Eger - napilap, 1935/2
1935-07-28 / 118. szám
Aha 10 FILL&B Eger, XL VI. évfolyam 118. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 16, 1935 július 28. ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ 60 FILLÉR. —EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA- TAKARÉ KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.558. GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 178. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) „Az új középkor" Napjaink bukdáciolő nemzedékének aoria, egy életképtelené vélt világberendezkedéi szünet- nélküli omlásénak növekvő mo raja, mindinkább feizíti az idegeket a mai történelem minőségi és mennyiségi erőinek megközelítésére, kikutatásfire. Mert nem lehet kétséges, hogy borunk sátáni színjátéka — melyben úgyszólván minden eddigi adottság a haladás irányából a lejtő törvényének uralma alá került — felmérhetetlen s ma csak körvonalaiban megismerhető történelmi törvények összeütközésének vagy kiegyenlítődésének, leváltódásának vagy átváltozásának külső vetülete. E kapcsolat eredetére ős természetére próbálnak korunk gondolkodói feleletet adni, hogy ennek alapján megvilágíthassák az emberiség életének legközelebbi útszakaszát. Ha a mai filozófusok közt széttebintünk, úgy érdekes és különböző új világszemléleteknek leszünk tanúi. Spangler, Ferraro és Spenn a mai zűrzavaros átalakulásban a főjelentőséget az erőnek és hatalomnak tulajdonítja. Spengler egyik tanulmányában a oá* zarizmust hirdeti a jövő állam jellegének, ami lényegileg az erő és erőszak uralma. Ferrero szerint «a jog legyen bár Rómáé vagy más népeké, lényege szerint az erőn alapszik. Spann univerzalizmusában k— honnan a mai totális államok származnak — ez állam mint legfelső rend, az egyént elnyelve, minden jog hatalmi teremtője és korlátlan ura. A filozófusok másik része, mint Keyserling gróf és az orosz Wipper, elgondolásaiban már a szellemiségnek jelentős teret juttat. Nikolaj Bard- jajev azonban egészen új irányt jelent, ó a mai átalakulásnak és a jövendő bornak tengelyévé teljesen a lelki tényezőket és a szellemiséget teszi. cAz új középkor» címú könyvében ilyen beállításban veszi vizsgálat alá borunk jelenségeit, s vizsgálatainak alaptétele, hogy «az élet belülről kifelé lelkileg és nem kívülről befelé politikailag van meghatározva.» Elmélkedéseinek kiinduló pontja az, hogy ez újkor eszmevilága kimerült. A humanizmus csak formailag szabadította fel az embert; lényegileg, az egyént ciupán anyagi jelenségnek könyvelte el, a négy áramlatok játékszerévé tette. Ennek egyik jellemzője a humanista demokrácia, «mely nem más, mint az igazság sorsának szavazatok a- Iapján való eldöntése». Gazdasági téren a kapitalizmus és ennek nyomorék szülötte, a szocializmus az istentelenségnek, a felületes felvilágosodottságnak és az önző életmohőságnak sikerét jelenti. A kultúra lerongyolődá- sát már a technika sem tudja leplezni s a szélső nacionalizmus egy mindent megsemmisítő háború rémét hordja állandóan méhében. E tényekből, mint letagadhatatlan adottságokból levonva a következtetést, Berdjajev elénk vetíti az általa «új középkornak» nevezett jövendő képét, ó azért nevezi «új középkornak» a jövőt, mert általános vonásainál, főleg a vallási tényezők újjáéledésénél fogva legjobban a középkorhoz fog hasonlítani. Természetesen a jövőre vonatkozó fejtegetéseiben nem merő ellentétet hirdet a letűnő világgal szemben, hanem «az újközépkor felveszi magába a szabadságnak az újkor által hozott megtapasztalását és a lelkiismeretnek minden pozitív vívmányát». Itt elgondolása a «darin- stadti» bölcsnek, Keyserlingnek állandó fejlődést hirdető elveivel kerül rokonságba. A mai zűrzavarban már új középkori jelenségnek tekinti a fasizmust és kommunizmust. «Ma a fasizmus az egyetlen teremtő tényező és épp /úgy az új középkorhoz tartozik, mint a kommunizmus. A kommunizmusról egyébként részletesen elmélkedik és a mai liberális kispolgári szemlélettel szemben megállapítja, «hogy a kommunizmus mindenekelőtt lelki kérdés és így csak belülről, lelki átalakulás útján dőlhet meg». Ami mármost a fasizmusnak és kommunizmusnak az új középkorhoz való tartozását jelenti, ez mindkettő világnézeti tartalmában rejlik. A fasizmusnál ez mai szemlélettel is könnyen felismerhető; a kommunizmusnál ellenben világnézetről beszélni, első pillanatban paradoxonnak tűnik fel. De épp itt mutat rá Berdjájev, hogy a Krisztusi hit üldözése az Anti- krisztus hitének terjedésével azonos; tehát a kommunisták is azonos világnézeti alapot akarnak, ha ezasátáné is. És abban látja ez orosz forradalom világjelentőségét, hogy dilemma elő állította a világot. »Vagy az embereknek Krisztusban való egysége és testvérisége, vagy a sátán nevében való szövetkezés. Más út nirci !< Ebben a szellemben fűzi fejtegetéseit, melynek során az egyén a társadalom és állam helyzetét festi az új rendben. Da nyoEger, júliui 27. Dr. Stmrecsdnyi Lajos érsek- főpásztor, pápai trőnállő, legújabb pásztorlevelében felhívja papjainak és híveinek figyelmét a szeptember 28 án kezdődő és október 1-én záruló idei katolikus nagygyűlésre. Közeledvén a kitűzött tdő — írja pásztorlevelében, — indíttatva érzem magamat arra, hogy papságomat és általuk 8z egyházmegye híveit szeretettel felhívjam az ünnepi mozgalomban való lelkes részvételre, mely a hitbeli egység, a Krisztus országához való hűséges ragaszkodás, az öntudatos és tettrekész benső vallásosság kifejezésére, valamint a súlyos életviszonyok között küz- ködő és sok oldalról veszélyesen befolyásolt népünk annyira fontos irányítására mindenkor felette alkalmasnak bizonyult és az egyházias közizellem fejlesztésére nagy hatást gyakorol. A nagygyűlés országos jellege megkívánja azt, hogy a heza határai között minden katolikus matékosan hangsúlyozza, hogy mindezek felett, kell hogy újra elömöljék az Egyház mindent megnemesítő és megszentelő hatása. >Ma nincs szellemi központ« — írja — »de a most kővetkező korban az egyház lesz azzá!« Mikor Bardjajevnek, ennek a párisi orosz emigránsnak írásait olvastuk; — melyek rendszer tekintetében kissé őtletszerúek és némely helyeken (pl. demokrácia, parlament, »jogi formalizmus« stb.) nem is minden vitán felül állók, — önkéntelenül is Paul Claudel francia írónak egyik mondása jut eszünkbe i »Az a lyuk, amit a kereszt a földbe ütött, olyan, hogy soha nem lehet eltörülni!« legalább lélekben részt vegyen abban, amiért is a kezdőnapon, vagyis szeptember 28 án at esti harangszót megelőző télórán át ae összes templomok harangjaival fel kell hívni a közfigyelmet, hogy mindenkinek alkalma legyen imáival támogatni a nagygyűlés üdvös munkáját. Az érsek ezután felszólítja a személyesen részt venni akarókat, hogy e szándékukat mielőbb jelentsék be Szentgyörgyi József egyházmegyei tanfelügyelőnek Egerben, aki gondoskodni fog az ez alkalommal indítandó «keresztes gyorsvonaton» érvényes 62°/o-os kedvezménnyel megszerezhető utazási jegyről. A Főpásztor a továbbiakban a nem állami tanítók kinevezéséről intézkedik ős az oktatás zavartalan menetének biztosítása céljából oly esetekben, amikor az iskola magas tanulőlétazáma azt megokolttá teszi, hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy az elhalálozás folytán megüresedett államsegélyéé nem állami tanítói állás helyettes tanerővel azonnal be- töltessők. Fejér Béla joghallgató. Az Érsekfőpásztor az idei katolikus nagygyűlésen való részvételre hívja lel az egyházmegye híveit most kiadott pásztorlevelében
