Eger - napilap, 1936
1936-03-03 / 36. szám
Ara 6 FILLÉR Eger, XL VII. évfolyam 36 szám ♦ Kedd ♦ Trianon 17, 1936 március 3. ELŐFIZETÉSI DÍJ A fOSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HŐNAPBAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VARMEGYEI politikai napilap SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KI ADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓ- HIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. A világpolitika és a Japán forradalom A Japánból érkező hírek arról tanúskodnak, hogy világnézetek ütköznek össze a fölkelő nBp országában s a világnézeti harcok szoktak a legkeményebbek és legkegyetlenebbek lenni. Ha részvéttel tölti is el lelkünket az a sors, amely néhány Japán államférfiül elért, akik a maguk módján nyilván ugyanolyan szeretettel és odaadással szolgálták hazájukat és a Mikádőt, mint ellenfeleik, mégis nem a személyi oldalait akarjuk tekinteni ennek az egész mozgalomnak, hanem várható kihatásait. Az első pillanatban úgy tűnik fel, hogy semmi köze sem lehet egy japán katonai uralom megszilárdulásának Magyarország sorsához. Ennek azonban épen az ellenkezője az igaz. Ha meggondoljuk, hogy az utőbbi esztendőben mennyire belekapcsolódott Szovjet-Oroszország a nyugati nagyhatalmak európai politikájába, akkor rögtön nem tűnik olyan távolinak az összefüggés a japán politika esetleges fordulatai ős Magyarország sorsa között. Az olasz-ab8sszin háború következtében Olaszország vi szonya gyökeresen megváltozott Angliához, sőt Franciaországhoz is, viszont Olaszország közeledett olyan államokhoz, amelyekhez a háborút megelőzőleg nem fűzték valami túlságos meleg kötelékek. Röviden abban foglalhatjuk össze ezeket a változásokat, hogy az úgynevezett biztonsági rendszer, amelynek Olaszország egyik támasza voP, nagy repedést mutat fel az olasz- abesszin háború következményeként. Franciaország, amely a biztonság legfanatikusabb heroosa, azonnal Oroszország felé fordult, mint amelynek hatalmával be lehet tömni azt a rést, amelyet Oroszország kiválása hasított. Az angol politika, amely eleinte idegenkedve fogadta Oroszországnak a nyugati nagyhatalmakkal való szövetkezését, megrémülve az olasz—német tárgyalásoktól, mega is rokonszenvezni kezdett azzal a tervvel, hogy Olaszország helyébe Oroszország lépjen, mint a nyugati nagyhatalmak biztonsági rendszerének egyik oszlopa. Ha ez a szövetség megvalósul, ez természetesen Magyarország számára is újabb nehézségeket, a mostani elnyomott helyzetének fenntartását jelenti. A Duna völgyének rendezése alatt tulajdonképen azt kell érteni, hogy marad minden úgy, ahogy azt a békeszerződések elrendelték, ami viszont egyértelmű azzal, hogy sző sem lehet a trianoni béke- szerződés igazságtalanságainak jóvátételéről. Mi történik azonban akkor, ha Japán megtámadja Kelet- Ázsiában Oroszországot? Japán katonai hatalma ma olyan őriári, a hadsereg fanatizmusa olyan határtalan, hogy egy esetleges háború Oroszország minden erejét igénybe venné. Ez azt jelenti, hogy Nyugat felé Oroszország politikai szerepe és súlya teljesen megszűnnék. Amennyit azonban Oroszország veszít jelentőségéből, ugyanannyit nyer Németország. Híízbd, hogy Franciaország s Anglia is újabban Oroszország felé tekintenek, annak Olaszország magatartásán kívül a második főoka az, hogy Németország mind nagyobb hatalmijelentőségre tesz szert Európában. Ha már most ennek a hatalmi jelentőségnek egyik leghatalmasabb ellensúlya: Oroszország kiesik, akkor ezzel a német katonai erő Kelet falé., versenytárs nélkül maradván, Nyugat felé hatalmasan megnövekedik. Magyarország, amely Németországgal sohasem volt rossz viszonyban s az olasz barátság mellett szorgalmasan ápolta a német barátságot is, csak örömmel fogadhatja Németország jelentőségének megnövekedését, különösen akkor, ha esetleg létrejön az a német-olasz közeledés is, amelyet az olasz-abesszin háború során felmerült, Olaszországra nézve kellemetlen események mindenképen elősegítettek. Ha kételyen barátot nyerünk s esetlegesen még Lengyelországot, akkor bízvást elmondhatjuk, hogy nem állunk egyedül Európában s megtaláltuk annak az óriási erőnek gz ellensúlyát, amely eddig kárunkra mindenkor kivétel nélkül a kisantant érdekeket támogatta. Az a Magyarország, amely pár esztendővel ezelőtt még elveszettnek, leigázottnak tűnt fel, egyszerra részese lesz olyan hatalmi érdekeknek, amelyekben szerep jut számára, hiszen a Duna völgyében elfoglalt központi fekvése földrajzilag erre amúgy is determinálja. K—y—y. Az orvoskamara ügye és a gyógyfürdők modernizálása a városi közgyűlés előtt Eger, március 2. Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor tartotta rendes közgyűlését. Az elnöklő Braun Károly polgármester napirend előtt meleg szavakkal emlékezett meg arról a kitüntetésről, amelyben dr. Kosa Kálmán miniszteri tanáciost részesítette a kormányzó, érdemekben gazdag hivatali munkásságáért. Eger városa — mondotta — mindig büszke örömmel látja, ha szülöttei sorából tehetségek emelkednek ki, kétszeres azonban öröme, ba olyan férfiút ér kitüntetés, mint dr. Kősa Kálmán, aki tudásával, képességével ez egész ország javát mozdítja elő. — Ugyancsak örömmel emlékezett meg a polgármester dr. Limán Emil pénzügyigaz- gatői kinevezéséről. — Az új pénzügyigazgető nemes egyénisége, páratlan szaktudása — mondotta — párosulva széles látókörével, olyan értékeket jelentenek, amelyek meggyőznek bennünket arról, hogy a vármegye pénzügyi igazgatása a legjobb kezekbe került. A közgyűlés lelkes tapsokkal csatlakozott a polgármester szavaihoz. Az orvoskamarai kerület székhelyének kijelölésénél Egert ismét mellőzték Ugyancsak a napirend előtt [ utókor vádjár, ha nem követnénk Frindt Jenő pápai kamarás szólalt fel. Rámutatott arra, hogy Eger városét a közegészségügyi kerületek beosztásánál ismét mellőzés érte akkor, amikor az északi terület székhelyéül Miskolcot jelölték ki. Nagyon egészséges a kormány decentralizálási törekvése, azonban Eger városának lépéseket kellett volna tennie, hogy a figyelmet felhívja magára. Az elmúlt évben a tankerületeket osztották be e ugyancsak Miskolc lett a kerületi székhely, holott Eger iskolai múltja és jelene mindenképpen megérdemelte az elsőséget. Jogakadámiá- ja a Pázmány Páter tudomány- egyetem után a legrégibb magyar főiskola, egy évszázadnál hosszabb ideje működő tanítóképző intézete pedig első volt az országban. A város akkor sem törekedett, hogy a kerület székhelyévé Egert tegyék. N?m tu dóm — mondotta a felszólaló — hogy milyen stádiumban van ez az ügy, de méltán viselnők az el mindent, hegy a helyzeten változtassunk. Tárja föl az elöljáróság a város helyzetét, hogy Eger a jövőben esetleg előforduló haionló törekvéseknél kárpótlást találjon. Ez a kérdés idegenforgalmi és közgazdasági szempontból is nagyjelentőségű. Végül cáfolta az elöljáróságnak a múlt közgyűlésen ismertetett adatát, amely szerint a miskolci 13. gyalogezred Egerbe áttelepített zászlóalja csak évi 60 ezer pengő forgalmat jelent 8z egri gazdasági életnek. Ezzel szemben az a lény, hogy egy hónapban több mint 9 ezer pengőt fizet ki a pénztár fizetésekre, ehhez járul még a zászlóalj élelmezése. Ezt nem lehet lekictinyleni. Braun Károly polgármester ígéretet tett, hogy ha még nem késő, az elöljáróság közben fog járni a belügyminiszternél az orvoskamarai székhely ügyében s megkísérli Eger érdekeit érvényesíteni.
