Eger - napilap, 1935/2

1935-07-27 / 117. szám

2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1935. július 27. belül kilenc havi biztosítá«i vi­szonyt az állandó alkalmazotta­kon, üzemi muak&aokon kívül a mai munkanélküliségben más munkás nem tud felmutatni. — Ilyen szigorú kívánalmak mel­lett az időnyipari munkásoknak (kőművesek,segédmunkások,nap­számosoknak) p'. csaknem lehe­tetlen szülési segélyhez jutni. Pedig éppen ők vannak a leg­jobban ráutalva arra a kb. 51 pengőre. Nem kevésbé sérelsaes az úgynevezett «passzív* tagság­nak a felére való csökkentése, amely kivétel nélkül minden munkavállaló biztosítottat súlyo­san érint. — A régi rendelkezés szerint a munkaviszony meg­szűnése után hat hétig mehetett orvoshoz, gyógyszert stb. kap­hatott. Most azonban csak három hétig részesülhet az alapszabály- szerű segélyekben, de csak ab­ban az esetben, ha a munkából kilépése előtt hat hónapon belül összesen kétlhőnapon át bizto­sított volt. A munkanélküli betegek ez­után tehát még ritkábban jut­hatnak orvoshoz és még több gondot okoz a munkásságnak egy-egy gyermek születése. Ma délben tűz ütött bt egy Farbasvölgy-utcal házban Eger, julius 26. Ma déli negyed egy órakor tüzet jeleztek a Farkasvölgy- utoa 10 számú házból. A tűzol­tóság a molorfeoskendővel és a motorlajttai robogott a (űz szín* helyére. A tűz híre közvetlen lapzárta előtt érkezett s ebben az időpontban a tűz oltása még javában tart. Egerben is egyre terjed az „Eszmei Jóléti Szövetség“ pengöszerzö tömegőrülete Eger, július 26. Az Alföld néhány városából indult el az a tömegmozgalom, amely «Eszmei Jóléti Szövetség« oiábitóan hangzó neve alatt ala­kult s amaly valósággal tömeg­őrületté fajulva már az ország egész területét behálózta. Néhány ötletes ember könnyű pénzszer­ző lehetőséget gondolt ki és jel­lemző, hogy a mozgalomban min­den társadalmi réteg képviselve van, pénzemberek, tisztviselők, de mégis nagyobb részt pénzte­len, egyszerű emberek, akik min­den fáradság nélkül, mindössze egy pengő befektetéssel óriási jövedelemhez akarnak jutni. Mi az az «Eszmei Jóléti Szö­vetség«? Nagyon jől hangzik a felelet: pénzt csinálnia semmi­ből, egy eszméből. Valaki egyet­len pengőt valakinek elküld és gondoskodik róla, hogy öt kö­zeli jő ismerősének szétküldjön egy körlevél másolatot, amely­ben hasonló eljárásra hívja fel ismerőseit. Láncszerűen terjed az akció. A körlevél szerint né­hány év múlva 15.625 pengő üti a markát az elküldőnek. A mozgalom már Egerben is felütötte a fejét. A listák kézről- kézre terjednek s a hívek új hí­veket toboroznak a könnyű pénz- szerzés csábító ígéretével. Az ígéret úgy szól, hogy idők for­dultával — a kérlelhetetlenül pontos szabályok szerint — min­den aláíró megkapja a 15.625 pengőt, mert egy idő múlva ná­la kell összegyűlni ennek az ősz- sz égnék. Vannak már Egerben, akik 25—30 pengőhöz így hoz­zájutottak, de a többiek hiába várják a pénzes postást, a pénz nem jön. Nem is jöhet. Mert sen­ki sem gondol arra, hogy ha 15.625 embej adózott is egy pen­gőt, abból mind a 15.625 ember nem kaphat 15 625 pengőt. Csak egy. Hogy mind kaphasson ilyen jelentős összeget, ahoz a halad- vány szerint valósággal csillagá­szati számú embernek kellene aláírói a listákat s természete­sen ugyanolyan nagyszámú ősz- szeget 1 pangőnkint elküldenie. A hatóságok már felléptek a tömegőrület ellen, azonban na­gyon nehéz a mozgalom útjába gátat emelni, mert hiszen 1 pen­gőt és nyomtatványt postán el­küldeni mindenkinek jogában áll. Petneházy Antal államtitkár lesz az ipari miniszter. Az ipari minisztérium szerve­zési munkálatai néhány napon belül befejezést nyernek és a minisztérium felállításáról szőlő rendelkezéseket rövideieu hiva­talosan is közzéteszik. Egy­idejűén megjelennek a minisz­térium ügyrendjéről és beosztá­sáról, valamint az egyes kinevezé­sekről szőlő rendelkezések is. Jól értesült körökben már tudják, hogy az ipari minisztérium ve­zetését Petneházy Antal, a ke­reskedelmi minisztérium jelen­legi iparügyi államtitkára veszi át. A kinevezések után az űj minisztérium azonnal megkezdi működését. Gondatlan turisták okozták a mátrai tűzvészt Gyöngyös, július 26. Gyöngyös város legutóbbi kép­viselőtestületi közgyűlésén dr. Puky Árpád polgármester fog­lalkozott a mátrai erdőtűzzel. Bejelentette, hogy a lefolyt vizs­gálat eredményeképen megálla­pítható, hogy a tüzet a kora reg­geli órákban a Ménescsapási völgyben táborozó és később utrakelő gondatlan turisták okoz­ták. A hátramaradt parazsak ugyanis órákon át éledtek, míg végre fél 11 óra körül lángra lobbantak. A leégett terület, mely nagyobb részt 2—3 éves tölgyfa- csemetékkel volt beültetve, 12 hold nagyságú. Természetesen a tűz pusztítóit a környező ha- telsnas évtizedes tölgyfákban is és így megállapítható, hogy a kár körülbelül 10 ezer pengőt tesz ki. Az erdő biztosítva nem volt; a leégett csemetéket még az ősszel pótolják. Egyes buda­pesti lapok biradásávaí szem­ben leszögezi, hogy a Horthy Szanatórium egyáltalában ve­szélyben nem forgott, tekintve, hogy az égés színhelye attól egy kilométer távolságra terült el, ugyanakkor pedig a szél a sza­natórium felől fújva a tüzet ke­let felé a Kékesnek terjesztette, úgy hogy ha veszélyről egyál­talán beszélni lehetett az csak a Kékes szállót fenyegette. Ezek után tehát nevetséges az a hí­resztelés, mely épen egyes la­pok nyomán elterjedt Gyöngyö­sön, hogy a szanatóriumi be­tegek egymás begyén hátán, az j ablakon kiugrálva menekültek a I fenyegető helyzetből. Országos títszeruezéssel korszerűoé teszik a tűzrendészetet Megadóztatják a biztosító intézeteket A belügyminisztériumban már elkészültek a tűzrendészet or' szágos szabályozására vonat­kozó javaslatok, amelyek azt célozzák, hogy a tűzrendészetet országos vonatkozásban egyön­tetűvé és korszerűvé tegyék. Elsősorban átszervezik az ön­kéntes tűzoltóságokat, hogy az itt-ott mutatkozó kiképzésben hiányokat eltüntessék. Azután tor kerül a hábosűőta létrejött sok új találmány alkal­mazására, amiket nemcsak lehet' da kell is használni a tűzoltás terén. A kiképzés irányítását bárom országos főfelügyelő fogj a végezui, míg a tűzoltóságok hiá­nyos felszerelésének pótlására nagyobb összeget irányoznak elő. Végül sor kerül a biztosító in­tézetek megadóztatására is, a- melyeknek elsősorban érdekük, bogy a hazai tűzrendészet el­sőrendűvé fejlődjék. Haro a kiesés és bejutás körül Északon az I. osztályból éven- kint a két utolsó csapat esik ki a II. osztályba s helyükre három II osztályú ctoportbajnok két fordulós osztályozó mérkőzésé­ből kikerült faét legjobb csapat jön fel. Ez az osztályozó iporiszem- pontból némelyik évben ugyan megctufolja a csapatok erővi­szonyait s talán nem mindig a két legerősebb jut előre. Azon­ban a futbal sokszor szerencse - játék. Ezzel számolni kell! Túl az osztályozők körüli vi­tákon, meg kell állapítani ezt a tényt, hogy a létszámemelésre ma gondolni sem lehet! Először, mert a szabályok szerint no­vember 15-ig kell az indítványt beterjeszted, hogy a következő évi bajnokságban a létszám fel­emelhető legyen (Tehát a GYAK és HAC 12-9* létszáaemeló in­dítványa nem is tárgyalható az ELASz eug. 18 iki közgyűlésén illetve tanácsán) Másodszor az SBTC kiválásával ha mégis 12-es létszámú I osztállyal működne az északi kerület, abban az eset­ben csak 17 egyesület maradna a három II. osztályú csoport ré­szére. Ezek kiegészítve néháoy (4—5) 2-ik csepattal is ctupfin két II osztályú csoportot alkot­hatnának. Ebb-n az esetben a hatalmas távolságok és a II osz­tályú mérkSfáseS iránti lanyha érdeklődés miatt több csapatot a visszalépésre kényszerítene. Például Eger 3 egyesülete közül egyet legalább a csődbe juttatna. Ez volt a kialakult álláspont rnisor másfél évvel ezelőtt az ELASz Tanácsa, majd közgyű­lése a MESE létszámemelő in­dítványát nem szavazta meg. Pedig akkor még az SBTC is az ELASz csapatai között volt. S azóta az északi csapatok tény­leges száma nem emelkedett! (Vége.) _________________(Dr B- *0 — Az idő, A Meteorológiai In­tézet jelenti ma déli 12 órakor: Kevés felhő, további hőemelkedés, keleten északnyugati, az ország többi részén délkeleti légáramlás.

Next

/
Thumbnails
Contents