Eger - napilap, 1936
1936-02-15 / 26. szám
fi K ü U PILLÉK Eger, XJLVI1, évfolyatn 26 szám. Szombat ♦ Trianon 17, 1936 február 15. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HŐNAPRA s l PENGŐ BO FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ EPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁBME0YQ POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG i EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADŐ HIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTŐSÉG ős KIADÓHIVATAL : SZARÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Szombaton ülést tart a vármegye közigazgatási bizottsága és klsgyülése Heves vármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága február 15 éri, szombaton délelőtt 10 órakor tartja rendes ülését, amelyen több község behajthatatlan adóját törli és folytatja a dologi végrehajtások el. Eger, február 14. Mág élénken emlékszik a közvélemény dr. Petro Kálmánnak, Eger képviselőjének a bortör vény tárgyalásánál mondott beszédére, amikor élesen támadta a szeszkertellt, a legnagyobb magyar ipari hitbizományt, amely az utóbbi években 60—70 milliós nyereséggel dolgozott — állami kegyből. Beszéde akkor országos visszhangot keltett s míg egyfelől a g8zdatársedalom lelkesen ünnepelte, másfelől a szeszipari ér dekeltség, ahol oiak tehette, cá folni próbálta Eger képviselőjének lesújtó adatait. Ilyen előzmények után általános érdeklődés várta Petro Kálmán dr. szerdai interpellációját, amelyben ugyancsak a sze»zkar<ell ellen intézett éles támadást. Mint a fővárosi lapok írják, beszédére megteltek az ülésterem padsorai s kijelentéseit a kormánypárton és az ellenzéken egyaránt sűrűn tapsolták. Az ipari szeszgyárak, mondotta dr. Petro KálmáD, szeszgyár- tási célra 300 Vígón nyercoukrot kaptak 10 5—11 pengőért méter- mázsánként, adózatlanul, a pénzügyminiszter űr hozzájárulásával. Ez törvényes állapot, nem űj dolog, így történt évek óta. 1935 novemberében, amikor a bortörvényjavaslatot tárgyaltuk, felszólalásomban kifogásoltam, hogy Magyarországon egy ipar- vállalat, amelynek kontingense van, amely állami kegyből lé tetik, ilyen nyereségekre tehet stert. Lehetetlenség, hogy ebben az országban legyenek kartellek, legyenek olyan alakulatok, arendelését a közadősok ellen. Délelőtt 11 órakor a kisgyű- lé» ülésezik s Eger és Gyöngyöz néháDy határozatának felülbírá lásán kívül több község bírővá- lasztása ellen beérkezett fellebbezések ügyében határoz. melyek igazán érthetetlen úton jutnak ehhoz a jövedelemhez, amely tulajdonképpen a magyar népé. Felkiáltások a jobboldalon: Úgy van! Úgy van! Petro Kálmán: Nem nyugszom addig, amíg ezt a kérdést a magyar nép és a magyar mezőgazdaság érdekében meg nem oldják. Hivatkozom a Magyar Szesz- termelők Országos Egyesületének e* lékíratárB, amelyet Hódy Gyula igazgató ó# gróf Hoyos Miksa cégjegyzett. Ebben ez em* léfcírathau ezt mondják, hogy méltánytalan és igazságtalan a mezőgazdasági szesztermelés szempontjából, hogy ez ipari szeszkartell ilyen őriáii jövedelmekre tssz szert és javasolják, hogy 30 százalékkal redukálni kell annak a szesznek az átvételi árát, amelyet az ipari szeszkartell állít elő. Az ipari szeszgyárak 300 vágón Dyerscukrot kaptak, métermázsánkéat 10 50—11 pengőért. Ez a mennyiség az ip ri keret #»ajd:em egynegyed rászáDek kitermeléséhez elegendő olcsó nyersanyag. Míg a cukor* bői gyártott szesz alapanyaga körülbelül 18—19 pjngőba kerül, addig a mezőgazdasági szesz- gyártáshoz szükséges alapmyag burgonyából 47 pmgő, cuso*répából 42 pengő, tengeriből 49 pengő. Hoyos emlékirata szerint ez üzemköltség a mezőgazdasági szeszgyáraknál 25—30 pengő között ingadozik, viszont a nagyipari szeszgyáraknál ennek a felét sem teszi ki. Ez azt jelent', hogy a mezőgazdasági szeszgyá rak nem tudnak kijönni egy hektoliter szesz kitőzés^nél 70 pengőből, az ipari szeszgyárnak pádig 30 pengőbe került egy hektoliter szesz kifőzése. A szeszér- tékesítésnél egységes árat állapítanak meg az átvételre, ugym- olyen áron veszik át a szeszt a mezőgazdasági gyártő), mint az ipari szeszgyártól, a differencia tehát ez, hogy míg a mezőgaz dasági szeszgyár ráfizet a termelésre, addig azip^ri szeszgyár hektoliterfokonként 40 pengőt keres. Ebben a konkrét esetben a 300 vsgőn cukor azt jelenti, hogy 6—700.000 pengőt kapott eján- défeba az ipari szeszgyártás. (Nagy zaj.) Mi van a sajtóval Itt kitért Petro Kálmán a magyar sejtő egy részének visel kedésére és a következőket mondotta : Nem hiszem ugyan, hogy sz ipari szeszérdakeltség megvásárolhassa a magyar sajtót, de feltűnő mégis, hogy az Országos Mezőgazdasági Közlöny az alábbiakat írja: <Az ipari szeszgyárak érdekeik megvédése céljából attól sem riadtak vissza, hogy a lapokat megakadályozzák a tényleges helyzetről szóló szetz- cikkek megírásában. Szervezeteik útján olyan intézkedéseket léptettek életbe, hogy ha egy újság meg meri írni, ismertetni meri a készülő törvényjavaslatot, akkor minden anyagi támogatást megvonnak. (Egy hang « jobboldalon: Támogatják?) Éppen a közelmúltban történt mag ez az érdekes eret, hogy sz egyik napilapot nyomatéko sen figyelmeztették, mart Pelro Kálmánnak a parlamentben elhangzott beszédét közölni mer te.< Lehetséges tehát Magyarországon — folytatta a szónok — hogy a sajtót na a fennálló törvények irányítsák, hanem a szesz- kartel1. Kapnának-e cukrot a szegény gyermekek — Miért kell az ipari szesznek odaadni háromszáz vagon cukrot ilyen olcsó áron? Ebből az ősz- szegből miért nem lehet juttatói a répatermelő gazdának, vagy munkásnak ? M ért nem lehet oly*n intézkedésthozni, hogyha kevés a szesz, akkor a mezőgazdasági szeszgyáraknál fizessenek ki annyit, amennyi szükséges, vagy gondoskodjanak erről, hogy a mezőgazdát ági szesz- gyártásnak kellő tartaléka legyen? — Miért csak a Follner, Mos- kovits, Krausz és Laipziger gyerekek papájának lehet tíz filléréri vásárolni cukrot a gyárakból és miért nem a sok kisembernek? Miért nem ednak a cukorgyárak 10 fillérért cukrot a tüdövészas gyerekeknek?, Ez borzasztóan szomorú dolog. Vájjon ha a békééi és a csongrádi gyerekek aláírnának egy kérvényt • oda- adnák Békés és Csongrfid megye kiváló alispánjának, hogy jöjjön fel a cukorgyárhoz, kérjen a gyerekeknek 300 vágón cukrot, kilónként 10 fillérért, i d- na-e a cukorgyáros? Fabinyi pénzügyminiszter: Ingyen adna! Legyünk igazságosak ! Klein Antal: Da nem 300 vágóm ! Fabinyi pénzügyminiszter: Annyit, amennyi a gyermekeknek kell. Petró Kálmán: Miért nem lehet hozzányúlni az ipari szeszhez? Bízom a miniszterelnök úrban és a pénzügyminiszter úr- bán, hogy meg fogják csinálni őszig. Itt nemcsak arról van sző, hogy az ipári szesz kérdését szabályozzuk, hanem szabályozni kell a mezőgazdasági ■zeszérdekeitséget, a borszeszór- dekoltséget, a denaluráiási érdekeltséget, az ecatgyártás és az élesztőérdekeltségít. Ezt a szabályozást csak együttesen lehet megoldani. Már most kétségbe vagyok esve, ha arra gondolok, hogy a következő kampányban, ha kérik a 300 vágón cukor kiutalását, a pénzügyminiszter úr kénytelen lesz mégegyszer engedélyezni. Fabinyi pénzügyminiszter: Soha! (T-ps az egész házban.) Petró Kálmán: Ha a pénzügy- miniszter űr ezt mondja, akkor én elértem interpellációm céljót. Nehéz választás Fabinyi Tihamér pénzügymi' niszter válaszolt az interpellációra. Köszönöm, — mondotta — hogy képviselő űr tiszta bort öatött a szettbe. Hangsúlyozom, hogy törvényes Ígéretről van Petro Kálmán dr. ismét támadta a szeszbartelt a Házban a kedvezményes cukorjuttatás miatt
