Eger - napilap, 1936

1936-01-05 / 3. szám

AB* 10 FILLÉR Eger, XL VII, évfolyam 3 szám <► Vasárnap ♦ Trianon 17, 1936 január 5, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS* SÁL EGY HŐNAPRA i I PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­TAKAR ÉR PÉNZTÁRI OSEKBSZÁMLA 64.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG! EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. - TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. Négy hónap alatt több, mint nyolcvanezer köbméter földet mozgattak meg a heves- megyei ármentesítésnél Közel négy kilométer új gát épült Délhevesben Szemle az ú] élet frontján. Tűi a karácsonyi lapszámok súlyos kötegelnek szinte özönlő anyaghalmazaién, amit az em­ber az ünnepi áhítat szép elé­vüléseiben bizony csak szemmel fut át, beérve a közvetlenül őr- dekkeltö olvasmányokkal, az ün­nepi kedvtelő és kissé műked­velő szemelgetések után köte- lességiudóan előveszi a lapok karácsonyi mellékleteit és most már kissé éhesen és több figye­lemmel lapozgat bennük. A la­pok persze igyakeztek kitenni magukért és nemcsak mennyi­ségben, hanem a tartalom minő­ségében is bő ős aktuális tájé­kozódást igyekeztek nyújtani ol­vasóiknak a világ dolgainak mai állásáról. Tényleg, ezek az ün­nepi mellékletek hű és alapos kifejezői a mának, minden meg­van bennük, ami az elmúlt évben az embert tudományban, politi­kában, művészetben, közgazda­ságban érdekelte. Ezekből az ünnepi köntösbe öltöztetett melléktetekből, a ka­rácsonyi jászol meleg illatából sarjadző, áhítatot buzogtató ér­zésvilág hangjain keresztül egy eszeveszett történelem, a ma tör­ténelmének feltörő kakofóniája zúg felénk és abból ez ember, a mai ember gyötrődő, szánal­mas akarattalansága, sivó fantá­ziájának kusza irányvonalai és békétlen nyugtalanságai remeg­nek elő. Ebben a kép- és hang­tömegben mintha elmosódott és elkuizálődott volna az igazi ér­telem betlehemi világossága és isteni szabatossága s mintha a nagy firenzei infernőjának árny­alakjai járnák érzéketlenül és szenvedő arcukra fagyott köDy- nyekkel a lét örökbús útjait, amelyek megfellebbezhetetlenül és szörnyű bizonyossággal mégis osak a beteljesülés felé vezetnek, ó, nincs hang és nincs írás ezen az úton, amely fáradt szemükre fányesgetné a biztatást: nem bu­kott az ember, a siralomvölgy tövises útja átmenet csupán s fent az értett igazságok őzonos világa vár, a betlehemi istálló megejtő dicsősége és békessége, ahogy csak egy gyermek ál­modhatta emberi létének itteni mithoszokba merülő első éjsza­káján. Ezek a kötetek nem nyúj­tanak semmi biztatást. o ' * A napok borzalmai, a vér és szenvedély jelszavaitól hangos világ recsegése, a pénz és érdek harcában elesettek fölé sűrű ré­tegeződéiben hulló űj tömegek vészes káoszban forognak el szemeink előtt a zsúfolt szenzá­ciókkal tömött oldalakon. Nevetségesen parányi nagy- eszmék ős nagy-emberek ostro­molják az élet kapuit, amelyek a megváltást rejtegetik, a meg­váltást, amelynek üdvét izzó fantáziájuk bűnben és egy elve­télt világ keserű levében fogan- tatta meg nekik. Bénaságuk és sikertelenségük ahelyett, hogy belátásra bírná, esztelen daccal hevíti őket a további tusakodás­ra a véli győzelemért, a leg­jobbak pedig megrettenve a vi­lág hangjaitól elnémulnak éi félreforditva tekintetüket a sö­tét képektől egy űj világ savát erjesztik lelkűkben, álmélkodva és ujjongva a jőság és szeretet lebirhatatlanul losnboiodó csoda- fáján,amelyet az igazság és bébe napfénye leng körül. A karácionyi mag zinok,nap­tárak és mellékletek láttán a chu- diuszi Róma erkölosi és világ­politikai dualizmusát látja ez ember megelevenedni, amelyben egy hanyatló birodalom kultú­rában ős raffinériában csiszolt kövein ellenállhatatlanul és dia­dalmasan lángol fel az ifjú ke­reszténység hajnala. Hinni kell abban, hogy ma is, minden ka- réc:ony űj hajnalszöletés és űj megváltás. Hogy az ember ősz töneiben gyökerező békevágy, az egyesek és tömegek indula­tait feszítő, rontő akarat loba­dása meg kell hogy állítsa leg­szentebb értékeink pusztulását és jövendőnket a megértés és bizalom fénye fogja melen­getni. Hogy ebből a meg­váltásból a hátunk mögé hulló minden perc űj embereket tá­maszt életre, embereket, akik meg fogják valósítani az igazi kollektív életszentség cicdáját. Az isteni megváltás emberi visz- szasugárzásában fogja fcörölállni a nép akkoron a könyvet, egy csodálatos újság győzelmet és békét hirdető karácsonyi mel­lékletét. Fellner Béla. Eger, január 4. Szeptember első napjaiban in­dult meg Hevesvármegye déli részében az a nagyszabású ár- mentesítési munka, amely az al- ■őboraodi gátépítés folytatása­ként Hevesvármegye alsó részén hétezer hold földet véd m9g a Tisza kiöntéseitől és mentesíti az áradástól Poroszló és Ujlö- rincfalva belsőségeit. A munkálatok azóta állandóan folynak, négy segítségére az al- ■őheveai népnek, amely több év óta sorozatos elemi csapásokat szenvedett s ma már teljesen el­szegényedve a közmunkáktól várja megélhetését az űj termé­sig, amelyben évről évre re­ménykedik. A hevesmegyei munkásokhoz oktőber folyamán békési kubi­kosok is csatlakoztak annak a nyolcvanezer pengőnek a tér kórházi osztályvezető főorvos, A Stefánia Szövetség c élj a ez anyák és csecsemők védelme. Ezt a védelmet a Szövetség vé­dőintézetek útján látja el, hogy milyen eredménnyel, megpró­báljuk röviden vázolni. Gyön­gyösön a Szövetség 83. számú védőintézetét 1925 ben a ható­ság támogatásával a Menhfiz három szegényes szobájában ál­lították fel. Ekkor a ciíciemő- halandóság 2488°/« volt, ami azt jelentette, hogy minden megszü­letett 100 csecsemőből 25 nem éri meg első életévét. Ez a ma­gas halálozási százalék orszá­gos viszonylatban is katasztro­fálisnak mondható, pedig Ma­gyarország előtt cseoíemőhalan dóság tekintetében osak Orosz­ország ét Románia volt. A vé­delmi munka eredményességét szembeszökően bizonyltja, hogy s következő évben cca 18%, 1933 bán 13 59%, 1934-ben 17 7 %-ra esett la a csecsemőhalálo­zás! arőnyszám. A menházi he­lyiségek az intenzív munka szé­hére, amelyet az ármeatssítés eredeti költségvetéséhez hozzá­adott a kormány, hogy a békés­megyei földmunkások ínséges helyzetén enyhítsen. A munkálatok Riboly-pusztá- nál kezdődtek meg s az elmúlt négy hónap alatt kiváló ered­ményt mutatnak. Szeptember elejétől kezdve a mai napig több, mint nyolcvanezer köbméter föld megmozgatásával közei 4 kilo­méter új gát épült Poroszló felé. December közepéig a munkave- zetöség ötvenezer pengőt fize- zstt ki munkabérekre. A munkálatok állandóan foly­nak, de most csak hevesmegyei munkások dolgoznak, msrt a bé­kési kubikosok olyan hiányosan voltak ellátva ruházattal, hogy a hűvösebb időket már nem bírták ki a a tavasz beálltáig kénytelenek voltak hazamenni. a gyöngyösi Stefánia vezetője, mára csakhamar szöknek bizo­nyultak, és a város megértő ha­tóságának áldozatkészsége lehe­tővé tette, hogy 1929 ben Ró­bert Károlyutcii helyiségébe költözhetett ez intézet. A védelmi munka mér a cse­csemő megszületése előtt kezdő­dik az anyavédelemmel. A vé­dőnők felkeresik a terhes anyá­kat, tanácsadásra az intézetbe hívják, hol tovább is megfigye­lés alatt maradnak ős az esetle­ges komplikációkra figyelmezte­tik őket. Ha a szülés ideje bakó vetkezik, azülészi vándorládát boosátunk rendelkezésre, mely­ben minden megvan ahhoz, hogy a szülésznő eredményes munkát végezhessen. Ezt az tudja mél­tányolni, kinek gyakran van al­kalma tapasztalni, hogy sok he­lyen a kézmosáshoz nemcsak a szappan és törülköző, hanem az edény is hiányzik. Ha a cse­csemő megszületett: az anya­könyvi hivatal értesíti a védő- intézetet, mire 24 órán belül ott 5zükség uan-e a Stefánia Szöuetségre ? irta: Dr. Wiltner Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents