Eger - napilap, 1936
1936-01-01 / 1. szám
V - , a 8 JH IU PILLÉK Eger, XL VII. évfolyam If szám 4 ff Szerda # Trianon 17, 1936 január 1, ELŐFIZETÉSI DÍJ A fOSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HŐNAPRAi 1 PENGŐ 60 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 50 FILLÉR.— EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZER- KESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ Jő- ZSEF, SZT. BERTALAN U. 1. TELEFON: 322. SZILVESZTER-ESTE. Az évforduló nagy mértföldjelző az ember életében; de alkalom arra is, hogy a magunk kicsiny körén túl messzi pillantást vessünk a környező világra is. Az évfordulón a magunk életének számadásszerű vizsgálata kiszélesül a népek és társadalmak életének mozzanataira s miként az egyéni életben is, arra irányul -a vizsgálódás, hogy az évforduló számadásának egyenlege az esztendő mérlegében mily eredményt mutat. Ne vizsgálódjunk most az élet anyagi érdekei körül. Bármily nagy tényezői is ezek a múlandó emberi életnek, a magasabb szempontok mellett csak másodrangú értéket jelentenek. Magasabb- rendüség szempontjából föltétlenül nagyobb érték az emberiség egyetemes erkölcsi érdeke, mely abban nyilvánul meg és nyer biztosítást, hogy az isteni szankcióval ellátott nagy erkölcsi törvények mennyiben nyernek érvényesülést nemcsak az egyén, hanem a népek és társadalmak életében is. Ezek az erkölcsi törvények az emberiség életének sarkalatos törvényei. Az evolúció, a kultúra és a néposztályok társadalmi elhelyezkedése egészségesen csak e sarkalatos törvények alapján fejlődhetik s minden attól való eltérés szörnyű eltévelyedés és bűn az emberiség boldogsága ellen, melynek alapja a különbséget nem ismerő krisztusi szeretet és igazságosság. A merev társadalmi tagozódás, a modern szociális tanok egyoldalúsága, párosultan a sűrűn változó politikai divatok által kreált népboldogító elvekkel és irányzatokkal, és megannyi megváltó ideaként szertehangzó programm: — mindösszevéve sem képes az emberiség életében viszonylagos nyugalmat sem teremteni. Ennek az az oka, hogy az emberiség boldogítására szánt doktrínák nem gyökereznek az egyén és a népek életének szabályozására hivatott erkölcsi törvényekben. Azt hinné az ember, hogy a szünet nélkül forrongó élet és a társadalmak boldogítására szánt elméletek kudarca kiábrándító- lag hat s késedelem nélkül visszatérést jelent a keresztény törvényekhez, hogy azoknak erkölcsi alapján haladjon előre az evolúció és a társadalmi együttélés békessége. Sajnos, a téves irányok követésére való ráeszmélés nem jelent olyan beismerést, mely útját vágná a további kísérletezéseknek. E miatt lesújtó az esztendő mérlegének erkölcsi egyenlege, mely nemcsak az egyén, hanem a népek és társadalmak életében általánosan mutatkozó súlyos bajok és szenvedések tüneteiben nyer szomorú igazolást. Szégyenkezve kell megállapítani, hogy e bajok és szenvedések orvoslására a politika és szociológia legtöbbször csak a maga érdekelnek egyoldalú beállításával keresi és kutatja a gyógyító módokat és eszközöket. Szinte érthetetlen, hogy a hatalmukban elbizakodott kormányzatok és a földön kúszó újkori társadalom- tudományi elméletek mennyire tartózkodnak attól, hogy őszintén meghódoljanak az Egyház által képviselt és hirdetett örökérvényű törvények és igazságok uralmának. Pedig hiábavaló minden tartózkodás és idegenkedés, mert csak a Krisztusi igazságok és törvények azok, melyek minden önzés nélkül képviselik és biztosítják az emberiség békés együttélését és viszonylagos boldogulását. Nincs tehát semmi szükség arra, hogy alkimista búvárkodások titokzatos módjára keressük az emberiség boldogításának aranyát. Az emberi lét feladata: Ember küzdj és bízva-bízzál! . . . Ebben a küzdelemben érvényesülnie kell nemcsak az egyéni akaratnak és tettiekészségnek, hanem az azt támogató emberiességnek is, a velünk született nemesebb érzések és a reánk parancsolt szeretettörvény betöltésével. Az embernek és a nagy közösségnek ily összetalálkozása biztosítja az élet mérlegében azt az egyenleget, mely a keresztény civilizáció valóságát fejezi ki és igazi haladást jelent annak a nagy isteni elgondolásnak valósulásában, amelyen az egy Atyaság és a fiák testvériségének gyönyörű képe tükröződik. Török Kálmán. Nehéz munka lesz, de talpraállítjuk a várost mondja Braun Károly polgármester Eger nehéz pénzügyi helyzete , súlyos aggodalommal tölti el a várói polgárságát. Külőnöaen □agy gondot okoz a várói több aint ötmillió pengői adósságának kifizetése, amely a háztartást és az üzemeket terheli. Munkatársunk felkereste Braun Károly polgármestert, aki a kővetkezőkben nyilatkozott a pénzügyi helyzetről és a kibontakozás lehetőségeiről: — A város pénzügyei kétségkívül kedvezőtlenek, da nem reménytelenek. Ha a gondviselés megáiméi bennünket az elemi csapásoktól, bármilyen nehéz lesz is, de talpraállítjuk a várost. Az ! adósságok nyomasztólag nehezednek ránk, de a legszigorúbb takarékossággal, a fölösleges beruházásoktól való tartózkodással sikerülni fog a rendes kerékvágásba jutni. Ebből a célból új rendszert vezettem be a pénztárnál. A pénztár minden délben jelenteni tartozik, hogy a különböző bevételi tételekre milyen összegeket fizettek be. Csak ak kor teljesítünk kifizetéseket, ha a szükségletre megvan a pénztárban a fedezet, és amíg kötelezettlégeinket nem teljesítettük, a tisztviselői fizetéseket sem fo, lyősítjuk. Ezzel a módszerrel elértem azt, hogy az állami adót minden szombaton pontosan beszállítjuk s az üzemek is pontosan fizetik az egyezségekben vállalt tartozásaikat. A súlyos viszonyok között is nagy köny- nyebbség, hogy a Speyar kölcsönök tőkéjét nem kell törleszteni s a kamatokat is csökkentett mértékben kell teljesíteni. Nagyot fog lendíteni a pénzügyi helyzeten, ha az üzemek letör- lesztik adósságaikat, ami maximálisan öt éven belül megtörténik. — Mindennél nagyobb gondot fordítunk azonban arra, hogy az adófizetőket megerősítsük ős a város gazdasági életét fellendítsük. Legfontosabb, hogy az egri borvidék minél gyorsabban belássa a gyümölcstermelés e- gyenlőrangú fontosságát és a termelő rétegek minél nagyobb méretek közt szállítsák piacra az elsőrendű gyümölcsöt, amely külföldön'^! nagy keresettségnek örvend. Éppsn ezért bővítettük ki a városi gyümölcsöst és faiskolát, hogy a város boldogabb jövőjét megalapozzuk. Bízom abban, hogy jötzándékú munkánk nem lesz eredménytelen. Gyöngyös város villamosmüvének fejlődése Néhány adat a vármegyei villamosításról Irta: Nagy Dezső Gyöngyös város villamosműveinek igazgatója. Csonka-M8gyarország mintegy 950 közületébői Gyöngyös volt időrendben a negyvenhetedik, mely villamos világítást létesített. A villamos világítás gondolatával Balogh Gyula polgármester 1899. február 18 án kiadott •Emlékiratáéban foglalkozik ellő ízben, tényleges kivitelre azonban a tervezet csak 1907-ben került. A telep megvalósításának nehéz küzdelmében az oroszlánrész néhai Remény János polgármester és Barna Dezső nyug. t városi főmérnöké vol*. A város 1908-ban a mű megépítésével és üzemvitelével a Ganz villamossági rt.-t bízta meg, s a hálózat 1909. szeptember 4-őn került először feszültség alá. A villamosmű két Diesel rendszerű 140 lóerős nyersolajmő- torral indult. Az utcai hálózat hossza kb. 29.9 km-t tett ki. A közvilágítást 400 izzólámpa és 12 ívlámpa látta el. A telep megindulásakor ősz- ízesen 580 fogyasztó volt a hálózatra kapcsolva s az első teljes üzemű évben a telep termelése
