Eger - napilap, 1936

1936-03-03 / 36. szám

Ara 6 FILLÉR Eger, XL VII. évfolyam 36 szám ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 március 3. ELŐFIZETÉSI DÍJ A fOSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KI ADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓ- HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. A világpolitika és a Japán forradalom A Japánból érkező hírek ar­ról tanúskodnak, hogy világné­zetek ütköznek össze a fölkelő nBp országában s a világnézeti harcok szoktak a legkeményeb­bek és legkegyetlenebbek lenni. Ha részvéttel tölti is el lelkün­ket az a sors, amely néhány Ja­pán államférfiül elért, akik a ma­guk módján nyilván ugyanolyan szeretettel és odaadással szol­gálták hazájukat és a Mikádőt, mint ellenfeleik, mégis nem a személyi oldalait akarjuk tekin­teni ennek az egész mozgalom­nak, hanem várható kihatásait. Az első pillanatban úgy tűnik fel, hogy semmi köze sem lehet egy japán katonai uralom meg­szilárdulásának Magyarország sorsához. Ennek azonban épen az ellenkezője az igaz. Ha meg­gondoljuk, hogy az utőbbi esz­tendőben mennyire belekapcso­lódott Szovjet-Oroszország a nyugati nagyhatalmak európai politikájába, akkor rögtön nem tűnik olyan távolinak az össze­függés a japán politika esetleges fordulatai ős Magyarország sorsa között. Az olasz-ab8sszin háború következtében Olaszország vi szonya gyökeresen megváltozott Angliához, sőt Franciaország­hoz is, viszont Olaszország kö­zeledett olyan államokhoz, ame­lyekhez a háborút megelőzőleg nem fűzték valami túlságos me­leg kötelékek. Röviden abban foglalhatjuk össze ezeket a vál­tozásokat, hogy az úgynevezett biztonsági rendszer, amelynek Olaszország egyik támasza voP, nagy repedést mutat fel az olasz- abesszin háború következménye­ként. Franciaország, amely a biz­tonság legfanatikusabb heroosa, azonnal Oroszország felé fordult, mint amelynek hatalmával be lehet tömni azt a rést, amelyet Oroszország kiválása hasított. Az angol politika, amely eleinte idegenkedve fogadta Oroszor­szágnak a nyugati nagyhatal­makkal való szövetkezését, meg­rémülve az olasz—német tárgya­lásoktól, mega is rokonszenvez­ni kezdett azzal a tervvel, hogy Olaszország helyébe Oroszor­szág lépjen, mint a nyugati nagyhatalmak biztonsági rend­szerének egyik oszlopa. Ha ez a szövetség megvalósul, ez ter­mészetesen Magyarország szá­mára is újabb nehézségeket, a mostani elnyomott helyzetének fenntartását jelenti. A Duna völ­gyének rendezése alatt tulajdon­képen azt kell érteni, hogy ma­rad minden úgy, ahogy azt a békeszerződések elrendelték, ami viszont egyértelmű azzal, hogy sző sem lehet a trianoni béke- szerződés igazságtalanságainak jóvátételéről. Mi történik azonban akkor, ha Japán megtámadja Kelet- Ázsiában Oroszországot? Japán katonai hatalma ma olyan őriá­ri, a hadsereg fanatizmusa olyan határtalan, hogy egy esetleges háború Oroszország minden ere­jét igénybe venné. Ez azt jelen­ti, hogy Nyugat felé Oroszország politikai szerepe és súlya telje­sen megszűnnék. Amennyit azon­ban Oroszország veszít jelentő­ségéből, ugyanannyit nyer Né­metország. Híízbd, hogy Fran­ciaország s Anglia is újabban Oroszország felé tekintenek, an­nak Olaszország magatartásán kívül a második főoka az, hogy Németország mind nagyobb ha­talmijelentőségre tesz szert Euró­pában. Ha már most ennek a hatalmi jelentőségnek egyik leg­hatalmasabb ellensúlya: Orosz­ország kiesik, akkor ezzel a né­met katonai erő Kelet falé., ver­senytárs nélkül maradván, Nyu­gat felé hatalmasan megnöveke­dik. Magyarország, amely Német­országgal sohasem volt rossz vi­szonyban s az olasz barátság mellett szorgalmasan ápolta a német barátságot is, csak öröm­mel fogadhatja Németország je­lentőségének megnövekedését, különösen akkor, ha esetleg lét­rejön az a német-olasz közele­dés is, amelyet az olasz-abesszin háború során felmerült, Olasz­országra nézve kellemetlen ese­mények mindenképen elősegítet­tek. Ha kételyen barátot nyerünk s esetlegesen még Lengyelorszá­got, akkor bízvást elmondhatjuk, hogy nem állunk egyedül Euró­pában s megtaláltuk annak az óriási erőnek gz ellensúlyát, amely eddig kárunkra mindenkor kivé­tel nélkül a kisantant érdekeket támogatta. Az a Magyarország, amely pár esztendővel ezelőtt még elve­szettnek, leigázottnak tűnt fel, egyszerra részese lesz olyan ha­talmi érdekeknek, amelyekben szerep jut számára, hiszen a Duna völgyében elfoglalt központi fek­vése földrajzilag erre amúgy is determinálja. K—y—y. Az orvoskamara ügye és a gyógyfürdők modernizálása a városi közgyűlés előtt Eger, március 2. Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor tar­totta rendes közgyűlését. Az el­nöklő Braun Károly polgármes­ter napirend előtt meleg szavak­kal emlékezett meg arról a ki­tüntetésről, amelyben dr. Kosa Kálmán miniszteri tanáciost ré­szesítette a kormányzó, érdemek­ben gazdag hivatali munkássá­gáért. Eger városa — mondotta — mindig büszke örömmel látja, ha szülöttei sorából tehetségek emelkednek ki, kétszeres azon­ban öröme, ba olyan férfiút ér kitüntetés, mint dr. Kősa Kál­mán, aki tudásával, képességé­vel ez egész ország javát moz­dítja elő. — Ugyancsak örömmel emlékezett meg a polgármester dr. Limán Emil pénzügyigaz- gatői kinevezéséről. — Az új pénzügyigazgető nemes egyéni­sége, páratlan szaktudása — mondotta — párosulva széles lá­tókörével, olyan értékeket jelen­tenek, amelyek meggyőznek ben­nünket arról, hogy a vármegye pénzügyi igazgatása a legjobb kezekbe került. A közgyűlés lelkes tapsokkal csatlakozott a polgármester sza­vaihoz. Az orvoskamarai kerület székhelyének kijelölésénél Egert ismét mellőzték Ugyancsak a napirend előtt [ utókor vádjár, ha nem követnénk Frindt Jenő pápai kamarás szó­lalt fel. Rámutatott arra, hogy Eger városét a közegészségügyi kerületek beosztásánál ismét mel­lőzés érte akkor, amikor az észa­ki terület székhelyéül Miskolcot jelölték ki. Nagyon egészséges a kormány decentralizálási törek­vése, azonban Eger városának lépéseket kellett volna tennie, hogy a figyelmet felhívja ma­gára. Az elmúlt évben a tan­kerületeket osztották be e ugyan­csak Miskolc lett a kerületi szék­hely, holott Eger iskolai múltja és jelene mindenképpen megérde­melte az elsőséget. Jogakadámiá- ja a Pázmány Páter tudomány- egyetem után a legrégibb ma­gyar főiskola, egy évszázadnál hosszabb ideje működő tanító­képző intézete pedig első volt az országban. A város akkor sem törekedett, hogy a kerület szék­helyévé Egert tegyék. N?m tu dóm — mondotta a felszólaló — hogy milyen stádiumban van ez az ügy, de méltán viselnők az el mindent, hegy a helyzeten változtassunk. Tárja föl az elöl­járóság a város helyzetét, hogy Eger a jövőben esetleg előforduló haionló törekvéseknél kárpótlást találjon. Ez a kérdés idegenfor­galmi és közgazdasági szempont­ból is nagyjelentőségű. Végül cáfolta az elöljáróságnak a múlt közgyűlésen ismertetett adatát, amely szerint a miskolci 13. gya­logezred Egerbe áttelepített zász­lóalja csak évi 60 ezer pengő forgalmat jelent 8z egri gazda­sági életnek. Ezzel szemben az a lény, hogy egy hónapban több mint 9 ezer pengőt fizet ki a pénztár fizetésekre, ehhez járul még a zászlóalj élelmezése. Ezt nem lehet lekictinyleni. Braun Károly polgármester ígéretet tett, hogy ha még nem késő, az elöljáróság közben fog járni a belügyminiszternél az orvoskamarai székhely ügyében s megkísérli Eger érdekeit ér­vényesíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents