Eger - napilap, 1936

1936-04-18 / 62. szám

Iba 6 filléb Eger, XL V1L évf. 62, szám ♦ Szombat ♦ Trianon 17, 1936 április 18. ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPBAi I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 1 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ »PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.658. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD’ SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178, — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ Jó- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. A vármegye Jóváhagyta Eger sfbfökütl vásárlását, de kimondta a város vezetőségére az erkölcsi és fegyelmi felelősséget A vezetőség jóhiszeműsége miatt nem érvényesíti a felelősséget a törvényhatóság Eger, április 17. Hevesvőrmegya törvényható­sági bizottságának kisgyüléae szerdán délelőtt nagy érdeklődés Bellett tárgyalta le Eger város­nak a sikfőkúti vásárlásról ho­zott határozatait dr. Kálnoky Viktor és dr. Preszler József fel­lebbezéseivel együtt. A városnak három határozata került a közgyűlés elé. Az első­ben a képviselőtestület a sikló- kúti telekrendezés anyagszük­ségletére 5 ezer pengőt állít be az 1936 évi költségvetésbe, a másodikban az ideiglenes szer­ződős kapcsán gondoskodik a telekvétel fedezetéről, megjelöl­ve ezt a rendelkezési alap ter­hére, a harmadikban megköti a végleges szerződést, bemu­tatja a Galassy-birtok hitelezői­vel kötött egyezséget, elhatá­rozza, hogy a 36 hold terület­ből 10 holdat parcelláz s beje­lenti, hogy a parcellázásból ed dig 22 500 pengő folyt be a 10 ezer pengős vételárral és a szol­galmi jogok megváltásáért kifi­zetett másik 10 ezer pengővel szemben. Az első két határoza­tot 1935 december 31-én, az utóbbit 1936 februárjában hozta a városi közgyűlés. A kőt első, érdemi határozatot dr. Kálnoky Viktor és dr. Presz­ler József megfellebbezték s fellebbezésükben arra hivatkoz­tak, hogy a telekvásárlás gon­dolata céltalan, helytelen, a megvalósítás psdig jogileg és gazdaságilag nem megfelelő mó­don történt. Rámutattak arra, hogy más, fontosabb szükség­letek kielégítését kellett volna a városnak elvégeznie, végül kérték a felelősség kimondását a város vezetőségére. A kiigyfilés a határozatokat jóváhagyta, de a jóváhagyó ha­tározat megállapítja, hogy a megvásárolt ingatlan szerzése, a szerzés alapját képező terv és Programm megállapítása és vég­rehajtása a községi törvény és a közigazgatás egyszerűsítésé­ről alkotott törvény rendelkezé­seitől eltérőleg történt. Éppen ezért a város vezetőségét er- kölcii és fegyelmi felelősség ter­heli. Az erkölcsi felelősség kér­désében a felmentést a terv vég­leges megvalőiítása után az idő adhatja meg, a fegyelmi felelős­ség tekintetében pedig a várme­gye alispánja az eljárás lefoly­tatásától eltekint, jelen esetben csupán rosszallásának kifejezé­sét tartja helyénvalónak, azzal, hogy a jövőben minden sza­bálytalan eljárást a legszigorúb­ban meg fog torolni. Az érdekes határozat indoko­lása megállapítja, hogy a nya- ralételep fejlesztésére az ínség- akció költségvetésébe szabály­szerűen 24 ezer pengőt felvett a város, a noszvaji műútra pe­dig 30 ezer pengő fagykárse- gélyt kapott s ez a nagy ősz- szegű pénz felhasználtatok, a- nélkül, hogy az ingatlan meg­szerzése p3rfektuálódott volna. Igaz ugyan, hogy a múlt év ele. jén kötött ideiglenes szerződés az eladóra mindenképpen köte­lező volt, azonban az értéken felül többszörösen megterhelt birtok hitelezőivelja tehermen­tesítéshez szűkcéges nyilatkoza­tok kiadásánál rendkívüli ne­hézségek mutatkoztak. Hosszas tárgyalásokra volt szükség, a- melyeknek eredményét előre lát­ni nem lehetett. Minthogy pe­dig 1935 vége felé az útépítési és tereprendezési munkálatokra körülbelül már 30 ezer pengőt kifizettek, a várost az a veszély fenyegette, hogy befektetett tő­kéje elvész, ha a hitelezők tel­jesíthetetlen feltételeket szab­nak. Ebben az^idöben a vétel fe­dezeti része is rendezetlen volt, mert erről csak december 31-én intézkedtek. A határozatok ho zatala után folytatódtak a tár­gyalások a hitelezőkkel és olyan feltételekre vezettek, amelyeket a város teljesíteni tudott. A törvényhatóság megállapít­ja, hogy a megvalósítás fent le­írt módja szabályellenes volt. A nyaralőtelep fejlesztésének s ezzel kapcsolatban egyes borso­di községeknek a várossal való összeköttetésének lehetővé tétele olyan célkitűzések, amelyek a jelen pillanatban csak eléggé nem indokolható optimizmussal mondhatók hasznos jellegűeknek. Minthogy azonban a várói kép­viselőtestülete ezekben a kérdé­sekben majdnem teljes egyhan­gúsággal határozott, a törvény­hatóságnak arra az álláspontra kellett helyezkednie, hogy a vá­ros minden rétegét magában fog­laló és a polgárság minden cso­portjának s érdekeltségének ér­dekeit figyelembe vevő képvise­lőtestület jól# megfontolta ezt a programmot és összehasonlítva más szükségletekkel, elsőrangúan megvalősítandőnak találta. A megvalósítás szabályellenes­sége megfosztotta a törvényható­ságot attól a lehetőségtől, hogy a programmot már az elindulás­tól ebből a szempontból alapos és tárgyilagos vizsgálat tárgyává tegye s jelen esetben kénytelen a kérdést ettől a szemponttól eltekintve elbírálni. A beruházások nagy részben megtörténlek, a terv közvetlen megvalósítás előtt áll, ilyen kö­rülmények között a vagyon- felügyeleti hatóságnak a felada­ta abban merülhet ki csupán, hogy a programmot a törvények által kijelölt határok közé szo­rítsa s az alapok realizálásával legalább utólag biztosítsa a tör­vény követelményeinek Lfigye- iembevételét. Kétségtelen, hogy a három ha­tározat a vásárlás fedezeti részét megfelelően rendezi, a hitelezők­kel megkötött egyezség pedig az átírás lehetőségeit biztosítja. A parcellázás után megmaradó terület a város vagyonát gyara­pítja, még pedig a vétel szem pontjából ellenérték nélkül. — A fagykársegélyt kifejezetten a noszveji útra kérte a képviselő­testület, a telep fejlesztéséről az Inségakciőnak kormányhatősági- lag jóváhagyott költségvetésé­ben gondoskodott. Ezért vagyon- felügyeleti szempontból a hatá­rozatokat jóvá kellett hBgyni. A felelősség tekintetében a törvényhatóság arra az állás­pontra helyezkedett, hogy annak erkölcsi részénél a polgárság bizalma az irányadó. Minthogy pedig a képviselőtestület a hatá­rozatokat csaknem teljesen egy­hangúan hozta, a polgárságot reprezentáló képviselőtestület az erkölcsi felelősséget vállalta.En­nek realizálása azonban osak akkor történhetik meg, ha a be­ruházás idők folyamán rentábi­lisnak fog mutatkozni. A csak­nem ellenérték nélküli vagyon­szerzés ténye egymagában nem adja meg a felmentést, mert a szerzés után a beruházások igen jelentői összeget igényeltek. Az a tény, hogy ezek jőrésze állam­segélyből került ki, a dolgon alig változtat, mert a hangsúly a «közpénz» jellegen kell, hogy legyen. A fegyelmi felelősség tényleges alkalmazását a törvényhatóság a- zért nem látja indokoltnak, mert a város vezetőinek jőszándék&t semmiképpen sem lehet kétségbe- vonni, Az idők folyamén a hely­zet tisztázódott s a szabályelle­nes eljárás mentségére szolgál az is, hogy munkaalkalmat te­remtettek s hogy a város régebbi vezetősége csaknem állandóan ezt a gyakorlatot követte prog- rammjai megvalósításánál, azzal a külömbséggel, hogy abban az időben jóval jelentősebb össze­gekről volt sző. Minthogy pedig felelős és vezető állásban lévő tisztviselők fegyelmi alá vonása a köztekintély fenntartása szem­pontjából sem mondható min­den esetben cálravezetőnek, a tör­vényhatóság elegendőnek tartja a rosszallás kifejezését. EMERICANA P. Grácián előadása az Emericana gyöngyösi konventjében a kínai hittérítők munkájáról. Nagyszámú közönség előtt tar­totta meg a gyöngyösi Emerica­na keddi gyűlését a Szt. Korona- házban, ahol P. Grácián feren­ces atya, kínai misszionárius, aki most orvosi tanulmányainak

Next

/
Thumbnails
Contents