Eger - napilap, 1936

1936-04-09 / 57. szám

Aba 6 fills» Eger, XL V1L évf. 57. szám ♦ Csütörtök ♦ Trianon 17, Í9S6 április „ ELŐFIZETÉSI DÍJ A •POSTAI SZÁLLÍTÁS- SAL EGT HÓNAPBA i 1 PENGŐ 60 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.—EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF.SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. megtiltotta az flero 5zöuetség a Pipishegyen ualó uitorlázórepülést Fenyegetések Magyarország ellen A rajnai megszállás s az olasz- abesizin háború európai jelen­tőségű eseményei mellé a leg­utóbbi napokban (elsorakozott az osztrák védkötelezettség be­vezetésének a ténye. Bär ez a lépés fontosságban nem éri el az előbbi két kérdés szintjét, mégis igen élőok visszhangot keltett különösen a kisantant körében. Az első órák meglepe­tései után megszólaltak a kis­antant lapjai és a legkülönbö­zőbb lehetőségek szempontjából vitatták az osztrák lépést, sőt a kisantant kormányok ki is fejez­ték tiltakozásukat az osztrák külügyminiszternél. Érdekes azonban, hogy egy körülményről megfeledkezni lát­szanak a méltatlankodók.Ez pe­dig az, hogy Ausztriától meg­követelik függetlenségének fenn­tartását. Ausztria minden lépésé­nek külpoli ikai megítélése abból a szemszögből végezhető el, hogy Európa vezető hatalmainak leg­főbb érdeke az Anschluss elke­rülése. Az Anschluss Ausztria számára bizonyos fokú fenyege­tést, de egyben szerencsét is je­lent. Az európai hatalmak any- nyira félnek Németország meg­növekedésétől, hogy Ausztria tok­kal többet engedhet mag magá­nak, mint egyéb legyőzött álla­mok. Amit Németország a felség­jogok teljességéből visszaszerzett, azt 8z erő alapján szerezte meg s a versailiesi szerződés kodifí- kátorei csak kényt zerüségbö) tűrik Németországnak az egyen­jogúság terén tett hatalmas előre­haladását. De hogy milyen ke­servesen tűrik, mutatja a rajnai megszállás nyomán kerekedett eurőpai bonyodalom. Ausztria esetében nyilván nem lesz komolyabb következménye az általános védkötelezettség be­vezetésének, éppen az előbb em­lített ok mi8tt. Jellemző azonban a kisantant elgondolására az, hogy még ilyen körülmények között is kemény kritikában ré­szesítette Ausztriát, sőt bizonyos­fokú fenyegetéstől sem riadt vissza. Az osztrák kérdéssel a ma­gyar sajtónak tulajdonképpen nem sok oka volna foglalkoznia, ha nem tűnik fel egy különös jelenség. Ez pedig az, hogy a kisantant újságok az osztrák lé­péssel kapcsolatban többet be­szélnek Magyarországról, mint Ausztriáról. Mindegyik azt la­tolgatja, hogy Magyarország követni fogja-e az osztrák pél­dát és ha igen, milyen követ­kezmények várnak rá. Magyar- országnak esze ágában sicci ön­hatalmúlag visszaállítani az álta­lános védkötelezettséget, hiszen illetékes magyar államférfiak már több ízbsn hangoztatták, hogy nemzeti szuverénitáiunk birtokába a népszövetség segít légével akarunk visszajutni. An­nál megdöbbentőbbek a fenye­getések, amelyeket magyar elvre adresszál a kisantant sajtó. Hät lehet-e béke Európában, lehet-e a dunai kérdés rendezéséről ko­molyan beszélni, smikor a kis­antant egy más ország lépését kommentálva, a legdühődtebb fenyegatésekkel halmozza el Ma­gyarországot, amelynek az oszt­rák lépéséhez semmi köze. Legszomorűbb az, hogy a bru­tális erőszak, a durva fenyege­tés tényeit az érdekeltek mindig a béke biztosítására s a jog tisz­teletére alapozzák, holott sem békéről, sem jogról nincs sző, hanem csak egy igazságtalan és erőszakos békeszerződés fenn­tartáséról, amelyet az erősebb minden kegyetlenségével bizto­sítani óhajtanak. A békeszerző­déseket követő esztendők tapasz­talatai alapján bolond nép hinne csak olyan békében, amelyben az egyik nép letiporva marad a az igazságosságot egyedül a fegyverek ereje jelenti. Magyarország visszautasítja ezt a semmivel meg nem okolt, lealáző fenyegetést nemzeti szu- verénitására való hivatkozással és jogainak tudatában. És ne felejtsék a kisántánt államok, hogy Magyarország ma már nem olyan védtelen, kiszolgáltatott állam, aminő pár esztendővel ezelőtt volt, hanem egy hatalmas államcioport tegje. Ennek az államosoportnak pedig döntő szava lesz a középeurőpü kér dés rendezésénél. Akármit írnak Prágában, Bukarestben, vagy Bslgrádbsn. Lesújtó hír érkezett tegnap délelőtt Budapestről a gyöngyösi vitorlözőrepülőknek. A Magyar Aero Szövetség sürgős levélben értesítette a gyöngyösi MOVERO vezetőségét, hogy a pipishegyi repülőterepan, az ott huződő telefonvezeték miatt, a terep használatát megtiltjaés bármily* féle vitorlázógépek startolási en­gedélyét megvonja. A tereplatil­JUger, április 8. A kritikusra fordult, hirtelen lehűlt időjárás aggodalmas na­pokat hozott az egész magyar mezőgazdatágra. A világpolitika eseményei is eltörpültek a féle­lemmel és reménykedéssel várt meteorologiai jelantések mailett, amelyek előre jelezték, hogy fagyhullám fenyegeti a gazdák reménységét. A t'gaapi és tegnspalőtti éj­szakán az egri időjelző állomás is egy, egy és fái fokos fagyot mért, egyes helyeken ezonban 3—3 és fel fokot is mértek, sze­rencsére a fagy nem volt egyik alkalommal sem olyan erős, amint azt az időjóslátok előre jelezték. Mégis az egri szőlő és gyümö'cs- termelők n gy aggodalommal figyelték az időjárás fordulását, mert hiszen a szőlők, különösen a korai fajták, a gyümölcsök közül is a korai szedésü k teljes fakadásban, illetve virágzásban állottak már s félő volt, hogy egy erősebb fagyhullám — ha­sonlóan a tavalyi méjus-eleii fagyhoz — az egész termést le­tarolj megsemmisítve az egész évi muaka és vesződés ered­ményeit. Egyelőre még nem lehet tüze­tesen megállapítani az esetleges fagypusztítás hatását, de — »mint szakkörökben közli* velü k — nagyobb méretű fagyfeárosról Eger vidékén n m 1 he« beszél­ni I ppan a hőmérsékl tnak nem tás éppan abban az időben éri a motornélküli repülőket, mikor az időjárás legjobban megfelel »C« vizsgák letételére és telje­sítményrepülések elérésére. A gyöngyösi repülők és pártoló- tagok között óriási lehangoltsá- got okozott a hirtelen tereple­tiltás, mely előre nem látható időre megfosztja a repülőket a gyakorlattól. túlságos ctökkenőte mist*. Ha fordul is elő a korai fajtákban némi kár, annak mértékét az első napsütéses idő beálltával lehet osak megállapítani, amikor a rügyek és virágok fagyos él- száradásának nyilvánvaló jelei megfigyelhetők lesznek. A fegyveszély egyébként ez első kritikus Depókkal nem múlt el véglegesen. A sűrű felhőzet a beáramlóit hideg légtömegek ha­tását egyelőre nem engedte tel­jes mértékben érvényre jutni s az első fagyveszély ezzel elmúlt. De ha kidarül, nem lehetetlen, hogy a derűs idő ismét fagyot hoz, hacsak egy ellentétes meleg légáramlás nem közömbösíti a hideg veszélyét. Gyöngyös vidékén az éjszakai fagy jelentős károkat okozott. Helyenként 4, 5 sőt 6 fokot is mutatott a hőmérő, kü­lönösen a lepos helyeken. A gyöngyösi Nyulmályi-határban, a visoatai völgyben, a solymosi síkságon a korai cseresznye el­fogyott. Az átlagos becslés sze­rint 25—35 százalékos a kár. Ugyancsak n^gy a fagykár a kajszin- és az Őszibarackban, a- melyeket már a februári fagy is megtizedelt és most már ezzel együ l 40 százalékos a kár. Teg­nap délután a Mátrában hava­zás volt; este a f<gy nagy mér­téiben erősödött. A visontai völgyben egész éjszaka lobog­tak a rózsák, a gazdák füstien. Egyelőre nem észleltek fagykarokat Eger környékén Gyöngyösön 25—35 százalékos a kár Nem múlt el véglegesen a fagyveszély

Next

/
Thumbnails
Contents