Eger - napilap, 1936

1936-01-01 / 1. szám

V - , a 8 JH IU PILLÉK Eger, XL VII. évfolyam If szám 4 ff Szerda # Trianon 17, 1936 január 1, ELŐFIZETÉSI DÍJ A fOSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HŐNAPRAi 1 PENGŐ 60 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.— EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL: EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. SZILVESZTER-ESTE. Az évforduló nagy mértföldjelző az ember életében; de alka­lom arra is, hogy a magunk kicsiny körén túl messzi pillantást vessünk a környező világra is. Az évfordulón a magunk életének számadásszerű vizsgálata kiszélesül a népek és társadalmak életé­nek mozzanataira s miként az egyéni életben is, arra irányul -a vizsgálódás, hogy az évforduló számadásának egyenlege az esz­tendő mérlegében mily eredményt mutat. Ne vizsgálódjunk most az élet anyagi érdekei körül. Bármily nagy tényezői is ezek a múlandó emberi életnek, a magasabb szempontok mellett csak másodrangú értéket jelentenek. Magasabb- rendüség szempontjából föltétlenül nagyobb érték az emberiség egyetemes erkölcsi érdeke, mely abban nyilvánul meg és nyer biztosítást, hogy az isteni szankcióval ellátott nagy erkölcsi tör­vények mennyiben nyernek érvényesülést nemcsak az egyén, ha­nem a népek és társadalmak életében is. Ezek az erkölcsi törvények az emberiség életének sarkalatos törvényei. Az evolúció, a kultúra és a néposztályok társadalmi elhelyezkedése egészségesen csak e sarkalatos törvények alapján fejlődhetik s minden attól való eltérés szörnyű eltévelyedés és bűn az emberiség boldogsága ellen, melynek alapja a különbséget nem ismerő krisztusi szeretet és igazságosság. A merev társadalmi tagozódás, a modern szociális tanok egy­oldalúsága, párosultan a sűrűn változó politikai divatok által kre­ált népboldogító elvekkel és irányzatokkal, és megannyi megváltó ideaként szertehangzó programm: — mindösszevéve sem képes az emberiség életében viszonylagos nyugalmat sem teremteni. Ennek az az oka, hogy az emberiség boldogítására szánt doktrínák nem gyökereznek az egyén és a népek életének szabályozására hivatott erkölcsi törvényekben. Azt hinné az ember, hogy a szünet nélkül forrongó élet és a társadalmak boldogítására szánt elméletek kudarca kiábrándító- lag hat s késedelem nélkül visszatérést jelent a keresztény tör­vényekhez, hogy azoknak erkölcsi alapján haladjon előre az evo­lúció és a társadalmi együttélés békessége. Sajnos, a téves irányok követésére való ráeszmélés nem jelent olyan beismerést, mely út­ját vágná a további kísérletezéseknek. E miatt lesújtó az esztendő mérlegének erkölcsi egyenlege, mely nemcsak az egyén, hanem a népek és társadalmak életében általánosan mutatkozó súlyos bajok és szenvedések tüneteiben nyer szomorú igazolást. Szégyenkezve kell megállapítani, hogy e bajok és szenvedé­sek orvoslására a politika és szociológia legtöbbször csak a maga érdekelnek egyoldalú beállításával keresi és kutatja a gyógyító módokat és eszközöket. Szinte érthetetlen, hogy a hatalmukban elbizakodott kormányzatok és a földön kúszó újkori társadalom- tudományi elméletek mennyire tartózkodnak attól, hogy őszintén meghódoljanak az Egyház által képviselt és hirdetett örökérvényű törvények és igazságok uralmának. Pedig hiábavaló minden tartóz­kodás és idegenkedés, mert csak a Krisztusi igazságok és törvé­nyek azok, melyek minden önzés nélkül képviselik és biztosítják az emberiség békés együttélését és viszonylagos boldogulását. Nincs tehát semmi szükség arra, hogy alkimista búvárkodá­sok titokzatos módjára keressük az emberiség boldogításának ara­nyát. Az emberi lét feladata: Ember küzdj és bízva-bízzál! . . . Ebben a küzdelemben érvényesülnie kell nemcsak az egyéni aka­ratnak és tettiekészségnek, hanem az azt támogató emberiesség­nek is, a velünk született nemesebb érzések és a reánk parancsolt szeretettörvény betöltésével. Az embernek és a nagy közösségnek ily összetalálkozása biz­tosítja az élet mérlegében azt az egyenleget, mely a keresztény civili­záció valóságát fejezi ki és igazi haladást jelent annak a nagy isteni elgondolásnak valósulásában, amelyen az egy Atyaság és a fiák test­vériségének gyönyörű képe tükröződik. Török Kálmán. Nehéz munka lesz, de talpraállítjuk a várost mondja Braun Károly polgármester Eger nehéz pénzügyi helyzete , súlyos aggodalommal tölti el a várói polgárságát. Külőnöaen □agy gondot okoz a várói több aint ötmillió pengői adósságá­nak kifizetése, amely a háztar­tást és az üzemeket terheli. Munkatársunk felkereste Braun Károly polgármestert, aki a kő­vetkezőkben nyilatkozott a pénz­ügyi helyzetről és a kibontako­zás lehetőségeiről: — A város pénzügyei kétség­kívül kedvezőtlenek, da nem re­ménytelenek. Ha a gondviselés megáiméi bennünket az elemi csa­pásoktól, bármilyen nehéz lesz is, de talpraállítjuk a várost. Az ! adósságok nyomasztólag nehe­zednek ránk, de a legszigorúbb takarékossággal, a fölösleges be­ruházásoktól való tartózkodás­sal sikerülni fog a rendes kerék­vágásba jutni. Ebből a célból új rendszert vezettem be a pénztár­nál. A pénztár minden délben jelenteni tartozik, hogy a külön­böző bevételi tételekre milyen összegeket fizettek be. Csak ak kor teljesítünk kifizetéseket, ha a szükségletre megvan a pénz­tárban a fedezet, és amíg köte­lezettlégeinket nem teljesítettük, a tisztviselői fizetéseket sem fo­, lyősítjuk. Ezzel a módszerrel elértem azt, hogy az állami adót minden szombaton pontosan be­szállítjuk s az üzemek is pon­tosan fizetik az egyezségekben vállalt tartozásaikat. A súlyos viszonyok között is nagy köny- nyebbség, hogy a Speyar köl­csönök tőkéjét nem kell törlesz­teni s a kamatokat is csökkentett mértékben kell teljesíteni. Na­gyot fog lendíteni a pénzügyi helyzeten, ha az üzemek letör- lesztik adósságaikat, ami maxi­málisan öt éven belül meg­történik. — Mindennél nagyobb gondot fordítunk azonban arra, hogy az adófizetőket megerősítsük ős a város gazdasági életét fellen­dítsük. Legfontosabb, hogy az egri borvidék minél gyorsabban belássa a gyümölcstermelés e- gyenlőrangú fontosságát és a termelő rétegek minél nagyobb méretek közt szállítsák piacra az elsőrendű gyümölcsöt, amely külföldön'^! nagy keresettségnek örvend. Éppsn ezért bővítettük ki a városi gyümölcsöst és fa­iskolát, hogy a város boldogabb jövőjét megalapozzuk. Bízom abban, hogy jötzándékú mun­kánk nem lesz eredménytelen. Gyöngyös város villamosmüvének fejlődése Néhány adat a vármegyei villamosításról Irta: Nagy Dezső Gyöngyös város villamosműveinek igazgatója. Csonka-M8gyarország mintegy 950 közületébői Gyöngyös volt időrendben a negyvenhetedik, mely villamos világítást létesí­tett. A villamos világítás gondola­tával Balogh Gyula polgármes­ter 1899. február 18 án kiadott •Emlékiratáéban foglalkozik el­lő ízben, tényleges kivitelre azonban a tervezet csak 1907-ben került. A telep megvalósításának nehéz küzdelmében az oroszlán­rész néhai Remény János pol­gármester és Barna Dezső nyug. t városi főmérnöké vol*. A város 1908-ban a mű meg­építésével és üzemvitelével a Ganz villamossági rt.-t bízta meg, s a hálózat 1909. szeptember 4-őn került először feszültség alá. A villamosmű két Diesel rend­szerű 140 lóerős nyersolajmő- torral indult. Az utcai hálózat hossza kb. 29.9 km-t tett ki. A közvilágítást 400 izzólámpa és 12 ívlámpa lát­ta el. A telep megindulásakor ősz- ízesen 580 fogyasztó volt a háló­zatra kapcsolva s az első teljes üzemű évben a telep termelése

Next

/
Thumbnails
Contents