rvé*y futott be, de ezek sem feleltek meg a kívá­nalmaknak. Ezért a felügyeleti hatóság ügy határozott, hogy az idén újból meghirdeti az állást s annak kiírásáról a legutóbbi egyházközségi gyűlés intézkedett is. A pályázati közleméoy most jelent meg, május 15-i batáridő­vel. Eddig még egyetlen pályázó sara jelentkezett. Ma kezdődik az egri ipari továbbképző tanfolyamok elméleti része Eger, április 22. Két szalmában, ez «sztalos- és cipászizeksiában indult meg ez egri továbbképző tanfolyamok gyskorl ti bevezető része és mindvégig nagy érdeklődés mel­lett folyt le, végül hűavét előtt szép eredménnyel befejeződött. A gyakorlati ismeretszerzés után a résztvevők, terv szerint, a mes­terségük körében szükséges el­méleti tudásban is képzési nyer-

Next

/
Thumbnails
Contents