Eger - napilap, 1936
1936-02-16 / 27. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. február 16. a burgonya ebeid keretében 1300 q burgonyát bcc«ái rendelkezőire, amely a január bő 10 ig jelentkezett igénylők kozott q-bént 7 pengős áron kerül ■zétoiztfiará. A takarmányozásban nagy nehézségek yennek, e jószág gyen gén telel. Korai taveizodás lókat segíthetne. A munkáspiacon az igazolvánnyal ellátott munkások száma 445-01. a munkanélküliek száma 6156-al 'emelkedett s ösz- •zeien 30014 főt tesz bi. 1 Minden este a Kis Koronában] a közkedvelt Marositz jazz játszik. | Február 23-án tartja vidám farsangi gyűlését a Gárdonyi Társaság Eger, február 15. Az egri Gárdonyi Társaság a hagyományokhoz híven az idén is megrendezi farsangi vidám gyűlését. Az idei gyűlés is nagysikerűnek ígérkezik, mert dr. Bárány László főtitkár kellemes és vonzó műsort állított össze, amely sok derűs peroet fog adni a Társaság munkája iránt mindig érdeklődő közönségnek. A gyűlésre sikerült megnyerni Gáspár Jenőt, a Képes Krónika szerkesztőiét, ezenkívül Lestál Annát, az egri színjátszók közkedvelt komik&ját s ezen a gyűlésen tart szébfolalőt dr. Kapor Elemér is, az Eger— Gyöngyösi Újság felelős szerkesztője. A műsort vitet Vestprémy Deziő tanügyi főtanácsos, a Társaság alelnőka nyitja meg és fejezi be. A farsangi gyűlést február 23-án, vasárnap délután 6 órakor, a ciszterci gimnázium tornatermében tartja meg a Gárdonyi Társasáé. A mnli évben huszonöt város és község határozta el ú\ vágóhíd építését, hol marad Eger? Levél a szerkesztőséghez Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Az ^Építkezés Vállalkozás* című szaklap mull év tavaszán pályázatot tartott oly közmunkák biviteiére melyek saját jövedelmükből törleszthetök. Tizenhét pályázó közül a bíráló bizottság az enyémet fogadta el. A pályamunka hűtő- házzal kapcsolatos vágóhíd építése volt, részletes számszerű indokolással. A munka ismertetését a szaklap, a napilapok, köztük az >Eger Gyöngyösi Újság ii közölte. Annál is inkább mivel a terv országos tetszésre talált. Érdekes ős tanulságos megemlíteni, hogy most nem is egészen egy év őta milyen sok helyen karolták fel a vágóhíd építésének gondolatát. Nem akarom azt mondani, hogy különben nem építtettek volna, de az érdeklődök száma a múlt év második felében egyre nőtt. így például Békéscsaba közgyűlése 80 szőve], 3 ellen elfogadta egy 550,000 pengős vágóhíd s hűtöház építését. Pécs nagyobbá építi ■ modernizálja vágóhídját. Kaposvárott a Magyar Export Szövetkezet építi vágóhídját 220 ezer pengős kormánykölciönnel, székesfehérvári mintára, márciusban írják ki a versenytárgyalást. Vecsés OTI kölcsönből és megyei segélyből épít. Győrben hűtőházat a Hangya épít. Esztergom 200,000 P OTI és MABI bölciönt veiz igénybe. Celdömőlkőt utasította a minisztérium, hogy a primitív vágóhíd, helyett újat építsen, felhasználja a Mabi strand kölcsönét vágóhíd építésre. (Alig 6 ezer lakosa van!) Kispest 280 000 P OTI-kölciön- □el épít vágóhidat és hűtőházat, melyet 10 év alatt törleszt la az üzem. Ha egybe épül a jéggyárral, 4 év alatt letörleszti önmagát a közüzem, a minisztériumban kedvező elintézést nyert. Dsbrecen 150—200,000 pengőért hűtőházat épít, melyet a vágási dijből amortizál. Szombathely új vágóhíd építésére tervpályázatot hirdet. Sárospatak hfitőház építését kéri akormány tói.Nyíregyházán kormánysegéllyel épül hűtőház. Homokterenye s Mátranovfik közösen épít vágóhidat. Ceglédnek a földművelési miniszter 15 éves kölcsönt ad vágóhíd és hűtöház építésére. Orosházán az iparosok dolgozzák ki az építési programmot, sürgetik a vágóhíd építését, amely hűtőházzal 800,000 pengőbe kerül, kimutatták a fedezetet is a vágóhídi díj és bűsfogyasztási adóban. Szentesen ceglédi mintára építik a vágóhidat coa 300 000 pengő OTI kölcsönnel. Rákosszentmihály, Mátyásföld, Sashalom közös vágóhidat építenek. Komáromban előbb vágóhidat építenek, a hütóházra később kerül sor. Hódmezővásárhelyen nagy moz- j galom indult hűtöház épíiésáre. Gyulán májusra elkészül a vágóhíd, utánna készül a hűtöház, építésére a megye is adott segélyt. Miskolcon napirenden van u vágóhíd modernizálásának ügye Nagykanizsa modernizálja a vágóhidat, űj hütőházat épít, melybe iparvágányt fektet. Szegeden a hütőházat kibővítik 40 ezer pengő költséggel. Kecskeméten tavasszal kezdik a hűtöház építését. Sopronban, Székesfehérvár mintájára építenek modern uj vágóhidat stb. Ezeket a városokat csak úgy lapozgatás közben találtam meg a szaklapban, azonban bármenynyire kerestem, tulajdonképan az a város, amelyből a pályanyertes mű született, nem szerepel a névsorban. Az >Eger Gyöngyösi Újság* a múlt év folyamán három Ízben is foglalkozott bz üggyel, sajnos eredménytelenül. Most amikor ez OTI, a MABI nem tudják hová tenni pénzüket, a városok jónak látták vágóhíd, hűtöház részére igőnybe- venni a nagy biztősítőintézetek tartaléktőkéit, hiszen semmi más befektetés nem tud úgy jövedelmezni, mint ez. Egerben kevés gondolkozási idő van a vágóhíd építésére, hacsak az illetékesek nem akarják a vegetáriánusok létszámát szaporítani, Egerben nem igen akad hentes, vagy mészáros, aki meg merné hívni a fogyasztókat egyetlen mintavágás bemutatására is. Huszonöt város és község példája áll most Eger előtt, érdemes ismét fontolóra venni az ügyet közérdekénél Ss közegészségügyi időszerűségénél fogva. Tisztelettel: vitéz Kánya Nándor. F) selyemtenyésztés magasabb napszámmal fizet, mint a földmunka Előadás a selgemfengésztés hasznáról Eger, február 15. t A földművelésügyi miniszté- ’ rium propeganda-előadáesoroza- ; tában Berkes Sándor a magyar ■elyemteDyásziési főfelügyelőség propagandaosztályának helyettes vezetője nagy érdeklődéstől kísért két előadást tartott az egri városháza nagytermében a selyemtenyéiztéi gyakorlati jelentőségéről. Figyelemreméltó, hogy bár Egerben mindössze 25—30 személy foglalkozik se- lyemtenyésztéssel, az előadásokat mégis 740 ember hallgatta végig, ami azt mutatja, hogy a nehéz gazdasági viszonyok azé"CSAYKOVITS NELLY hegedüművésznő hangulatos jazz és szalonzenekara. A TÉLIKERTBEN. lei tömegek figyelmét terelik rá azokra a kereseti lehetőségekre, amelyek a gubőtermelésben kínálkoznak. Az előadó szemléltető filmbemutatóval kísért előadásában rámutatott a selyemtenyésztés □ agy nemzetgazdasági és szó- ciália jelentőségére, amely fokozottan domborodik elő ma, a nemzetek autarchibui törekvéseinek idején. Da érdemes ie foglalkozni a selyemtenyéaztéi- ael, meri az eperlomb szedőién kívül máa befektetéssel, vagy munkával nem jár, az állam ingyen adja a keltetéshez szükséges anyagot. Egy család 2 doboz hernyót 30 munkanap alatt felnevel, melyből 60 kg. gubőt nyerhet. Ennek vételára 45 pangó, vagyis a napszámkereset 1.50 pengő, tehát több, mint más kétkezi munkáé. A beváltás közvetlen aratás előtt van, tehát a megszorult tenyésztő éppen a legjobbkor jut jövedelméhez. Az eperfaállomány évenkint fokozódd szaporításával az az akadály is megszűnik, amely a levéltáplálék hiányában eddig mutatkozott és a selyemtenyéiz- tés az ország kiskeresetű népének egyik elsőrendű jövedelmi forrása lesz. A jövő héten megkezdődnek az ipari továbbképző tanfolyamok Megállapították az egri tanfolgamok részletes rendjét Eger, február 15. Jelentettük, hogy az iparügyi minisztérium ez ipari továbbképzés kimélyítése céljából tanfolyamokat rendez, amelyek keretében fővárosi szakelőadók nyújtanak alaposabb és szélesebb- körű tájékoztatást a szakmai kérdésekben. A válsággal küzdő kisipar exisztenciája, versenyképessége függ ma a nagyobb tudástól, alaposabb Önképzéstől, ezért érthető az az érdeklődés, aasivel a tanfolyamok hírét az egri iperostársadalomii fogadta. A tanfolyamok sikerét nagyban előmozdította a város megértő támogatása, amikor a tanfolyamok céljaira a halaspieci régi iskolahelyiségeket átengedte. A
