Eger - napilap, 1936
1936-03-01 / 35. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. március 1. együttesnek a szerepeltetése o lyan ritka művéizi teljeiítmény- nyel biztat, amelyre már moat ia felfigyel az orizág zenekedvelő közöniége. Az esemény fontosaágát jellemzi, hogy az előjelek azeriat az ország kulturális éa zenei életének legbiváiőbb képviselői készülnek arra, hogy megjelenésükkel az egri hangverseny fényét emeljék és jelentőségét kidomborítsák ! Négy helyről filléres gyorsvonatok. Háromezerötszáz utas Budapest, Debrecen, Nyíregyháza, Törökezentmiklós kiindulási pontokról kéri a rendező- bizottság a filléres gyorsvonatok indítását, amelyekkel, — mérsékelt számítás szerint is, — legalább 3500 utasnak az érkezésére lehet számítani, akik a vasúti jeggyel együtt a hangverseny területére való belépésre jogosító jegyet is előre megváltják. Az egri filléres gyorsok jegyeit a múltban már az első napokban szétkapkodta a közönség, annál biztosabban lehet számítani arra, hogy amikor ily ritka művészi esemény élvezetére is kilátásuk van: legalább 3500— 4000 látogatót kap az egri Liszt Ferenc-ünnepély. Biztosítás eső esetére A szabadtéri előadások veszedelme az eső. Az ezáltal előáll- ható károk ellen a rendezőség a már szokáios, eső esetére szőlő biztosítási szerződés megkötésével védekezik. A nagy tömegre tekintettel a rendezőség az ülőhelyek árait mérsékelten állapította meg. Mindezek az előkészületek a leggondosabb számítások alapján is biztosítják a hangverseny teljes anyagi sikerét. Szükséges a társadalom segítése Ilyen nagyszabású ünnepély megrendezése azonban előre is nagy költségekkel jár, amit — egyébb forrás hiányában — a társadalomnak kell előteremtenie. Ezért a rendezőbicottság, — élén Braun Károly polgármesterrel, — városunk tehetősebb, vagy szerényebb anyagi viszonyok között élő, de a nemes célok iránt áldozatkészséget tanúsító polgáraihoz fordul azzal a kéréssel, hogy 20 pengős értékű >Etismervények« ellenében nyújtsanak kölcsönt a rendezésnek egyébként teljes biztonsággal megtérülő költségeire. A köl- csönért nemcsak a jő ügyben valő segítés megnyugtató tudatai hanem elismervényenkint egy darab tiszteletjegy is a jutalom! Eger kulturális jő hírneve megérdemli azt, hogy a polgárság bebizonyítsa, miszerint önerejéből is kész az áldozatokra és képes alkotásokra. Minden vasárnap délután tea-tánc • a KIS KORONÁBAN JuSfjlLSS* • Heves vármegye a legrosszabb csecsemőhalálozás tekintetében Egerben javult a halálozás arángszáma Egg neggedszázad tanulságai Eger, február 29. A Népegészségügy c, folyóirat 1936. évi 3. számának vaskos melléklete Magyarország népesedési és népegészségügyi viszonyait tárja fel számokban. A háború utáni 13 esztendő (1919— 1932) adatait dolgozták fel ebben a könyvben a bennünket körülvevő népek népesedési és népegészségügyi adatainak figyelembevételével. Rendkívül tanulságos ennek a könyvnek minden adata, mert a magyarság helyzetéről reális képet kapunk belőle. Sajnos, ezen a képen sok az árnyék és kevés a fény: Magyarországon nemcsak a születések száma esik erősen ővről- évre, de a csecsemöhalálozási viszonyok sem kielégítők, és így attól lsh8t tartani, hogy egy emberöltő alatt a Kárpátok medencéjében lakó népek egyensúlyi helyzete a mi kárunkra végleg felbomlik. Amíg pl. Hollandiá’ bán a cseciemöhalálozás számaránya 1933 bán 4'4% volt, nálunk 136%, de még kedvezőtlenebb a kép, ha hozzátesszük, hogy ebben a tekintetben az európai államok sorában a 20. helyen vagyunk. Különös fontossága van ennek a kérdésnek ma, amikor számolni kell a születések további csökkenésével, amikor tehát a nemzet létének biztosítására fokozottabb csecsemővédelemre van szükség. Bennünket, egrieket különösen kell hogy érdekeljen ez a kérdés, mert vármegyénk csecsemőhalálozási viszonyai az egész országban a legrosszabbak. A fentebb idézeti könyv megállapítása szerint Magyarországon csak három vármegye van, ahol a csecsemőhalálozás meghaladja 1863 ÓTA VILÁGMÁRKA! A Scttmidthaner-féle Igm keserűvíz JÓ év óta kipróbált, ártalmatlan, természetes hashajtó. Elég már lél pohárral. — — Kapható kisüvegekben is 56 fillérért a 20%-ot.Ez a három vármegye: Szabóid, Szatmár és Heves. • Ezek közül Szabolcs és Szatmár vármegyék magas arányszámát magyarázza a magas születési arány, de nem mondható ez Heves vármegyéről, amely a magasabb születési arányú vármegyék sorában csak a nyolcadik helyet foglalja el.» Nem szabad lálekrezdülés nélkül elmennünk e szomorú megállapítás mellett! A felelős tényezőknek és a társadalomnak is nemzeti kötelessége, hogy vármegyénk csecsemöhalálozási viszonyainak megjavítására mindent megtegyen. Legnagyobb a baj az északi dombos vidékeken. Ezek közé tartozik az egri járás szonyokkal és a^müveltségi állapotokkal. A világháborút közvetlenül megelőző 5 esztendőben átlag 248 csecsemő halt meg évenkint, a háború négy esztendejében 165, az utolsó öt esztendőben pedig 106. Az élveszületett gyermekek számához viszonyítva 267, 33 3 és 17'9%-os csecsemőhalálozást jelent ez. Az utóbbi időkben tehát jelentékeny javulást (8'8I,10) állapíthatunk meg a háború előtti viszonyokhoz képest, de még mindig nem értük el az országos arányszámot, a- maly 1933-ban 13'6% volt. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy 1935-ben 14 7% volt a csecsemő- halálozás arányizáma. Ennyire DÁN GYURI a rádióból is közismert énekes, kit Eger nb. közönsége is megkedvelt, prolongálva a TÉLIKERTBEN! is. A segítésnek is ezeken a helyeken kell tehát megindulnia. A népegészségügy nemcsak orvosi kérdés, hanem társadalmi, és szociális is. Közös feladat tehát, melyben az orvosok munkája mellett jelentékeny szerep jut a társadalomnak és közelebbről a népművelésnek is. Orvosi védő óvó és szociális beavatkozó munka mellett felvilágosító tevékenységre is szükség van. A csecsemőhalálozás szomorú adatai ugyanis azt mutatják, hogy főképen három tényezőn fordul meg népegészségügyünk mindenkori állapota: szociális viszonyainkon, műveltségünkön, orvosainkon. Ennek a kérdésnek megvilágítására rendkívül tanulságos az a kép, amely Eger város őse- csemöhalálozási viszonyait az utolső negyedszázadban mutatja. 1910-től 1935 ig az egri csecsemők 85%-a három betegségben halt meg: bélhurutban, veleszületett gyengeségben és a tüdő különböző megbetegedéseiben. E három halálokozó közül leggyil- kosabb a bélhurut, amely átlagban 35%-os részt követel a cie- ciemőpuiztitásből, de volt esztendő, amikor 52% halt meg ebben a betegségben (1913). Veleszületett gyengeségben 29 4%, a tüdő különböző megbetegedéseiben pedig 21% hal meg évenként. Ha a csecsemőhalálozásról teljes képet akarunk alkotni, akkor, meg kell vizsgálnunk, menynyit tesz ez ki abszolút számokban, százalékarányban, s végül, hogy az egyes betegségek halálos tevékenysége milyen ősz- szefüggést mutat a szociális vikedvező csak 1925-ben és 1926- ban volt. A ciecsemővédelem számára rendkívül tanulságos annak a vizsgálata, hogy a csecsemők lég- gyilkosabb betegségei milyen részt vettek időről-időre a pusztításban és milyen összefüggést mutatnak az általános jóléttel. A világháború előtti években és még a háború első évében ia (1910—15) amikor tehát általános volt a gazdasági jólét a csecsemők 44'3 %-a bélhurulban halt meg. A háború alatt és még néhány évig a háború után, azaz a nyomorúságos időkben ez az arányszám 306 százalékra szállt le. 1926—27—28—29 ben, azaz amikor aránylag ismét kedvező lett gazdasági életünk, a bélhurut megint igen nagy százalékban (44 3%) pusztított. A legutóbbi 3 évben, amibor ismét fokozódott a nyomor, a bélhurut- ben meghalt csecsemők száma a •minimálisra* esett (21%). Ez az összefüggés meglepő felvilágosítással szolgál: minél nagyobb az általános gazdasági jólét, annál több csecsemő hal meg bélhurutban. Nem rám tartozik ennek a jelenségnek tudományos magyarázata, valószínűnek kell azonban tartanunk, hogy a szekemberek is arra a magyarázatra jutnak, hogy ha bőven van mit enni, népünk fölös bőséggel táplálja gyermekét s e mellett olyan ételeket is ad neki (húsfélék), amelyeket nyomorúságos esztendőkben nem tud megszerezni. Ezen a ponton válik ez a kérdés népművelési feladattá. Van valami tragikomikus abban, hogy népünk bizo-
