Eger - napilap, 1936

1936-03-22 / 47. szám

Eger, XLV11. év/. szám *«» 10 FILLER ♦ Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 március 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ A FOST AI SZÁLLÍTÁS* SÁL EGY HŐNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR.—EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 64.658. SZERKESZTŐSÉG EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. 427 ezer pengő államsegélyt állapítottak meg véglegesen Heves vármegye községei számára Budapest után — Róma előtt A két napig tartó magyar- oizlrák tanácskozás után né­hány soros hivatalos jelentői adta tudtára a kátorsságérdek­lődő közönségének ős a külpoli­tika eseményei iránt érdeklődő külföldnek, hogy »a magyar és az osztrák kormány felfogása mind az általános helyzet, mind pedig a két ország érdekének megfelelő magatartása tekinte­tében teljesen egybehangzó.« Es a rövidszavű jelentéi lé­nyegében nagy jelentőségű ős megnyugtató számunkra. Mert mikor Magyarország és Ausztria külpolitikájéről a hivatalos té­nyezők megállapítják, hogy egy sínpáron halad, nemcsak a ma­gyar külpolitika teljes sikerét igazolják, de egyben azt a ku dsreot ie, amely azokat ért*, «- kik számításaik meghiúsulását látják Ausztria és Magyarország kézfogásában s főként a római egyezményben. Siettek is az ellenlépések meg­tételével. Emlékezetes, milyen buzgó tevékenységet fejtett ki annak idején a cseh külpolitika, hogy a kisantant kereteit kiizé- leiitse, hogy reális tartalmat adjon a Balkán szövetségnek. Milyen sok tárgyalás és utazás kisérelte meg Bulgáriának a megnyerését ehhez a szövetség­hez s milyen hangosan hirdették, hogy a római hármas egyezmény legfeljebb osak eszmei sikert je­lenthet mind Magyarországra, micd Ausztriáre.mert a dunavöl- gyi államok csak akkor boldogul­hatnak, ha szomszédaik tervei alapján keresik a megegyezést. Eiienségeink elfeledték azon­ban számítáiukban, hogy adva van az a lehetőség, amit négy­százados múlt igazolt s amit Mussolini ciak még mélyebbre ágyazott, mikor Olaszország rész­vételét is biztoiította a két duna- völgyi ország gazdasági harci­ban és talpraállításáben. Hogy mennyire reális alapo­kon nyugszik a római egyez­mény, azt mi sem mutatja job­ban, mint az a valóság, hogy az osztrák kancelláron ős külügy­miniszteren kívül egész sereg szakember is tanácskozott Buda­pesten a magyar szakemberek­kel, hogy megvizsgálják a gaz­dasági élet minden területét, kutatva a lehetőségeket, amelyek a két ország javára adódnak, hogy az eddigi kapcsolatok erős- bítbe'ök, széleilihetök legyenek. Sőt gondoskodás történt arra nézve is, hogy ez a művelet ál­landóvá váljék, mindakéi ország kölcsönösen csak egymás gazda­sági érdekeit szolgálja s csak akkor vegyen igénybe más for­rást, ha az éppen elkerülhetet­len. Megnyugtató, hogy Európa jelenlegi zavaros és bizonytalan helyzetében a római egyezmény kiállta a tűzprőbát és igazolta életrevalóságát és szükségét. A római tárgyalás már a két résztvevő állam feldolgozott kész anyagát kapja meg, ami lehe­tővé teszi a hármai tanácskozás idejének gazdaságosabb kihasz­nálását és nagyobb eredmény elérését. De a kétnapos buda­pesti i az azt kővető római ta­nácskozások alkalmasak arra is, hogy cáfolják azt a véleményt, smely oly szívesen hivatkozott egy egy statisztikai adatra, ha éppen igazolni akarta, hogy sem az Olaszországhoz, sem az Auszt­riához fűzött gazdasági remé­nyeinket nem igazolja az idő s így a római egyezménynek va­lójában hiányzik reánk nézve a reális alapja. Az a valóság, hogy a buda­pesti tanácskozáson éppen úgy­mint ahogy a következő rómain — a gazdasági kérdések állnak előtérben s mind a három or­szágot az a szándék vezérli, hogy a szövetséget a gazdasági érdekek minél erősebb hálóza­tával kösse össze, az esek arra vall, hogy a római egyezmény a közel jövőben csak még na­gyobb jelentőséget nyer mind a három szerződő ország, így Ma­gyarország gazdasági életében is. Esért kíséri az egész magyar közvélemény olyan figyelmes ér­deklődéssel azokat a lépéseket, amelyek Gömbös miniszterelnök római tárgyalásának minél na­gyobb sikeréért történnek. Ezért várjuk feszülten a ró­mai hármas tanácskozás ese­ményeit és eredményeit. Meg­győződésünk, hogy ezek nem is maradnak el. Hüves vármegye e* általában az ország községeit évröl-évre miniszterközi bizottság járta vé­gig az utóbbi időkben. A gazda­sági válság eliűlyosodása óta a községek képtelenek voltak ön­erejükből háztartásukat fenntar­tani, I volt olyan község, ahol 4—500 százalékos pőiadót vetet­tek ki, hogy biztosítsák a pénz­ügyi egyensúlyt, azonban a pót- adó felemelése sem járt kellő .eredménnyel. Az állam sietett ekkor a községek segítségére és államsegélyt biztosított számuk­ra. A belügy- és pénzügyminisz­térium együttes bizottsága azért járta végig évről-évre a közsé­geket, hogy megállapítsa háztar­tásuk helyzetét s ehhez képeit az államsegély nagyságát. Ebben ez évben nem egy évre állapították meg az államsegélyt, hanem véglegesen, mival az ed- j digi tapasztalatok már elegen­dőknek bitonyultak az állandó támogatás mértéke tekintetében. A miniszterközi bizottság befe­jezte munkáját és a belügyminisz­térium községi osztályának fő­nöke, dr. Marton Gyula mini z- teri tanácsoséi a pénzügyminisz­térium községi osztályánek fő­nöke, Inanity Papp Elemér mi­niszteri tanácsos állapították meg a helyszínen a végleges pót«dó Gyöngyös, március 21, Gyöngyös város képviselőtes­tülete vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel rendes közgyűlést tart, amelynek tárgysorozatán érde­kes interpellációk szerepelnek. A tárgysorozat fontosabb pont jai: MajziZ Viktor közigazgatási bírósági tanácselnök köszönő­levele felsőházi taggá történt megválasztása alkalmából a vá­ros üdvözlésére, a M. K. Állam rendőrség gyöngyösi kapitány­ságának előterjesztése területi ha­táskör kiterjesztésével kaposola­■zázalékokat s az államsegély végleges összegét. A végleges megállapítás elve ez volt, hogy 65 százalékos pőtsdó figyelem- bevételével az összes szoros ér­telemben vett egyházi terheket (párbír, deputátum) a községi pőlfdó terhére számították, ehez hozzávették az iskolai terhek egyharmed részéi s csak ez ez­után fennmaradó esetleges hi­ányra adtak államsegélyt. Államsegélyben részesült ősz- ízesen kilencven község, 427.111 pengő összeggel, ebből rendes kiadások fedezőiére 832.130 pen­gő, rendkívüli kiadásokra (egy­szeri beruházái) 94.981 pengő jutott. A vármegye nyolc községében 100 százalékon felül áll a pót- adó (maximális 110 százalék) egy községben 42 százalék (Hat- | van község) három községben 50-től 60 százalékig terjed, a töb­biben pedig 60-től 100 százalékig. Az államsegély valamivel keve­sebb, mint az elmúlt években, mert az alispán által megállapí­tott 3,481.479 pengős községi ösz- SZ6I szükségletet a miniszterközi bizottság 118.180 P-vel csökken­tette. A véglegesen megállapított hiány a községekben 1,772,443 pengő, ebből 1,345 332 pengő nyer fedezetet a pőt*dó terhäre. tosan Mátrafüreden elhelyezendő rendőrkülónítméoynek helyisé­gek átengedése és ingyenes vi­lágítási áram juttatása iránt, vitéz dr. Kiss Kálmán jelentése a gyöngyösi gyümölcsexport-piac 1935. évi forgalmáról és rend- jdrél. — Az idő. A Meteorológiai In­tézet Jelenti ma déli 12 órakort Gyenge légáramlás, délután és éjjel csak kévés fehő, holnap kivált az ország nyugati felében némi komoly felbe képződés valószínű, de eeö nem lesz. Éjjel egyes helyeken még gyenge talajmenti fagy, a nappali hőmérsék­let lassan tovább emelkedik. Vasárnap délelőtt közgyűlést tart Gyöngyös város képviselőtestülete

Next

/
Thumbnails
Contents