Eger - napilap, 1936
1936-04-12 / 59. szám
4 EGER—GYÖNGYÖSI ÜJSÁG 1936. április 12. De érdemes az életet Is megnézni ebben a négy hold területű, öt« millió pengői vagyont képviielö üzemben, érdemei belépni a gyár ■zigorűan őrzött kapujáD, föl- világoiitáaért fordulni a gyár új igazgatójához, Balogh Jenőhöz ■ a dereiedö hajú igazgató finom éi kedvei moiollyal márii ajtó« kát nyit, beizél, termeken vezet kereiztül, gépeket iimertet i egy óra alatt feltárul a azemlélö előtt a dohánygyár élete, munkája, értéke. Egy külön világ ez, sziget, ■zigorű törvényekkel, jóságos gondolkodásokkal, a keresztény« ■zooialista alapon szervezett munkásság derék, szorgalmai, ügyei éi a legkisebb zugban ii a legnagyobb tisztaeág, rend csillog. — Ma már cigarettát gyártunk — mondja Balogh igazgató. — A Dohányjövedéknek nem volt rentábilis a izivargyártás ■ így valami megoldást kellett keresni, hogy a munkásság kereseti lehetőségét biztosítani lehessen. Bizony, nagy bálával kell megemlítenünk, hogy az Érsek- főpásztor űr minden befolyását, ■űlyát latbavetette, Petro képviselő űr minden összeköttetését felhasználta, hogy a dohánygyári üzem fennmaradjon ■ törekvésüket elősegítette dr. Fát tinger Sándor jövedéki központi igazgató úr mindenkor megértő szociális gondoskodása. — — Hogyan gyártják a cigarettát? Tessék. És tárulnak a termek egymásután. Hatalmas dohány- vágógépek zakatolnak, milliméter pontossággal szeletelve a finom keleti és belföldi dohányt, amelyet előzőleg az utasítás szerint elkevernek. Minden teremben egyforma a hőmérséklet, a felvágott dohánytömegek rugalmasak, akár a labda, nincs száraz dohány, de tűlnedves sincs. íme, az olcsó Leventében finom keleti dohány is van. Külön teremben foglalnak helyet a cigarettahüvelyt gyártó és «öiizeforrasztő* gépek. Vagy tíz egymásután. A papíranyagot filmtekercshez hasonlóan állítják be a gépbe, amely a papírt elvágja, össze perforálja, ugyanakkor a címert is rányomtatja. A tekercs pereg s a gép naponként 60 ezer hüvelyt készít. A Levente töltése egyiptomi módszerrel történik, kézzel töltik a cigarettákat. — Ha gépi töltésre tért volna át a Jövedék — mondja az igazgató, a munkások kilencven szá Ze/^crttiyaro á/fiofycL, pjuÁcurt Uz+tyCL' éh íeWpeAÍix cl (híM- a zaléka elvesztette volna kenyerét. Budapesten egyetlen gép naponta 180—200 ezer cigarettát tölt. A Jövedék humánus gondolkozására vall, hogy a drágább megoldás mellett döntött és így biztosította továbbra is a munkásság szerény, de biztos megélhetését. A töltő a három mozdulatból áll. Egy leerösített, összehajtott pergamenlapba belenyomják a dohányt, nagy érzék és ügyesség kell a kellő mennyiség eltalálásához, a papírt összenyomják, egyik végére helyezik a hüvelyt, másik végén benyomják a lapos töltő fát, két szélét levágják, kész a Levente.Naponta 450 ezer darab. Ezrenként szárítják kis tartókban, amik ügy hatnak, mint egy-egy kaptár, a hüvely szélei kissé kilátszanak s mint egy tökéletes méhsejt- rendszer csillog a szárító a napban. A ciomagolás szintén kézzel történik s a Leventét és Drámát azonnal szállítják is. Külön étkező és ruhatár áll a munkások rendelkezésére, hogy a napi hét órai munkaidő alatt mentek legyenek minden kényelmetleneégtöl. Az Országos Tejszövetkezeti Központ pavillont tart az udvaron, ahol kifogástalan tejet lehel kapni. De a munkások egészségéről is gondoskodik a Dohányjövedék. A gyár északi szárnyén talált elhelyezést az orvosi rendelő, ahol az összes szükséges műszerek rendben csillognak az üvegszekrényekben s mindenkinek törzslapja van. Nem messze tőle áll ragyogó, fehér termővel, patyolat berendezésével a cieoiemőotthon. Az olajos vászonnal bevont széles heverőkőn kövér apróságok szuszognak csendben, vagy kapálóznak, az ajtónyitáskor beleng az udvarról a viráező cseresznyefák jő szaga. Ezt az otthont dr. Szmrec8ányi Lajos érsek létesítette s látja el tejjel, cukorral, grízzel, ruhafélékkel. Most negyven gyermek talál otthont itt két irgalmas nővér felügyelete mellett, míg az édesanyák keresik a mindennapi kenyeret. — Az ország összes dohánygyárai közölt — világosít fel az igazgató — itt van a legtöbb csecsemő. Hát ez is nevezetes dolog. — Csakhamar azonban kiderül még más nevezetesség is. Éppen Balogh Jenő igazgatóról, aki a nevezetességeket mutatja. Azok közé a kevesek közé tartozik, akik harminc év óta egy helyen szolgálják a Dohányjövedéket és érték el lassan, hosszú munkával a legmagasabb pozíciót, j És még egy. ő az első egri | születésű dohánygyári igazgató Egerben. (—r) fl fTlagyar Gazda és Fölömíoes 5zöoetség falunapot rendez Egerszalókon Rum-, likőr-, szesz- és pálinkaszükségletét legjobb minőségben, LEGOLCSÓBBAN beszerezheti PRESZLER MÁRTON Telefőn 41. rum, likőr- és ecetgyárában Telefon 41. _____Kertész ucca 32. EGER Csákány ucca 15. A magyar falu társadalmi és művelődési helyzetének javítására sajátos értékeinek kibontására április 18 és 19. nepján Egerszalőkon a Magyar Qazda és Főldmíves 'Szövetség falunapot rendez. A falunap élvezetes, érdekes és tanulságos műsorán hogy fájdalom nélkül és nyomtQ< Ionul «(tünteti o tyúkszemet c Burgif TyU KSZE MTA PASZ u. 7. mozielőadások, népviseleti bemutatók, kézimunka éi egészségügyi kiállítások, gazdaud- varverseny, gyarmekegészség- ügyi verseny, szarvasmarha- díjazás sib. szerepelnek. A versenyekre és előadásokra a belépés díjtalan, hogy a nép minden rétege résztvehessen azokon. Az egri ifjúság körében folyó faluszeminőriumi munka gyakorlati megvalósítását célozza az egerszalőki felunap, amelyet a közeljövőben valószínűleg a többi községekben is megrendeznek. Kikötők, városok, emberek ... Karcolatok a tengerjáró utakról A tengerész hivatala járni a nagyvilágot, megismerni a különféle népeket, velük élni, velük dolgozni. Hajózásunk, míg egyik kikötőből a másikba futunk — sok száz mérföldet átszelve a nagy tengeren — a mi külön életünk. Tengerészélet, szolgálat, kötelességteljesítői. A kikötőben töltött napjaink változatosabbak. A tenger némaságát hangos napok váltják fel. Rakodó munkások százai kiabálják túl egymást, járművek zörögnek, gépek, daruk zúgnak, zakatolnak körülöttünk. A lüktető élet színes képe fogad. A munka üteme mindenütt egyforma, Európa kikötőiben épen ügy, mint Kis-Ázsia partjain, Afrika széléD, vagy valamelyik eldugott szigetvilág kis városkájában. Csak a népek mások. Külső berendezésükben ma már az afrikai kikötők is egy nívón állnak az európai kikötökkel. De nemosak a kikötök, hanem a városok is méltó versenytársai az európai városoknak. Sót Kis Ázsia partjain a most épülő Haifa, Bsiruth, Jaffa egyenesen világvárosnak indul. Öt-tíz emelete* paloták nem is tartoznak a ritkaságok közé. Előkelő szállodák, fényei üzletek, parkok, sétányok a fényűzésnek különféle megnyilvánulásai lépten- nyomou akár csak a mi nagy városainkban. De az európai külsejű világkikötőkben minduntalan feltűnik a régi Ázsia, vagy a régi Afrika, a fényei előkelő negyedek mellett az igénytelen, egyszerű városrészek. — Alexandria arab negyede még valóságos sötét Afrika. Bűzös, piszkos sikátorai szinte kibír- hatatlanok európai ember számára. Az arab nép úgyszólván az utcán 61. A szűk sikátorok az est óráiban tömve vannak rikító öltözetű arabokkal. Árusok, rikkancsok ordítoznak a házsorok mellett, a portékák székeken, padokon, a földön hevernek. Az óriási zsibvásárban itt- ott egy kávéház tele vizes pipit szívű férfiakkal. Az évszázados életüket élő arabok egyetlen kultúr-jele: a rádió. Ez aztán szél is, tűlhartogva minden lármát. Arab nőket alig látni, egy
