Eger - napilap, 1936

1936-02-27 / 33. szám

Ibi 6 FiLLE’fi Eger, X.L VII. évfolyam 33, szám ♦ Csütörtök ♦ ­Trianon 17, 1936 február 27, ELŐFIZETÉSI DÍJ A 'POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRAi I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÖ- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. A rokkantkérdés. Az erkölcsnek, főleg a politi­kai erkölcsnek vannak íratlan törvényei, amelyek áléi senki nem vonhatja ki megát. Ilyen törvény parancsolja minden pol­gárnak és minden törvényboző- nak is, hogy csak az igazság fegyverével küzdjön és soha olyan fegyverekhez ne nyúljon, amelyek országos érdekeket sér­tenek. Mert vannak kérdések, melyek túl emelkednek a politikai kér­dések szükebb körein s amelyek a nemzet becsületébe vágnék, amelyek a miniszterelnök sző­kébb szavai szerint, a nemzet szívügyei. Ilyen szívügye a nemzetnek a rekkantkőrdés ir, melyet a kor­mányelnök a legsürgősebben megoldandó kérdések közé so­rolt kormányra jutása első ide jében, s amely épen az ö kor­mányzása alatt jutott nyugvó ponthoz nagy anyagi áldozat árán. Sokáig nem is esett sző erről a kérdésről, úgylászott, hogy a közvélemény megnyugodott ab­ban abban a tudatban, hogy a rokkantság az utolsó rendezés kapcsán nyugvóponthoz ért, még pedig a rokkantérdekeknek az ország teherbíró képességeivel való összhangba hozásán ke­resztül. Hogy mennyire orvosolni igye­kezett a kormány a régebbi mu­lasztásokat, bizonyítja az a kö­rülmény, hogy a miniszterelnök kormányrajutásával — noha közismerten nehéz anyagi hely­zetben vette át a vezetést — ti­zen hétmillió pengővel emelte a rokkantilletmőnyeket. Olyan ösz- szeg ez, amelyet egyetlen kor­mány sem haladhatott volna túl az ország gazdasági helyzeté­nek kockáztatása nélkül. Hiszen jól tudjuk, hogy Károlyi Gyula gróf a miniszterelnöki székből való távozását azzal indokolta, hogy nem hajlandó «iintérmun- feárs* vállalkozni. Sőt nyilatko­zott maga gróf Bethlen Is, aki távozásakor megmondotta, hogy utódainak a golgotáé utat kell magjárniok. A miniszterelnök vállalkozott erre az útra, msrt érezte, hogy az országot ki kell vezetnie a gazdasági örvényből, ha nem akarja a teljes összeomlás ve­szedelmének kitenni. Vállalta te­hát a leghálátlanabb munkát íb épen az ország érdekében. Az állsmháztartáa egyensúlyba ho­zása áldozatot követelt az egész tisztviselő-társadalomtól. És ez meghozta az áldozatot. Feljaj- dulás nélkül mondott le fizeté­sének tetemes százalékáról, mi­kor a francia fizetéBCiökkentés csaknem forradalomba borította Franciaországot, olyan utcii har­cokat idézve elő, amelyek elfoj­tására nem voltak elegendők a golyőszőrők, hanem ki kellett ránoigálni ágyából az öregDou- mergue-et, hogy szerepet vállal­jon és szerelje le a forradalmat. Mindezt azért mondjuk el, hogy a kormány nehéz helyzetét meg­világítsuk, mikor a helyét elfog­lalta, de azért is, hogy a magyar tisztviselő társadalom áldozat­kész hazafiságát kiemeljük, fő­ként pedig azért, hogy e hely­zeten kérésziül lássa meg az or­szág is, az érdekelt rokkantak is, hogy mikor minden tisztvi­selőtől áldozatot követelt a kor­mány, ugyanakkor ez ország legnehezebb és legváleágosabb idejében a rokkantaknak adott és juttatott. Még pedig nem is kevesat. Az ország jelen helyze­téhez mérten még talán erején felül is. Ezért nem lehet megérteni azt a nemrég elhangzott interpellá­ciót, amelyekben az interpelláló képviselő úgy tűnteti fel a kér­dést, mintha a hadirokkant ügy mostoha ügy volna s mintha ez­zel a kérdéssel a kormány egy­általán nem törődnék. Nem felel meg tehát az a be­állítás, mintha — amint azt az interpelláló ellenzéki képviselő mondotta — a rokkantak az or­szág ^számkivetettjei* volnának. Ha vannak, minthogy lehetnek sérelmek, ez még mindig nem elég indok, hogy az országot úgy tüntessük fel, mint ahol nem érzik az erkölcsi kötelezettséget a rokkantakkal szemben. Mert a fentiek igazolják, hogy a kor­mány még a legrosszabb viszo­nyok között is áldozni akart és áldozott is a hadirokkantak hely­zetének javítására. S mikor elrendelte, hogy há romévenként új felülvizsgálatra jelentkezhetnek a rokkantak, voltaképan módot nyújtott a sé­relmek orvoslására. A szociális érzést igazolja a miniszterelnök bizalmas utasítása a felülvizs­gáló orvosokhoz, amelyben őket «humanui« kezelésre és <méltá­nyos eljárásra* utasítja. Ennél már többet aligha lehat A legutóbbi városi közgyűlé­sen a képviselőtestület egyik tagja kérdést intézett a város vezetőségéhez, hogy mi történt a mérnöki hivatalban, mert a vá­rosban elterjedt hírek szerint a hivatalban különböző szabályta­lanságok miatt vizsgálat folyik. A kérdésre Braun Károly pol­gármester és Frank Tivadar fő­jegyző úgy nyilatkoztak, hogy a hivatal egyik kisebb tisztvi­selője, Várkonyi József űtbiztos ellen névtelen feljelentés érke­zett Hedry Lőrinc dr. főispán­hoz, aki az ügyet áttette Oko- licsányi Imre alispánhoz. Az alispán erre utasította a polgár- mestert, hogy a feljelentésben foglalt vádak tisztázására indít •on vizsgálatot ez útbiztos ellen. Nem mindennapi érdekességü kérdéseket tárgyaltak le a gyön­gyösi egyházközségek legutóbbi ülésén. A Ftfhérváryné-féle és a Mária Leánynevelő Intézet, va­lamint a Felsőmezőgazdasági ős Polgári iskola, továbbá a Szent Koronaház és az egyházközsé­gek évi költségvetésének és a műit évi számadásnak elfogadása után a közgyűlés halfirozatilag kimondotta, hogy a jelenlegi képviselők felét a jövő hónap­ban kisorsolják és a megürese dett helyekre a választást még kívánni a kormányalnöktöi az ország egyetemes érdekeinek kockázata nélkül. Meri mindenki jól tudja, hogy a kormányslnök sem tehet meg mindent, amit akarna és szeretne, mert az aka­rást éa az őhajt szűk meigyére szorítja az anyagi lehetőség meg­fellebbezhetetlen parancsszava. Ez a való igazság a rokkant kérdésben. Mint értesülünk, ez előzetes vizsgálat befejeződött és az út- bizíos terhére valóban szabály­talanságokat állapított meg a napszámbérek kifizetésénél. A vizsgálat eredményéről a polgár- mester jelentést tett az alispán­nak, fegyelmi biztost kérve, egyben Várkonyi József űtbiz- tost azonnal felfüggesztette állá­sától. Az alispán most átiratot kül­dött a polgármesterhez, amely­ben jóváhagyja a felfüggesztést kimondó határozatot, ugyan­akkor azonban az egész városi mérnöki hivatal ellen elrendelte a fegyelmi vizsgálatot annak a megállapítására, vájjon az ellen­őrzés tekintetében történt-e mu­lasztás. a tavasz beköszöntése előtt meg­ejtik. Tudomásul vette a köz­gyűlés, hogy a felsőmezőgazda­sági iskolától Szántó Lőrinc ta­nár megvált, mert a közoktatás­ügyi miniszter a szegedi gya­korló-polgári iskolához nevezte ki tanárnak és helyébe az órák ellátására Dalmay Béla állás­nélküli reálgimnáziumi tanár ka­pott megbízást. Utasította az ülés Stiller Kálmán felsőmező- gazdasági iskol a ideiglenes igaz­gatót, hogy az iskolánál üresedés­ben lévő igazgatói állást, melyre Általános vizsgálatot rendelt el az alispán az egri mérnöki hivatalban Tavasszal lesznek a gyöngyösi egyházközségi képviselőválasztások Ismét megnyílik a kereskedelmi szaktanfolyam Újból kiírják a pályázatot a felsőmezőgazdasági iskola igazgatói állására

Next

/
Thumbnails
Contents